Móra Ferenc: Rab ember fiai
Móra Ferenc, a huszadik század legismertebb ifjúsági írója, nem mellékesen régész, megírta az 1900-as évek egyik magyar kultkönyvét. Olyan szinten volt népszerű a Rab ember fiai az elemi iskolások között, hogy nem egy tanító, kiaakadt, mikor a kis Józsika nem csinálta meg matekleckét, bezzeg a Rab ember fiait kívülről fújta...
A cselekmény a török időkben játszódik. Szitáry Kristóf, Apafi Mihály fejedelem bizalmasa, 200 aranyat visz a töröknek.Csakhogy útközben megalszanak Piszliczár kalmár uram fogadójában. Amikor másnap Szitry odaáll a török elé, nem pénz van a bugyellárisban ,hanem kő meg papír. Szitáryt elfogják.
Ezzel fiai is kegyvesztetté válnak, bujdosniuk kell. Szerencsére segít nekik az öreg szolga, Pipitér, aki az Ecsedi-lápban talál otthont a két fiúnak. A történet végén aztán kiderül, hogy Szitáry úrtól a fogadós lopta el a pénzt, attól pedig ellopta a házikedvencként tartott majom. Szitáry kiszabadul, fiait újra visszafogadják a fejedelmi udvarba.
A történet a kiszolgáltatottságról illetve a bűnhődésről szól. A fiúk apjuk vélt bűnei miatt lesznek bujdosók ( prófétikus utalás a zivataros évtizedekre), a tolvaj pedig retteg, mert őt magát is utolérte a bbüntetés: a majom teljesen megőrült a kincsektől. Piszliczár egyetlen percig nem élvezte a lopott zsákmányt.
Móra a népszerű gyermekkönyv-írás magyar úttörője volt. Nem mellesleg: több későbbi történész mesélte, hogy éppen ez a könyv keltette fel kamaszos érdeklődését a török kor iránt. A Rab ember fiai pedig szellemi elődül szolgál olyan későbbi bestsellereknek, mint például Fekete István örökbecsű remeke, a Tüskevár.
Ha érdekel a könyv, és szeretnéd elolvasni, akkor legegyszerűbben a mek.oszk.hu oldalon teheted meg.
És egy ötlet: külön megérne egy dolgozatot- akár egy egyetemi szemináriumi dolgozatot is- a Rab ember fiai nemzet- és történelemábrázolása.
A cselekmény a török időkben játszódik. Szitáry Kristóf, Apafi Mihály fejedelem bizalmasa, 200 aranyat visz a töröknek.Csakhogy útközben megalszanak Piszliczár kalmár uram fogadójában. Amikor másnap Szitry odaáll a török elé, nem pénz van a bugyellárisban ,hanem kő meg papír. Szitáryt elfogják.
Ezzel fiai is kegyvesztetté válnak, bujdosniuk kell. Szerencsére segít nekik az öreg szolga, Pipitér, aki az Ecsedi-lápban talál otthont a két fiúnak. A történet végén aztán kiderül, hogy Szitáry úrtól a fogadós lopta el a pénzt, attól pedig ellopta a házikedvencként tartott majom. Szitáry kiszabadul, fiait újra visszafogadják a fejedelmi udvarba.
A történet a kiszolgáltatottságról illetve a bűnhődésről szól. A fiúk apjuk vélt bűnei miatt lesznek bujdosók ( prófétikus utalás a zivataros évtizedekre), a tolvaj pedig retteg, mert őt magát is utolérte a bbüntetés: a majom teljesen megőrült a kincsektől. Piszliczár egyetlen percig nem élvezte a lopott zsákmányt.
Móra a népszerű gyermekkönyv-írás magyar úttörője volt. Nem mellesleg: több későbbi történész mesélte, hogy éppen ez a könyv keltette fel kamaszos érdeklődését a török kor iránt. A Rab ember fiai pedig szellemi elődül szolgál olyan későbbi bestsellereknek, mint például Fekete István örökbecsű remeke, a Tüskevár.
Ha érdekel a könyv, és szeretnéd elolvasni, akkor legegyszerűbben a mek.oszk.hu oldalon teheted meg.
És egy ötlet: külön megérne egy dolgozatot- akár egy egyetemi szemináriumi dolgozatot is- a Rab ember fiai nemzet- és történelemábrázolása.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése