B.Szabó János:A tatárjárás.A mongol hódítás Magyarországon

 A középkori magyar történelem legnevezetesebb és legtöbbet vitatott eseménysorozata az államalapítás mellett a tatárjárás. B.Szabó János történész könyve remekül összefoglalja a témával kapcsolatos legújabb kutatásokat, azonkívül új távlatokat is nyit az érdeklődők számára, bizonyítva a történettudomány megújulásának végtelen folyamatát. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilereznék- nem akarom elvenni a Látogatók kedvét a könyv elolvasásától- inkább csak a könyv fő gondolatait érinteném, azt is csak nagy vonalakban, az elemzés helyett inkább az érdeklődés felkeltésének szándékával. Mindenekelőtt leszögezném: nagyon tetszett ez könyv, főleg az ragadott meg benne, ahogy Szerző feltárja az északi félteke teljes eurázsiai részén történteket. Kínától kezdve a mai Grúzián át egészen Nyugat- Európái kalauzol bennünket A tatárjárás című könyv- hiszen a történelemben minden mindennel összefügg.

Az első kérdés, amihez szólni szeretnék: kik a mongolok? Ez többé-kevésbé egyértelmű:egy távol-keleti népcsoport, mely felbukkant Kínában, önállósodott, majd Dzsingisz kán vezetésével hatalmas birodalmat alapított- nagyon sok egyedi jellegzetességgel, az európai államrendszer elemeitől jócskán különböző államot. Ennek a hatalmas mongol birodalom történetének kutatása önmagában történészek teljes pályafutását igénybe vette.
De akkor kik voltak a tatárok? B. Szabó János szerint a tatárok egy voltak a mongolok által leigázott népek között. De akkor miért " tatárjárás", és miért nem " mongoljárás"? A történeti tudat miért a tatárok és nem a mongolok nevével hozta létra a szókapcsolatot? Szerző nem foglal állást ebben a kérdésben, valószínűleg nem is lehet. A történeti emlékezet sokszor irracionális. Sokan még manapság is az első világháborút nevezik Nagy Háborúnak, pedig a második világháború sok áldozatot szedett, méreteiben jóval " nagyobb" volt. A tatár szó tehát mongolokat jelöl.

Miért támadták meg Európát? Erre a történettudományban több nézet, többféle válasz is napvilágot látott. Alapvetően kétféle koncepció kristályosodott ki:
- A mongolok egy Kína keleti partjaitól Európa nyugati partjaiig terjedő birodalmat akartak kiépíteni
- A mongolok egy Ázsia-központú, illetve orosz- ellenes birodalmat akartak létrehozni, Európa csak mellékes hadszíntérként, mintegy hátországként szerepelt ezekben a tervekben.
Hogy a két álláspont közül melyik igaz- igaz-e bármelyik, vagy valami harmadik elképzelés bizonyul életképesnek, ez is kiderül a könyvből.

Az utóbbi években elterjedt, szinte összeesküvés-elméletig fokozódott az a nézet, miszerint a mongolok a magyarokkal összefogva akarták megdönteni a Német-Római Császárság európai hegemóniáját. B. Szabó János remekül helyére teszi ezt az elméletet is: valóban megtörtént az ilyen irányú kapcsolatfelvétel. Aztán, hogy mi miatt mondott nemet erre IV.Béla uralkodó, illetve, hogy már a 13.században micsoda elméletek terjedtek el ezzel kapcsolatban, az kiderül a a könyvből.

Hogy miért mentek el a tatárok olyan sebesen 1242-ben a Magyar Királyság területéről? Abban nagyjából egyetért a mainstream történettudomány, hogy a nagykán-választásról nem akart lemaradni Batu kán. B. Szabó János ezt a képet is árnyalja, például azzal, hogy bizonyítja: annyira gyors és teljes nem volt a kimenetel.

Ajánljuk B.Szabó jános: A tatárjárás. A mongol hódítás Magyyarországon című könyvét minden történelem iránt érdeklődőnek, különösen azoknak, akik hivatásszerűen foglalkoznak ezzel a nagyszerű tudománnyal.

Corvina, 2010