Könyvekről mindenkinek

 Josef Pieper (1904-19979)a 20.század  egyik legismertebb német filozófusa, teológusa. Ahogy könyvének előszavában Karl Lehmann fogalmaz, Piepert leginkább a teológia előszobája, az úgynevezett határterületek érdekelték.Magyarul , sajnos, kevés mű jelent meg tőle, pedig német nyelven megjelent írásainak összkiadása kilenc vaskos kötetet tesz ki. Mai olvasó számára mind nagyon érdekes művek, a magyar könyvkiadás egyik adóssága lenne, hogy a mi nyelvünkön is megjelenjenek legalább a fontosann, gyakrabban idézett művek. A Szabad idő és kultusz című könyv ismertetésekor már a címnél el kell időznünk kissé. A Szabad idő, abban az értelemben, ahogy a köznyelvben használjuk, leginkább a pihenés, a szórakozás, a családdal, barátokkal való együttlét idejét jelenti, legalábbis 21.századi értelmezés szerint. Josef Pieper nem ebben az értelemben használja ezt a szót- ha németül is ért a Kedves Látogató, akkor talán megenged egy kis fogalommagyarázatot. Németben a mai értelemben vett szabadidőt Fre

 A könyv alcíme:Gondolatindító rövid történetek. Friedhelm König német teológiai író,gimnáziumi tanár. Másként,mint gondolnánk című, lendületes stílusú, nyitott szellemről árulkodó könyvében rövid,de igaz történeteken keresztül mutatja be Jézus evangéliumának,az isteni kegyelemnek,nagyszerűségét. Minden történet egy-egy példa arra,hogy mégoly reménytelen helyzetből is van kiút. Még a legnehezebbnek vagy leginkább elveszettnek hitt lélek is megnyílhat,kitárhatja szívét egy felsőbb,égi erőnek. Mert az égi erő, Isten ereje- amint az König könyvéből kiderül- ott van mindenkor és mindenhol. Ott van Nagy Frigyes király porosz, és sokszor eléggé erkölcstelen( ki gondolná...) udvarában. Ott van Szahalin orosz börtönszigetén, ahol is láncra vert, reményvesztett foglyok kínlódnak elképesztően rossz körülmények között, és sok fogoly analfabéta. Ott van az Északi-tengeren ,amikor is egy teherhajó úgy fut zátonyra, hogy kettétörik, és a mentőhajó legénységének rá kell beszélnie a bajbajutottakat, h

 Philip Yancey kanadai író, teológus, amatőr hegymászó, természetbúvár és még ki tudja, mi mindennel foglalkozik. Könyveiben olyan, a spirituális és a mindennapi élettel kapcsolatos problémákat vet fel, melyről sem a keresztény egyházak, sem a világi média nem sokszor beszél. A Jelek a láthatatlan világból azzal foglalkozik, hogyan mutatkozik meg- vagy éppen ellenkezőleg, látszatra nem mutatkozik meg Isten jelenléte ebben a földi világban, illetve: milyen problémákat kell megoldania annak a keresztény hívőnek, aki itt, ebben a modern világban elégedett, boldog életet akar élni.  Yancey szerint a modern gondolkodás legnagyobb baja a redukció, azaz a túlzott egyszerűsítés. Ez jelenti azt, hogy elhanyagoljuk a mélyebb öszefüggéseket, mnegmaradunk a felszínen, de ez a felszín az embernek túlzott örömérzetet nem nyújt, mert újabb és újabb élményekre van szükség ahhoz, hogy az ember ezekből építse fel önbecsülését. Nagyon szívfájdító a 126. oldalon közölt bűnvallás-tömeg: az anonym bűnvallók

