Hetyei László:A Bajnokcsapatok Európa-kupája története

 Micsoda futballcsapatok, meccsek, játékosok, gólok! Hetyei László könyve a lehető legmagasabb színvonalú futballt varázsolja elénk, egy közel 40 éves történetet,számtalan meccsel, fotóval, történettel. A Bajnokcsapatok Európa-kupája, a BL elődje, olyían kupa volt, melyről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. 

Fantasztikus meccsek! Itt van pl. a Vasas-Ajax, amikor is a Bundzsák Dezső és Szilágyi László vezette Vasas összesítésben 6-2-re intézte el a feltörekvő holland bajnokcsapatot. De az 1963-as Milan-Benfica döntő sem volt akármi:Cesare Maldini, Trapattoni, Rivera az egyik oldalon, az ikonikus sztár, Eusebio a másikon. Csodálatos meccs lehetett. Nem is szólva a Real Madrid-Eintracht Frankfurt döntőről, melyen Pancho, a Spanyolországban világhírűvé lett magyar Puskás Ferenc parádézott, négy gólt lőtt, Puskás Ferenc pedig hármat. De az 1968-as döntő sem volt akármi, az AC Milan 4-1-re verte az Ajaxot.Vagy a későbbi időkből:nem volt semmi, amikor a Bayern München, a Beckenbauer és Müller-féle München, gyakorlatilag lemosta az angol sztárcsapatot, a Leeds Unitedet. 
És micsoda játékosokról olvashatunk a könyvben! A teljessség igénye nélkül, a vezetéknevek ABC-sorrendjében: Franz Beckenbauer,Bene Ferenc,Johan Cruyff, Eusebio,Dennis Law, Diego Maradona,Gerd Müller,Pancho, azaz Puskás Ferenc,Gianni Rivera,Karl-Heinz Rummennigge, Alfredo di Stefano, és sokan mások, akik pályára léptek ezeken a fantasztikus derbiken.
Engem azonban maguknál a meccseknél jobban izgatott a kérdés:milyen trendeket, folyamatokat vehetünk észre a BEK- sorozatok történetének vizsgálatakor,melyek az egész labdarúgásra érvényesek. Lássunk ezekből néhányat!
 
Sajnos, a magyaroknak nem sok babér termett ebben a kupában. Amikor 1955-ben elindult a BEK, az már a magyar klubcsapatoknak túl erős volt. A legjobb magyar eredmény közel negyven év (1955-1992) alatt 1 darab négy közé jutás. Játszottunk jó meccseket, de ahhoz, hogy egy csapat a  legjobbak között jó eredményeket érjen el, megfelelő erőnlétre, jó idegekre, és jó meccstaktikákra van szükség. Kritikus helyzetben még a legjobb magyar csapatoknak ( például a legendás Újpestnek) is hiányzott valami. Hiába játszott ott a legendás Bene, Dunai II, Dunai III, Fazekas, és mások, valahogy az igazi áttörés elmaradt. Sőt, ahogy jöttek az 1960-as évek, majd a hetvenes évek, egyre több lett a " meglepetés"-vereség. Még az Albert-féle Ferencváros sem volt képes tartós sikerre a BEK-ben. A magyar labdarúgás, főleg a klubfutball, elveszítette régi fényét. Hiába volt Nyilasink, Törőcsikünk, nem tudtuk a kitűnő képességű labdarúgókból kihozni azt, amit ők érdemeltek volna. Aki kézbe veszi Hetyei László könyvét, el kell fogadnia, hogy nem elsősorban magyar sikerekről fog olvasni.  
Egy másik tendencia, amit feltétlenül ki kell emelni:ahogy haladunk az 1980-as évek felé, egyre több lesz a meglepetés. Az első talán az volt, amikor a Manchaster United döntetlen játszott a máltai Hibernians ellen, de az igazi meglepi akkor érte Európa futballrajongóit, amikor a Puskás-féle Panathinaikosz bejutott a BEK-döntőjébe. És az évek múltával egyre gyakoribb lett, hogy finn, norvég, görög, NDK, és más csapatok kiejtenek a kupából úgynevezett nagycsapatokat ( sajnos, magyar együttes is szenvedett ettől a trendtől, gondoljunk arra, mikor az akkoriban még igencsak kiscsapatnak számító svájci FC Zürich elbúcsúztatta a minden tekintetben esélyesebb Ferencvárost). 
Van az a trend, miszerint egyre inkább védekező futballt játszottak a csapatok. Csak gólt nem kapni- ez lett a jelszó. Az 5-3-akat és a 4-0-ákat felváltották az 1-0-ák és a 2-0-ák. A BEK döntői is egyre kevésbé voltak színvonalasak. Sajnos, ez a folyamat a válogatott csapatokat is egyre inkább elkapta. 

Ajánljuk Hetyei László:A Bajnokcsapatok Európa-kupája története című művét minden futballrajongónak. Kihagyhatatlan, a sportkönyvek műfajának egyik legjobbja. 

Aposztróf Könyvkiadó, 2020