Hajnóczy Péter:A fűtő

Hajnóczy Péter a magyar irodalom egyik tragikus sorsú alakja, igazi zseni volt. A fűtő című elbeszéléskötete 1975-ben jelent meg, s alaposan felborzolta a kedélyeket. Ez volt az Év Botrányköve- ha akkor létezett volna ilyen kategória.
A könyvben olvasható elbeszélések ugyanis azokról szólnak, akikről abban a történelmi korban senki sem ír: a perifériára szorult emberekről, alkoholistákról, bukott értelmiségiekről, kommuna-alapításon gondolkodó csalódott értelmiségiekről, és egyéb ilyes figurákról. A kötet legjobb darabja szerintem a Finomfőzelék feltéttel. Egy elmegyógyintézetben vagyunk, ahol két, már sétára kiengedett, tehát viszonylag jobb egészségi állapotban lévő beteg, találkozik. Egy férfi és egy nő, egymásra kiéhezve. Szeretkeznek a bokorban, de egyikük sem akar tartós kapcsolatot. A kommunikáció kiürül, a pár elbeszél egymás mellett.
Az alkoholista című műben egy ember önként jelentkezik elvonóra. Gyorsan rá kell döbbennie, hogy ez más világ, mint odakint.
A fűtő című alkotás egy parafrázis, Kleist Kolhaas Mihályának 20. századi változata.
A Tulipánhagymák című elbeszélés még azokban is maradnadó emlékeket hagy, akik nem szeretik a modern irodalmat. Egy fiatalember nem tudja eldönteni, hogy a kertészként dolgozó lány akar-e szexet, avagy sem. Mire eldönti, akkorra már változik a szitu...

Hajnóczy A fűtő című könyvének elbeszéléseit egy dolog köti össze: a meg nem értettség. Van egy hős, egy főalak, akit nem ért meg senki, de ő sem akarja ezt a világot megérteni. Így létének értelme kétségessé válik.
Nagyon magas szintű, jó kis irodalom, mindenkinek ajánljuk. Persze, 16 év felett.