Palotás Zsolt:Békeszerződés Anglia és a Holland Egyesült Tartományok között ( Breda, 1667.július 31.)
Történetírásunkban az 1667-ben kötött bredai békére igencsak kevés figyelem jut, sokan nem is ismerik ezt a rendkívül nagy jelentőségű békeszerződést. A 17. századi angol-holland háborúk közül ez zárta le a másodikat, méghozzá igencsak jelentős holland fölénnyel. A 17.században dőlt el, ki lesz a tengerek ura, pontosabban: mrlyik állam melyik tenger ura lesz. A 19.században pedig következett a gyarmatosítás.
Palotás Zsolt szerkesztette és rendezte sajtó alá a bredai béke magyar fordítású teljes szövegét, ráadásként írt egy bevezetőt mindehhez. A Bevezetőből kiderül, hogy a második angol-holland háborút két dolog döntötte el Hollandia javára: a hollandok elfoglalták Suriname-ot, aztán pedig felhajóztak Anglia partjaihoz és egy folyón át behatoltak a Királyság területére. Londonban pedig kitört a pánik.
A békeszerződés legfontosabb tulajdonsága, hogy: általános. Érinti a két ország diplomáciai képviselőit éppúgy, mint az áruszállítást ( a hollandok javára módosult a hajózási törvény, német területekről szállíthattak Angliába árut), vagy éppen az összeesküvések szervezőinek sorsát. A két ország szövetséget köt, melyet semmilyen harmadik fél nem bonthat meg. Minden, a másik elleni összeesküvésnek véget kell vetni.
A háború során elfogott minden hajó annál marad, akinél éppen van, semmilyen kárpótlás nem kérhető ezekért. Milyen okos! Manapság ez elfogadhatatlan lenne, mai joggyakorlatban gyakorlatilag minden elorozott vagyontárgyat nemzetközi bíróság előtt kellene visszaperelni.
Nagyon szép és elegáns könyv a Békeszerződés Anglia és a Holland Egyesült Tartományok között, mindössze 40 oldal, de elvezet bennünket egy másik korsba, ott vagyunk a viharos Atlanti-óceánon. A forrásközlésen alapuló történettudománynál nincs jobb!
JATEPress, Szeged, 2010.
Palotás Zsolt szerkesztette és rendezte sajtó alá a bredai béke magyar fordítású teljes szövegét, ráadásként írt egy bevezetőt mindehhez. A Bevezetőből kiderül, hogy a második angol-holland háborút két dolog döntötte el Hollandia javára: a hollandok elfoglalták Suriname-ot, aztán pedig felhajóztak Anglia partjaihoz és egy folyón át behatoltak a Királyság területére. Londonban pedig kitört a pánik.
A békeszerződés legfontosabb tulajdonsága, hogy: általános. Érinti a két ország diplomáciai képviselőit éppúgy, mint az áruszállítást ( a hollandok javára módosult a hajózási törvény, német területekről szállíthattak Angliába árut), vagy éppen az összeesküvések szervezőinek sorsát. A két ország szövetséget köt, melyet semmilyen harmadik fél nem bonthat meg. Minden, a másik elleni összeesküvésnek véget kell vetni.
A háború során elfogott minden hajó annál marad, akinél éppen van, semmilyen kárpótlás nem kérhető ezekért. Milyen okos! Manapság ez elfogadhatatlan lenne, mai joggyakorlatban gyakorlatilag minden elorozott vagyontárgyat nemzetközi bíróság előtt kellene visszaperelni.
Nagyon szép és elegáns könyv a Békeszerződés Anglia és a Holland Egyesült Tartományok között, mindössze 40 oldal, de elvezet bennünket egy másik korsba, ott vagyunk a viharos Atlanti-óceánon. A forrásközlésen alapuló történettudománynál nincs jobb!
JATEPress, Szeged, 2010.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése