Pierre Magnan:Végy egy pint embervért!

 Pierre Magnan ( 1922-2012) a francia bűnügyi irodalom nagyon tehetséges, de valahogy a megérdemeltnél kevesebb figyelmhez jutó alkotója volt. Regényeiben a  hiteles lélektani ábrázolás párosul a ravasz cselekményvezetéssel. Végy egy pint embervért! című könyve krimi és misztikus thriller, ugyanakkor jó írói érzékkel mutatja be Franciaország egy kevéssé ismert szegmensét: a francia vidéket. Ebben a könyvajánlóban, szokás szerint, rövid spoilerrel igyekszünk kedvet csinálni az Olvasónak ahhoz, hogy kevéske szbadidejében szerezze be Magnan könyvét és olvassa el. 

A fiktív történet az 1960-as évek Franciaországában játszódik, egy Banon nevű kisvárosban,melynek összesen kielncszáz lakosa van, és messze esik mindentől. A kor divatjának megfelelően hippik vernek itt tanyát, amit a helyiek- akik évszázadok óta agrártermelésből, méhészetből, valamint szarvasgomba-kereskedelemből- élnek, nem néznek jó szemmel, akadnak kisebb surlódások is. Néhány hét alatt azonban öt hippi tűnik el. A rendőrség nem tehet semmit, hiszen ezek a fiatalok gyakran minden küönösebb előzmény nélkül költöznek át máshová. Gyakorlatilag társadalmon kívül élnek. A rendőrkapitány azért nemhivatalos vizsgálatra azonban leküldi Laviolette felügyelőt, aki nagyon érdekes karakter: folyton álmos, és annyira nagyon azért nem érdekli a munkája. Lelkiismeretesen nyomoz, még a hippitnyára is ellátogat, ott azonban semmiféle hasznos információt nem kap. A fogadóban megismerkedik viszont a környék nagy szarvasgomba-gyűjtőivel, köztü a különös nevű Aryle Morelonnal, akinek Francine nevű felesége fűvel-fával lefekszik. Aryle-nek van egy gombakereső disznója, a meglehetősen öntörvényűen viselkedő százharminc kilós Rozi, akinek majd kulcsszerepe lesz a történetben. Laviolette egyetlen öröme, hogy találkozik barátjával, Brades márkival, akivel együtt harcoltak a francia ellenállásban a második világháború idején. A márki elmondja, hogy legutóbbi nagy partija alkalmával eltűnt egy régi, értékes könyve, mely boszorkánysággal foglalkozik. Laviolette nyomozni akar, de a márki csak mosolyog. jól elvan anélkül a buta könyv nélkül is, mondja. 
Az első holttestet egy vendéglő mélyhűtőjében találják meg.
A nem éppen bőbeszédű szakállas fickónak, akivel Laviolette találkozott a hippitanyán, s már napok óta ott fekszik, elvágták a torkát. Laviolette felügyelőben valami felrémlik, de ekkor még nem körvonalazódik,mi lehet a tettes motivációja. Miután sikerül lecsillappítani a falu népét,a nyomozó hatalmas traumán esik át:Brades márki felhívja, hogy találkozni akar vele. Laviolette a kastélyhoz megy, és ott találja barátját elvágott torokkal. Odatesszi az ujját a vágás helyére, remélve, hogy ezzel magakadályozza barátja elvérzését. Amint a márki életét menti, a háttérben elsuhan egy fekete ruhába öltözött alak. Laviolette-ben felmerül a kérdés: a tettest üldözze vagy az áldozatot mentse? Az utóbbi mellett dönt, de a márki meghal. A nyomozó számára ettől fova személyes üggyé válik az eset. 
Az öt eltűnt hippi holttestét egy középkori kriptában találják meg, ebben a spoilerben nem árulom el, hogy hogyan... A boncolás megállapítja, hogy kegyetlen módon végeztek velük: kivéreztették őket. Ekkor Laviolette-ben felrémlik az ügy megoldása....

Nagyon jó epizódok, a vidéki Franciaország jellegzetes karakterei, kellően jól adagolt misztikum- szóval, a Végy egy pint embervért! nagyon jó könyv. Ajánlom Pierre Magnan művét mindazoknak, akik szeretnek izgulni, szeretik a jó krimit. 

Európa Könyvkiadó, Fekete Könyvek. 1984. Fordította Vargyas Zoltán