Térey János: Őszi hadjárat

 Térey János a modern magyar líra és dráma meghatározó alkotója- azért nem írom, hogy " volt", mert művein keresztül átsugárzik az ő egyénisége,sajátos világlátása. Őszi hadjárat című kötete 1985-2015. között keletkezett műveiből szerkeszt és válogat. Egy ennyire monumentális költői produktum esetében mindenképpen illene szólni a kötetszerkesztés- és felépítés sajátosságairól, e rövid könyvajánló azonban nem nyújt erre elegendő teret. Inkább azt a módsszer választom, hogy kiválasztom a számomra leginkább érdekes, engem legjobban megragadó verseket, és azokról szólok, néhány prózai mondat erejéig. Remélem, ez segíti a Kedves Látogatót az orientálásban. 

A ház a könyvben. Ez a vers az én értelmezésem szerint a Nyugat-hagyomány újraértelmezése. Felmerül a kérdés: miért kell a Nyugat-hagyományt egyáltaán újraértelmezni? Szerintem azért, mert csak eltelt azóta száz év, és a 21.század Olvasójának mást mondanak Kosztolányi, Babits,Tóth Árpád vagy éppen Móricz Zsigmond művei, mint egy huszadik század közepén élt Olvasónak. Az a nagyon jelentős különbség, hogy ma már, a mai családokban, közösségekben, senki nem "emlékszik" azokra a jelekre, szimbólumokra, melyek a Nyugat költőinek ( különösen Kosztolányinak, Tóth Árpádnak) verseiben előfordulnak. A mi nagyapáink már nem táncoltak fejér kesztyűben keringőt az elsőbálozó lánnyal, ők már a szvinget " nyomták", meg a Beatlest. Ők már nem ittak rubin-téát, nem szívták áhítattal a sárga páragőzt, ők már a nescafét gyorsan elkészítették, ettek hozzá vajas kenyeret felvágottal, és ennyi. Az a polgári világ, amiről a Nyugat folyóirat első generációja ír, már csak az irodalomban és a jobb történelemkönyvekben létezik. Ezért kell minden alkotógenerációnak újra és újra értelmezni ezt a megbecsülendő, sőt, irigylésre méltó hagyományt. 

Szilencium. Van ebben a Térey-versben egy szóösszetétel:" kormányzom magam". No, ez pontosan kifejezi a 21.századi európai ember életérzését, életvezetési attitűdjét. Annyian akarnak nekünk tanácsot adni ilyen vagy olyan dolgokban, s ezek között olyan sok a hamis tanács, hogy az embernek nincs más választása: neki magának kell függetleníteni magát az információ-áradattól, s döntéseket kell hozni a legapróbb kérdésekben is. És bizony, az árkok hol megnyílnak, hol betemetődnek, hidakat csak szerencslvel talál az egyszeri ember. Ilyen ez a világ, s nagyon nem úgy néz ki, hogy megváltozik. 

Barokk tenor. Szerintem ez a vers az emlékezés kudarcáról szól.Jól emlékezni- ehhez meg kell őrizni gyökereinket, öntözni a növényt, erre pedig a legtöbben nem fordítunk kellő figyelmet. "..átok a közöny"- mondja a vers, a mi, 21.századiak, ebben az átokban nevelődünk kisgyermekorunktól fogva. Csak megyünk, visz a vonat, de már nem tudjuk,miért és hová, nem merünk a " szomszédos mezőkön" túl cselekedni, nincs semmi késztetés, összetartó erő. És hát ilyen léthelyzetekben kerülnek elő az álmok, a " patikatiszta múlt", azaz a bűntelenség, tehát a romlatlan ifjúság romantikája. 

Térey János:Őszi hadjárat című könyve nem könnyű olvasmány. Nem egyszerűen értelmezhetők a versek. Ajánljuk éppen ezért ezt a művet az irodalomban járatosabb, olvasáshoz szokott emberi lelkeknek. Emlékezésre,életre, sok gondolkodásra. 

Jelenkor,2016.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása