Könyvekről mindenkinek

 Ez a kétkötetes tanulmánykötet olyannyira jelentős műve a magyar történettudománynak, hogy a két kötetet külön-külön fogjuk ismertetni illetve ajánlani. Minden történelemmel foglalkozó ember könyvespolcán ott a helye e könyvnek. Mi, magyarok, Franciaország jelenkori történelméről igen keveset tudunk. Persze, ismerjük a jelentősebb politikusokat, pl. De Gaulle, Mitterand. Pompidou, Chirac, Sarközy, és a többiek- de hogy valójában hogyan is alakult a francia bel- és külpolitika, arról keveset tudunk. A Türke András István által szerkesztett mű éppen ezért hiánypótló.  Nincs arra lehetőségünk, hogy e rendkívül anyagerős könyv minden fontosabb gondolatát kielemezzük, inkább, csak szemezgetünk a gazdag termésből.  1. A legtöbb történeti mű De Gaulle elnököt afféle romantikus álmodózónak állítja be. M.Szebeni Géza tanulmányából kiderül, hogy ez távolról sem volt így. Ugyanilyen kétpólusú a tábornok viszonya a parlamentáris demokráciához. Volt, ait elfogadott, volt, amit ellenzett benne.   2

Nagyon fontos lenne, hogy történettudományunk végre képes legyen objektív, tárgyilagos képet adni a Horthy-korszakról. Ennek a képnek a kialakítását politikai érdekek és előítéletek akadályozzák. Gulyás László könyve, a Horthy-korszak külpolitikája című sorozat 5. része, mentes mindettől. Bő forrásbázist használ, nem elfogult, ahol szükség van rá, empatikus, mindenben megfelel a modern történettudomány követelményeinek. Néhány részletet emelnénk ki- elismerő szándékkal- a könyvből. 1. Az alcím (A revíziós sikerek 2. A második bécsi döntés 1938-1940) remekül eltalált. Manapság szokás a történelmi könyveknek afféle rejtélyes, sokszor szószátyár alcímet adni. Ezáltal az Olvasónak fogalma sincs, mit vesz kézbe. Az ilyen alcímek ellenben jók, mert pontosítják a címet. Ez az alcím feladata. 2. Gulyás László alapkoncepciója szerint a magyar revíziós sikerek a magyar diplomácia sikerei, nem tekinthetők pusztán a németek által adott alamizsnának. Ezt a koncepciót Szerző meggyőzően fejti ki

Könyvtárnyi irodaloma van a nácizmusnak, történettudományunk és történeti közgondolkodásunk már sok mindent tud a Hitler-korszak politikatörténetéről, gazdaság- és társadalomtörténetéről. Kevesebbet tudunk azonban arról, milyen szellemi rugók mozgatták a nácizmust. Ezt a hiányt tölti be remekül Cezary Michalski könyve, A nácizmus ezoterikus forrásai. Michalski szerint a nácizmus ideológiai alapja a 19.század végén kibontakozó pángermán eszmeiség, mely sajátos módon keveredett az árjakultusszal, az okkultizmussal és a hamisan interpretált keleti bölcselettel. Szerző részletesen elemzi Guido von List munkásságát, aki az Armanok Legfelsőbb Rendjének vezetőjeként okkult központokat hozott létre, Wotan germán isten kultuszát akarta ráerőltetni a német népre, a kereszténységet megtagadta, pontosabban:csak taktikai célból használta. Olvashatunk a közel-keleti német törekvésekről, melyek főként az első világháború idején erősödtek föl, amikor is az volt a cél, hogy Vilmos császárt Mohamed u

