Jon Fosse: Valaki jön majd.Hat színmű

 Jon Fosse, a 2023.év irodalmi Nobel-díjasa, többek között " innovatív drámáiért" kapta a rangos nemzetközi elismerést. Hatudni szeretnénk, mitől is ennyire innovatívak a norvég Szerző drámái, érdemes beleolvasni a Valaki jön majd című könyvbe, ahol is hat színmű mutatja be nekünk a Fosse-darabok eredetiségét- De miben is áll ez az eredetiség?
A drámai konfliktus nem feltetéelnül jelenik meg előttünk. Sok esetben nem a realista alapon elgondolt lélek vagy a személyiségek özött feszül a kofliktus, hanem maga a nyelvhasználat eredményezi azokat. No meg a magány. Fosse hősei elképzelhetetlenül magányosak elidegenedettek, sokszor képtelenek a kommunikációra. A párbeszédekben gyakori elem a zeneiség- ebből a szemponból hasonlítanak ezek a darabok a 19.századik a falvak különböző közösségi eseményeni- pl. fonóban- zajló, zömmel a szerelem, párválasztás témája körül forgó mondókákra, balladákra. 

Nézzük most egyenként a színműveket! 
A címadó mű, a Valaki jön majd, 1992-1993-ban keletkezett. A férfi és a nő elvonul a világtól, egy mindentől távol fekvő házban képzelik közös életüket, távol a nyüzsgő várostól, a szerintük gonosz emberektől. Csakhogy nincsenek egyedül: jön a Másik, az előző tulaj, aki folyton mezavarja a párt: valamit matat a ház körül, megtetszik neki a nő, beszélgetni akar, megadja a számát. A darab onklúziója számomra az, hogy a világ elől nem lehet elmenekülni, mindig lesz legalább egy ember, aki megzavarja az egyesülést. A ház a menedék jelképe. Fosse elképesztő erővel ábrázolja az emberi cselekedetek egyik legfőbb mozgatórugóját: a félelmet. 

A név. Van egy lány, akit igazából senki sem szeret. Ő viszont nagyon erpszakosan próbálja kiharcolni a környezetében a szeretetet, ez aztán még jobban elidegeníti őt családjától,barátaitól, vőlegényétl. A lány terhes lesz, hazamegy szüleihez, de ott sem tapasztal igazi szeretetet- de ő sem képes igazán szeretni, menekülni akar a szülői házból, de a Fiú. a gyerek apja,jól érzi ott magát, még maradna. Belemerül egy könyvbe- nem derül ki, mi ez a könyv, de az apát jobban izgatja, mint barátnője és születendő gyermeke. A lány apját az egész család nem érdekli. Az anya csak magával van elfoglalva. Ekkor jelenik megBjarne, a lány régi barátja. Lehet olyan rendezői felfogás is, miszerint a család, különösen az enyhén egzaltáltan viselkedő Anya, Bjarnét szánták volna a lány férjéül.A végén pedig a lány, terhesen, ott marad egyedül a szülői házban. Ez a darab maga az Elidegenedés, annak 21.századi válfaja. Szívszorító. 

Egy nyári nap.A velünk történt tragédiák nem múlnak el nyomtalanul, gyakran egész életünkben tt kísérthetnek. több évtizede már, hogy az Idős nő házassága válságba került, férje, Asle,egész nap kint horgászott a tengeren, inkább ott, semmint otthon.Ám egy napon Asle nem egy haza, Felesége kétségbeesetten keresi a hajóját, még a párti őrséget is értesíti, hiszen ilyen viharban bármi történhet a mégoly rutinos horgásszal is. Csak az üres csónakot találják.
Hosszú idő után a Idős Nő barátnője ellátogat a gyászoló nőhöz.Újra lepereg előttünk az a rettenetes éjszaka, Fosse zsweniáisan ábrázolja a múltbéli fiatal őt, aki értetlenkedve figyeli férjét. 

Olvashatók még a könyvben a A tél, a Halálvariációk illetve az Én vagyok a szél című remekművek. 
Ajánljuk Jon Fosse könyvét és a benne olvasható színdarabokat a modern dráma, költészet kedvelőinek.  

Polar Alapítvány, QLT műfordító, 2012. Fordította Domsa Zsófi.