Vidor Ferenc:Az építészeten innen és túl:a technétől az urbanisztikáig

 Vidor Ferenc e könyvében arra tesz kísérletet,hogy beágyazza az építészetet,azon belül is az urbanisztikát,egy tágabb,interdiszciplináris-filozófiai-mágikus világfelfogásba. A kísérlet olyan jól sikerült,hogy Az építészeten innen és túl című munkát kötelező irodalommá kellene tenni nemcsak építészek,urbanisztikusok,de bölcsészek számára is.

Vidor Ferenc az ókori görög világból ismert techné fogalmából indul ki(a könyv alcíme:A technétől az urbanisztikáig). A techné valamiféle általános,az emberben eleve meglévő szakmai tudást jelöl,ami a mesterség tanulásakor mintegy előjön. Tehát nem az ember szerez szakmát,hanem az emberben meglévő tudás jön elő bizonyos inspirációk hatására. Az urbanisztikával foglalkozó szakembernek sokféle technére van szüksége,ezért az urbanisztikát csak átfogóan,holisztikusan szabad szemlélni.Merthogy az őskori-ókori ember világlátása holisztikus,vallás,filozófia és tudomány szerves egységet alkot.

Tisztában kell lenni a város szellemi-mitologikus gyökereivel. Az ókori város középpontja a szentély. A város földje is szent,az utak kövezettek,hogy aki a városban jár,ne érintkezzen a föld porával,hiszen a város nem anyag,hanem szellem. Ősi szimbolika jár át minden várost,még a legújabbakat is,pl. Brazíliavárost. A techné nem lehet az eldologiasított világ eszköze. Az új architektúrának vissza kell nyúlni évezredek ismeretanyagához. Túl kell lépni a labirintikus gondolkodáson,el kell jutnunk a kozmikus világszemléletig. És ezzel a tudással felvértezve kell hozzákezdeni városaink megtervezéséhez.

Külön fejezet foglalkozik az építészet két kulcsfogalmával:a térrel és az idővel. Ezek nem választhatók el egymástól. Vidor Ferenc-Mircea Eliade és Weöres Sándor munkássága nyomdokain haladva-megkülönböztet szakrális és profán teret,valamint szakrális és profán időt. A város középpontja a szakrális tér,a profán,világi tér csak ennek alárendeltje lehet. A városi építészet az idő egy speciális szeletének kiragadására törekszik. Szó esik arról is,hogyan vált modern tudománnyá az urbanisztika-Vidor Ferenc szerint e tereületen azért még van mit fejlődni. 

Engem lenyűgöz Vidor Ferenc elképesztő műveltsége. A teljesség igénye nélkül hadd álljon itt néhány név,akiktől tartalmi vagy szövegszerű idézetet olvashatunk ebben a kö yvben:Gropius,Lynch,Hamvas Béla,Weöres Sándor,Szabó Árpád,Paul Valéry,Lewis Mumford és még folytathatnám a sort. De mégis,hadd jegyezzem meg:Vidor Ferenc jártas a Bibliában,valamint az ókori mítoszokban is.

Feltétlenül ajánljuk ezt a könyvet minden építész és bölcsész olvasmányai közé. De más műszakiak,reál területen dolgozók is olvassák el,mert Az építészeten innen és túl kitágítja az Olvasó látóhatárát. Olyan nézőpontból látja majd saját szakmáját,amely nézőpontról eddig el sem tudta képzelni,hogy létezik.

Gyorsjelentés Kiadó,1994.