Szita György:Magánnyomozás

 Szita Györgyről, mint íróról, szinte semmit sem sikerült megtudnom. Magánnyomozás című könyve viszont remek, eleven, izgalmas bűnügyi regény. De annál jóval több:egyfajta látlelete, lenyomata a késő Kádár-korszak Magyarországának, megjelennek benne a hanyatló kommunizmus jellegzetes karakterei és élethelyzetei. Érdemes tehát a könyvet történészeknek is elolvasniuk. Ebben a rövid könyvajánlóban, szokás szerint, rövid spoilert közlünk a könyvről,s megpróbálunk egy kisé mögé nézni a cselekménynek. 

A fiktív történet Magyarországon játszódik, valamikor az 1980-as évek közepén. Varga Sándor, a környék leginnovatívabb, de meglhetősen ellentmondásos jellemű agrárszakembere, nyomtalanul eltűnik. A rendőrság két hónap megfeszített nyomozati munka után még odáig sem jutott, hogy a holttest előkerüljön. Vargát tehát nem nyilvánították holtnak. Tóth százados szakmai lelkiismeretét nem hagyja nyugodni az ügy, és elhatározza: magánnyomozásba kezd. Megpróbálja megtudni, milyen ember (volt) ez a Varga. A barátokkal, imserősökkel, kollégákkal folyó beszélgetésekből egy meglehetősen összetett jellemű ember képe rajzolódik ki: gyakorlati ember, kifejezetten menedzsertípus, de folyton valamit simliző, állami vállalatnál volt középvezető, de gyakorlatilag ő irányította az egész céget, a nőkkel kapcsolatban pedig mindent megengedett magának, de valahogy nem haragudtak rá ezért. Olyan "mindenki szerette,de azért fenntartásokkal"- típusú ember képe rajozlódik ki Tóth előtt. Megtudja azt is, hogy Budapesten éppen azon voltak, hogy lapátra tegyék Vargát és társait, mert már országos botrány készülődött kirobbanni a cégnél. Varga felesége, Margit, meglehetősen erőskezű,irányító típusú asszony, az ismerősök szerint egyáltalán nem illett férjéhez. 
Tóth százados beszél Varga barátaival. Senki nem hiszi, hogy Varga öngyilkos lett volna, vagy önszántából eltűnt volna. Egy ízben a nyomozó felkeresi Varga nyaralóját. Legnagyobb megdöbbenésére minden fel van dúlva, szekrények kihúzogatva, még a párnahuzat is felvágva. A sötétből pedig előlép egy alak, leüti Tóthot, és figyelmezteti, hogy a továbbiakban tartsa magát távol az ügytől. Azon nyomban, véres ingben, a nyomozó újabb kihallgatásra indul ( ez akkoriban nem éppen így volt szokványos, de ebben a krimiben semmi nem szokványos). Ráadásul meggyilkolják Varga egyik legjobb barátját, az ismert vállalkozót. Vajon ki lehet a tettes? A pesti barátaival trágár verseket szavaló Nagy Béla? Vagy Fényes úr, aki orgiákon vett részt az áldozattal?Az aszkéta életet élő, világtól elvonuló és még a pénzt sem szerető Mácsai? Vagy Cétényi, az új, technokrata szellemű, a szabályok betartására maximálisan adó vezető, aki szívesen megszabadult volna Vargától és az egész " slepptől"? S mi köze a dologhoz a bölcselkedésre hajlamos katolikus papnak? Egyáltalán: meghalt Varga?- teszi fel a kérdést az Olvasó.Hiszen semmiféle bizonyíték ezt nem támasztja alá...spoiler vége.

Nagyon imponáló Szita György valóságismerete. Valószínűleg belülről ismerte a rendszert, mert igen realisztikusan ábrázolta azokat a- nyilvánosság számára nem érzékelhető eljárásokat, trükköket- melyek a szocialista állami vállalatoknál zajlottak az 1980-as években. Éppen ezért nemcsak krimirajongóknak, de politológusoknak, gazdaság- és társadalomtörténészeknek is bízvást ajánlom a Magánnyomozás című könyvet. Antikváriumokban még beszerezhető. 

Magvető Könyvkiadó,1987. Albatrosz sorozat.