Eduard Laboulaye a 19.század kellős közepén írta meg az Amerikai Egyesült Államok történetét. A könyv magyarul 1870-71-ben jelent meg ez a nagyszerű történelmi munka, három vastag kötetben, Ráth Mór kiadásában, Huszár Imre és Szász Domokos fordításában. jól cáfolva azt a közhelyet, hogy a 19.században a magyar történettudomány elhanyagolta az egyetemes történelem tanulmányozását. Dehogy hanyagolta. Laboulaye könyvéről néhány szó: 1. Remek, jól olvasható, további tanulásra, kutatásra ösztönöz. 2. Állásfoglalásai olykor egyoldalúak  3. Szelleme polgári liberális 4. néhány szakmai szempontját érdemes lenne a mai történettudománynak és történelemoktatásnak is megszívlelnie. Az amerikai függetlenségi " harcz2 kezdetét 1763-ra, az angol-francia hétéves háború végére teszi. nem pedig 1774-re. Ezt jó lenne belevésni a fejekbe. Az alapító Atyákat hősökként ábrázolja, elhallgatva olykor gyanús kapcsolataikat mindenféle szervezetekkel. Szemléletében már túlhaladott, pozitivista részlete

Alcím: A hold fiainak története Dr. Aradi Éva nagy ismerője a kelet kultúrájának. Szenvedélyesen keresi a magyarok elődeit, sokszor szembemegy a hivatalos történettudománnyal, állításai, okfejtései meggyőzőek, a nemzetközi szakirodalomban is otthonosan mozog. Éppe emiatt kellene nagyobb teret kapnia munkásságának. Ő az első történész, aki valóban meggyőzően tudja bizonyítani a mindenki által ismert, de eddig csak hipotetikus tételt, hogy a népvándorlás idején nemcsak keletről nyugatra mozogtak népek, hanem nyugatről keletre is. Egy szkíta nép: a kusánok című könyvéből egy ilyen népet ismerhetünk meg. A kusánok a Kaukázus vidékéről érkeztek a Kr.u.1. században Baktria és India vidékére, ellenőrizték a Selyemút egy részét, virágzó kultúrát teremtettek, annak ellenére, hogy eleinte az itt élő hellenizált indiaiak és perzsák nem látták őket szívesen. Aztán megszokták. És megszerették. A kusánok egy idő után már hódítóként is felléptek, legnagyobb uralkodójuk, I.Kaniska állítóag egész

A történettudomány talán legfontosabb elemét alkotja a források felkutatása, azok szakértő és alapos kritikával ellátott közlése. Ebből a célból jött létre a Fons ( Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) című folyóirat, melyet a Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány ad ki. A Fons 2016. évi 3. számában négy jelentős tanulmányt olvashatunk. Bagi Zoltán Péter a tizenötéves háború egyik kevésbé ismert eseményét, a pápai francia zsoldoslázadást veszi górcső alá. Történelmi közhely, hogy a Habsburgok időnként elfelejtették kifizetni a nekik szolgáló katonákat, így aztán azok nemegyszer " szrájkba léptek". A tanulmány bemutatja, hogy a zsoldoslázadás hátterében nem kizárólag a pénz, illetve annak hiány áll, hanem szervezési, hadvezetési ellentétek is. Kárpáti Attila István Idősebb teleki László nevelési tanácsairól ír. Az öreg Teleki gróf a 19. század elejének jellegzetes figurája: klasszikus humanista beállítottságú apa, aki emelkedett szellemben, ugyanakkor a fizikai

Nem az a baj, hogy a történelem nyitott, interdiszciplináris tudományággá vált. Nem az baj, hogy sokszor az " inter" agyonnyomja a "diszciplinát". Hanem az a baj, hogy- hány magyar olvasót érdekel a fűtés/távfűtés története? Szerintem egy kezemen meg lehetne számolni. Még talán az így kapott eredményt is le lehetne felezni. Amikor az Annales folyóirat köré szerveződő iskola az 1930-as években az életmód- és mentalitástörténet mellett tette le a voksát, nem feltétlenül arra gondoltak, hogy innentől kezdve aztán királyokról, politikusokról és egyéb mihasznákról egyáltalán ne beszéljünk, hanem azt akarták, hogy a hagyományos politikatörténet MELLETT kapjon szerepet a mindennapi élet története is. De nem HELYETTE, hanem MELLETTE! A fűtés története- bár kétségtelenül hordoz érdekes tartalmakat is magában- nem tartozik a történettudomány kiemelt területei közé.Még a történészek szűk táborán belül is kevesek fantáziáját mozgatja meg. Szeretem a História folyóiratot, nag