Patrick Modiano:Nászút

 Patrick Modiano francia író a kortárs európai irodalom egyik legjobb és legnépszerűbb alkotója. Regényeiben- melyek szinte minden létező díjat elnyertek, 2014-ben pedig Nobel-díjjal is tüntették ki a Szerzőt- arra kíváncsi, hogyan éli meg a hétköznapi ember az élet és a történelem nagy fordulópontjait, hogyan dolgozza fel az egyén pszichéje a vele esett traumákat, válságokat. A Nászút című kitűnő könyv nagyon érzelmes, nagyon felnőtt emberek lelki reagálásait elemzi elképesztő beleérzéssel, bravúros írói technikával, remek környezetrajzzal. Az Olvasó szinte bőrén érzi a fizikai és lelki tájat. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilerrel villantjuk fel ennek a remek könyvnek az erényeit, s próbljuk olvasásra csábítani a Kedves Látogatót. 

 A fiktív, de bármelyikünkkel megeshetett volna- típusú történet két idősíkban játszódik. A jelenben, valamikor a huszadik század vége felé, és a történelemben, az 1960-as évek felszabadult világában, és a második világháború poklában. Ami a jelent illeti:Jean ( az átlagosnak mondható névadással is jelzi Modeiano, hogy tipikus modern kori történetet akar alkoni, melyben bármelyik olvasó magára ismerhet), ahogy ma mondanánk, életközepi válságban van. Nagy utazásokról szóló földrajzi dokumentumfilmeket készít stábjával, de ezekre a filmekre a nagyközönség egyre kebésvé kíváncsi, hiszen mindenki utazik ma már. Jean filmjeinek nézettsége minimális. Felesége, akivel sok évig szerelmi házasságban éltek, folyton csalja őt, ráadásul mindig Jean valamelyik barátját viszi ágyba. Hősünk elmenekül az otthon valóságától, egy tervezett riói forgatás ürügyén egyszerűen eltűnik, nem szól senkinek. Eltűntként kezelik, pár hét múlva már terjed is pletyka: Jean meghalt.Valójában hősünk Párizsból Nizzába utazik, olcsó szállodákban tölti napjait- itt majd érdemes megfigyelni Modiano környezetrajzát, tájleírását: szinte érzi az ember a bőrén, a háta szőrén a fokozódó tavaszi-kora nyári forróságot. Egy ízben Jran reggelizik, amikor meghallja, hogy az izgatott pincérek valami öngyilkosságról beszélgetnek. Kiderül, hogy a szállodában két nappal azélőtt önkezével vetett véget életének egy barna hajú, középkorú nő. Jean ekkor még nem tudja, ki volt a hölgy, de elkezdi izgatni a történet, és elhatározza, hogy utánajár mindennek. Kideríti, hogy a nő Ingrid, egy nő, akit Jean még egészen fiatalkorában ismert. 
A rendező felidézi, miként ismerte meg Ingridet és férjét:valamikor az 1960-as években Jean Franciaorsázgban csavargott, autóstopolt, egy barátságos házaspár pedig felvette, sőt, napokig aludhatott  a pár nyaralójában. Ingrid és férje még pénzzel is segítette Jeant. Aztán felidéződnek korábbi történetek is:a második világháború idején, amikor a németek megszállták Franciaország egy részét, Ingrid táncosnőként dolgozott, férje pedig egy hatalmas, de árverezésre kijelölt öröklakásban bujkált, méregdárga bútorok, festmények között, melyek közül egyik sem volt az övé. Egyszer, kijárási tilalom idején Ingrid bajba került, nem tudott hazamenni 18 órára. Ekkor a fiatalember készségesen felajánlotta segítségét...spoiler vége. 

Nagyon jó és élvezetes tér-és időbeli utazst kínál olvasóinak Patrick Modiano. Az ember, miközben " befogad", hatalmas érzelmi skálán mozog. Azt éli, amit egy nyugat-európai regényírótól vár. Van a könyvben sok szerelem, mindenféle érzések, még az elidegenedés is. A 20-21.századi ember teljes pszichológiai palettája jelen van ezeken a lapokon, és Modiano tudja, hogyan kell érzelmekkel képet festeni. Követhető, szerethető irodalmat alkot. Ajánljuk a Nászút című könyvet mindenkinek, aki szereti az emelkedettebb, ugyanakkor meghitebb, elmélyülősebb olvasmányokat. 

Tarandus Kiadó, 2015. Fordította Gulyás Adrienn.