 A könyv alcíme: Státusz és ambíció Jézus követésében. Craig C.Hill:Közöttetek ne így legyen! című kitűnő könyve egy, a keresztény egyházakon belül eléggé agyonhallgatott kérdést feszeget:jó dolog az, hogy valaki egyházi előmenetelre vágyik, tisztséget szeretne, vagy akár csak valamilyen szolgálatban szeretné magát megmutatni? Ha nagyon röviden össze akarnánk foglalni Hill válaszát, azt ekképp tehetnénk:igen, jó dolog, de csak akkor, ha Istentől van, nem pedig puszta emberi akaratból és dicsőségvágyból.  Hill rengeteget idéz az Evangéliumokból és Pál apostol leveleiből. Jézus nem vágyott világi értelemben vett vezető szerepre, sőt, többször is hangsúlyozta, hogy Isten országában fordítva van minden, utolsókból lesznek az elsők, szegényből lesz a gazdag, stb. Pál apostol pedig Jézus nyomán járt, amikor több levelében is, de elsősorban a Korinthusiakhoz írottakban, alaposan megdorgálta a gyülekezetet. Pál szerint ugyanis - az irigység, a rosszakarat mindig rosszat szül - amely gyülekezet

 Charlize O'Quinn könyve vérbeli sci-fi,de tartalmaz erősen filozofikus szövegrészeket is. Olyan Olvasóknak ajánljuk,akik az agytömés és a semmitmondás után szeretnének valami érdekeset,izgalmasat olvasni. Jó kis nyári elfoglaltság, magas szinten szórakoztat.  Recenzenst legalábbis igen.  A történet főhőse,Tiara,első pillantásra tipikus 20.századvégi amerikai fiatal hölgy. Tiara nagyon súlyos lelki problémákkal küszködik. Édesapja halála óta,azaz tizenkét éve folyamatosan rémálmok nehezítik napjait. Egy ízben a repülőgépen kezd el ordítozni,utastársai legnagyobb megrökõnyödésére. Barátnője ekkor azt tanácsolja,menjen el egy jó analitikushoz,ajánl is egyet. Tiara megfogadja a tanácsot,elmegy a terápiára. Pszichoanalitikusa, Dr. Holbrook, hamar rájön hogy élete legérdekesebb páciensét fogta ki. Tiara ugyanis,a kezdeti gúnyolódás után,elmeséli neki az egész életét. A lány semmire nem emlékszik gyermekkorából. Se az anyjára, se a nagyszüleire, se az iskoláira, se egy boldog családi kar

 Ted Chiang kínai származású amerikai író, a sci-fi-novellisztika 21.századi megújítója. Érkezés és más novellák című könyvében nyolc új novellát közöl- magyar terminológia szerint inkább elbeszélések ezek, de nem a műfaj megnevezésén kell vitatkoznunk, mert ezek a történetek elképesztően jók. Új paradigmákat adnak az emberi gondolkodásnak, rávezetik az Olvasót, hogy azt a történetet, melyet már régről ismert, más szemszögből is gondolja át.  Vegyük példának okáért a Bábel tornya c. novellát! Belegondoltunk már abba, milyen lehetett a Bábel tornyát építő munkások helyzete? Mert Chiang belegondolt. A mű főhőse egy bányász, aki azért jött, hogy áttörje a Mennybolt falát. Ahogy megy felfelé a már majdnem kész toronyban, látja, hogyan élnek a munkások és családjaik. Legtöbbjük már évtizedek óta a tornyon dolgozik, gyermekei itt nőttek fel, ők már vissza sem tudnának térni a Földre. A munkásnak folytonos lelkiismeret-furdalása van: szabad ilyet tenni? Szabad a mennyeket ostromolni? Aztán, m

 Manapság a protestáns és/vagy karizmatikus egyházak egyik legfontosabb teológiai hittétele a megtérés, görögül metanoia tana, mely szerint- leegyszerűsítve persze-  a bűnös lélek a megtérés után Krisztusé lesz. De ki írt Magyarországon először a megtérésről? Elég messze kell visszamennünk időben, mégpedig 1772-be. Nádudvari Elek sófalvi birtokos ekkor írta meg Fogadás-tételnek jó illatú áldozatja című könyvét, melynek nem éppen rövidecske teljes alcíme: Az-az:egy megterheltetett bűnös léleknek Istenben való csalhatatlan bizodalma, melyet az ő isszonyú és sok bűneiből megtérésének idejében magyar nyelvre fordított ez majdan el-hanyatló világnak szemfényvesztő gyönyörűségeiben sok időkig bujdokló Krisztus méltatlan egy bűnös szolgája.  Megjegyezni sem könnyű. A könyvet Kolozsvárott adták ki, 1772-ben. Szerintem, aki meg akarja tekinteni, ott kell keresnie. Antikváriumokban sem találtam, valószínűleg valamely múzeumi könyvtár polcán porosodik. De ideje lenne leporolni, mert magyar szerző

 G.R.Evans könyve kitűnő összefoglalása a középkori vallástörténetnek- és ehhez kapcsolódóan a társadalom- és mentalitástörténetnek. Megtudhatjuk, hogyan látta a középkori ember a világot, milyen elképzelései voltak a kozmoszról. Részletesen elmerülünk a hit világában: mit gondoltak a középkoriak Istenről, az angyalokról, az eredendő bűnről és az azért való bűnhődésről. Részletesen tárgyalja a Szerző a középkoriak Jézus-képét, és a Róla szóló vitákat. Isten volt? Isten fia volt? Csak ember volt, aki tanított és gyógyított? Ezek a viták a középkor teljes időszakát felölelik.  S ha vita övezte Jézus személyét és az Újszövetséget, még inkább vita övezte az egyház felépítését és irányítását. Szükség van-e római pápára? Szükség van-e papokra? A Hit a középkor világában című könyv részletesen ismerteti a pápaság és a Német-Római Császárság közötti hatalmi és ideológiai küzdelmeket, azt a történelmi folyamatot,amit a köztörténet csak invesztitúraharc néven ismer. Evans világossá teszi, hogy n

Richard Rohr és Mike Morell könyve teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység számos kérdését. Megpróbljuk röviden összefoglalni ennek az új teológiai látásnak a lényegét, anélkül, hogy pro vagy kontra állást foglalnánk. - A Szentháromság a kereszténység lényege. - Túlzottan statikus a kereszténység Istenről, alkotott képe.  - Eddig rosszul képzeltük el a Szentháromságot. Nem arról van só, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy, hanem azt, hogy a köztük lévő kapcsolat maga a Szentháromság. Úgy kell elképzelni, mintha a három isteni személy folyamatosan körbe-körbe táncolna. A Szentháromság erő, lendület. - Isten ebbe a táncba bennünket, hívüket is be szeretne vonni. - Ha sikerül bevonnia, akkor részesülünk Isten kegyelméből. Őszintén szólva, lehet ezzel vitatkozni, az mindenesetre biztos,hogy a Háromság, az nem statikus létező, hanem valami dinamikus, valami mozgó. Hogy a tánc- metafora célszerű-e, az más kérdés. Azokat az " érdemeket, melyeket Rohr és Morrell a S

Rotterdami Erasmus és Luther Márton: az emberiség szellemtörténetének két óriása. Erasmus 1524-ben kiadja Diatribe című vitairatát, melyre Luther már a következő évben válaszol. Ez a válasz A szolgai akarat. Eltekintve attól, hogy Luther stílusa bizony olykor igencsak csípős, mondhatni: bántóan sértő, mai olvasó számára, főképp, ha leresztény, egyértelmű, hogy a Luther-Erasmus intellektuális vitában Luther jutott közelebb az igazsághoz. Mert igenis az ember, amikor elköteleződik, Isten szolgájává válik. Az már más kérdés, hogy ennek ellenére vannak döntési helyzetei, mert Isten kegyes. Az ember akarata Luther szerint nem más, mint az az erő, mely lehetővé teszi, hogy a Szentlelket megragadjuk. Az ősi, a Teremtéstől meglévő szabadságot az ember a bűnbeesés révén elbukta. Isten kegyelme viszont megvált a bűnből, betegségből, tévedésekből, és örök életet biztosít a Mennyországban. Luther nem is érti, hogyan lehet ezt kétségbevonni- ne felejtük: 1525-ben járunk!- és igencsak kigúnyolja

Kell-e a Bibliát magyarázni? A Jelenések Könyvét mindenképpen. Telis-tele van szimbólumokkal, többféleképpen értelmezhető kifejezésekkel, utalásokkal. Nem véletlen, hogy a Jelenések a Biblia teológusok által leggyakrabban elemzett könyve. Az már más kérdés, hogy a sok magyarázat mennyivel vezetett közelebb a megértéshez. John F. Walwoord úgy döntött: rendet vág. Eldönti, hogy premillennistáknak, a posztmillennisták vagy éppen az amillenistáknak van-e igazuk. eldönti, kiket vagy miket is jelképez az a bizonyos 144 000 angyal. Leszögezi, miért is olyan fontosak az égi hangok. Az a furcsa, hogy Walworrd eközben nem válik nagyképűvé és " észosztóvá". Nagyon szépen, tudományosan indokol mindent, nem tesz bántó megjegyzéseket a tőle eltérő álláspontot vallókra. A Jelenések egy nagyon szimpatikus, kétkötetes teológiai mű, pontos, okos, ugyanakkor érthető megfogalmazásban tálalva. Aki mindezt sűrítve akarja tapasztalni, nyissa ki az első kötetet a 86. oldalon! Itt a Thüatirabel

A német keresztény teológiai könyv Düsseldorfban jelent meg, 1986-ban. Ezen az oldalon általában ajánlani szoktuk a könyveket és nem kritizálni, de olykor kénytelenek vagyunk kivételt tenni. A Gisbert Greshake szerkesztésével megjelent tanulmánygyűjtemény címe ugyanis: Ungewisses Jenseits, szabad magyar fordításban: Mindenki üdvözül. Az a helyzet,hogy az igazi keresztény tanítások szerint nem üdvözül mindenki, s a Biblia sem állítja, hogy mindenkivel megtörténne ez a csoda. Krisztus nem fogja az egész emberiséget felemelni az Atyához, csak azokat, akik hitben hűségesek. Szóval, a Gisbert Greshake által szerkesztett könyv egésze valami nagyon furcsa és rózsaszín műkeresztény teológia, nem kellene követni. Konklúzió: Nem ajánljuk ezt a könyvet. Olvass mást!

A Teremtés Könyvétől Malakiás prófétáig Popper Péter két könyvben foglalta össze az Írásról vallott nézeteit, gondolatait. Az Ószövetségről szóló- véleményem szerint- tagadhatatlanul jobban sikerült. Nagyon rövid és tömör bevezető után ( mely elsősorban a könyvek keletkezésére, elnevezésének eredetére, rövid tartalmára vonatkozik), következik egy hosszabb szövegrész: személyes reflexiók, teológusok véleményei. Valahogy számomra ez a könyv ( mármint a Popper Péterére gondolok), valahogy olyan, mintha az lenne a címe: Egy világi ember gondolatai az Ószövetségről. Véleményem szerint túl sok benne a kultúra. A Teremtés könyvének magyarázata Madách: Az Ember tragédiája alapján, vagy éppen Isten létének az emberiség hierarchia-igényével történő magyarázata- nem éppen egy istenhívő ember világlátásának jelzései. Valahogy túl profán dolog az iszlámmal való összehasonlítás is. Popper Péter: Az Írás című könyve a vallástudomány kategóriájába tartozik, abban az értelemben, ahogy ezt a szót né

Az Újszövetséghez már számtalan bevezető könyv látott napvilágot, közülük sok magyar nyelven is megjelent. Ezek általában több száz oldalas művek, sűrű teológiai eszmrefuttatásokkal, úgyhogy- tisztelet a kivételnek- nem kíváncaiaágot ébresztenek az Írás és azon belül az Újszövetség iránt, hanem inkább elrettentik attól a kíváncsiakat. Popper Péter más utat választott. Egy 240 oldalas kis könyvet írt a kereszténység szent könyvéről, mely alapvetően kétféle szövegtípust tartalmaz: - A legfontosabb tényeket, információkat az egyes könyvekről - Személyes reflexiókat, gondolattársításokat egyes igehelyekhez. Előbbivel minden rendben, sőt, mivel az apokrif iratokat is ismerteti, talán a legtöbb keresztény számára még plusz információkat is nyújt. Az egyes könyvek bemutatásánál azonban inkább írói, mintsem népszerűsítő törekvéseket érzek. Nem tudom, miért kell indiai-görög jógairányzatokat ily részletesen ismertetni- ne feledjük. Popper Pétert mindig is izgatta a különböző kultúrák, vallá

Személyes, keresztény hit- talán ez lehetne a mottója Buji Ferenc: Az elfelejtett evangélium. A názáreti Jézus elveszett tanításai című könyvének. Persze, a cím kissé provokatív, hiszen Jézus tanításai sosem vesznek el, egyszerűen arról van szó, hogy a teológusok a különböző korszakokban mást és mást hangsúlyoztak ki a Megváltó üzeneteiből, tanításaiból, példázataiból, így aztán mindig elsikkadnak egyes fontos témák, igehelyek. Mindensestre elmondhatjuk, hogy a cím zseniális. Figyelemfelkeltő, arra való, amire kell. Az a helyzet, hogy a teológia- katolikus, protestáns egyaránt- kissé kiüresítette az evangéliumokat. Kissé sótlanná, íztelenné váltak. Buji Ferenc könyvében pontosan ezeket az ízeket nyerhetjük vissza. Jólesik a szájnak, az orrnak, a gyomornak, és persze a szívnek. Mert ki merné azt kimondani, hogy aki Krisztust állítja életének középpontjába, ne vállaljon családot, hiszen aki megtagadja családját, az maga miért akar szülő lenni? Ki merne ma, az ébredési mozgalmak idej

Egykori boldogult történelemtanárom most megkérdezhetné:na, jelentkezzen, aki tudja, ki az a Kmoskó Mihály? Kevesen emelnék a kezeiket....Pedig, mint Ormos István könyvéből kiderül, Kmoskó Mihály nem volt akárki: professzora volt két egyetemnek is, politikai befolyása sem volt gyenge, ennek nem túl dicsőséges megnyilvánulása volt a numerus clausus törvényben megalkotásában való aktív részvétel. Az első világháború utáni szellemi zűrzavarban, Kmoskó Mihály elvesztette biztonságtudatát: pályafutásának hátralévő részében nem tudta eldönteni, hogy ő most akkor magyar, szlovák vagy csehszlovák? Ez a folytonos identitáskeresés jellemezte életét, s sodorta olykor tévutakra, vállalhatatlan politikai megnyilvánulásokra. Fontos viszont Kmoskó szakmai életműve. Egyrészt azért, mert ellenállt a budapesti teológiai felsőoktatást is mindjobban megmérgező liberálteológiának, másrészt azért, mert a magyar kormány igen jelentős feladattal bízta meg az első világháborúban: közel-keleti útra kérte fel,

Puskás Attila könyve, A Teremtés teológiája, azért nagyon fontos olvasmány, mert napjainkban mindennél erősebben aktivizálták magukat azok a szellemi erők, melyek a világ létrejöttét kizárólag materiális okokkal igyekeznek magyarázni- szerintük sikerrel. A 21. század első évtizedeiben a materializmus jelenti a legnagyobb veszélyt a keresztény egyházakra, a keresztény gondolkodásra- és a Bibliára. Éppen ezért üdvözlendő minden olyan könyv ( és persze: minden Szerző, minden Kiadó), melyek felvállalják, hogy megjelentetnek a világ isteni eredetéről szóló munkákat. Ugyanakkor Puskás Attila könyve sok tekintetben felvet olyan kérdéseket, melyekre első olvasás után nehéz választ kapni. Most, amikor minél szélesebb rétegek számára ajánlom A Teremtés teológiáját, rendhagyó módon ezeket a bennem igen markánsan megfogalmazódó kérdéseket, hirtelen születő vélemény- kezdeményeket veszem sorra ( szám szerint kettőt), remélve, hogy a diszkusszív hangnem- amely részemről mindig elismerést takar- ke

Először kissé berzenkedtem: találós kérdések a Bibliáról? Hát egyeseknek már semmi sem szent? Aztán rájöttem, hogy- miért ne? Ha akad akár egyetlenegy ember is, akit ez visz közelebb az Ige tanulmányozásához, akkor miért ne? Mert Salyámosy Éva:500 bibliai találós kérdés című könyve minden kétséget kizáróan igei. Csak és kizárólag a Szentírást veszi alapul, annak is talán legelfogadottabb, Károli-féle revideált fordítását. Nem magyaráz bele semmit, nem próbál meg posztmodern-liberális teológiai nézetrendszereket igazolni. Egyszerűen csak kérdez. Méghozzá milyen jól! Megtudhatjuk, melyik evangelista jelképe az oroszlán, miért hívják a zsoltárokat grádicsok énekének is, ki volt az az engedetlen, aki napszúrást kapott, miért haragudtak meg Pál apostolra az ötvösök, és még rengeteg kérdésre választ kaphat a kíváncsi Olvasó. Tesztelheti a bibliaiskolákban már megszerzett tudását, ugyanakkor sok olyan tény, információ is eszébe akadhat, ami esetleg a Biblia hagyományos, lineáris olvasásak

A 21.században virágkorát éli a materialista történetszemlélet. Van-e létjogosultsága korunkban a bibliai alapú világszemléletnek, hihetjük-e még, hogy Isten él, Ő teremtette a világot, és hogy volt egyszer egy vízözön? Dér Katalin nagyszerű könyve, az Édentől Bábelig, nagyszerűen bizonyítja, hogy Nietzsche tévedett, Isten nem halott. A bibliai őstörténet- mely, emeljük ezt ki, sok teológiai tárgyú könyvvel ellentétben szépen, közérthetően van megírva- végigkalauzol bennünket a világ hatnapos teremtésének első percétől egészen Ábrahámig, a zsidó nép ősatyjáig. Egy efféle ismeretterjesztő könyvről természetesen sok dolgot le lehet írni, jómagam két dolgot érintetnék részletesen. Az egyiknek örültem, a másiknak kevésbé. Dér Katalin követi a több évszázados protestáns hagyományt, amennyiben az ember, a Teremtett Lény felelősségét hangsúlyozza. Az ember szembefordult Istennel, ezért Isten azt várja, hogy az ember maga győzi le a gonoszt. Ha Isten nem így tenne, nem lenne igazságos. Ha e

Dr. Hans Rohrbach kiváló német matematikus, aki befutott tudósként kezdett el teológiával foglalkozni, méghozzá nem is akármilyen szinten. Természettudomány, világkép, hit című könyvének főbb tételei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A huszadik század közepén a koraújkori racionális- természettudományos világkép megváltozott. Az oksági felépítésű, arisztotelészi vagy-vagy racionalizmus átadta helyét a relativitásnak, az egységes világkép kialakítására törekvő optimista rendszerekről bebizonyosodott, hogy tévesek. Az anyag, a tér, az idő, nem konstans fogalmak, az anyag maga is egy történés. Az anyag hordozza a teret és az időt, mint ahogy az emberi test hordozza a lelket és a szellemet. 2. Átalakult a teológiai gondolkodás is, a naiv emeletes világelképzelésről bebizonyosodott, hogy hamis. Isten országa voltaképpen a láthatatlan világ, mely szerves egységet alkot a látható világgal. Nem fölötte, nem körülötte található, hanem egymásban létezik a kettő. 3. Az embernek, mindebből a