Könyvekről mindenkinek

 Micsoda futballcsapatok, meccsek, játékosok, gólok! Hetyei László könyve a lehető legmagasabb színvonalú futballt varázsolja elénk, egy közel 40 éves történetet,számtalan meccsel, fotóval, történettel. A Bajnokcsapatok Európa-kupája, a BL elődje, olyían kupa volt, melyről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.  Fantasztikus meccsek! Itt van pl. a Vasas-Ajax, amikor is a Bundzsák Dezső és Szilágyi László vezette Vasas összesítésben 6-2-re intézte el a feltörekvő holland bajnokcsapatot. De az 1963-as Milan-Benfica döntő sem volt akármi:Cesare Maldini, Trapattoni, Rivera az egyik oldalon, az ikonikus sztár, Eusebio a másikon. Csodálatos meccs lehetett. Nem is szólva a Real Madrid-Eintracht Frankfurt döntőről, melyen Pancho, a Spanyolországban világhírűvé lett magyar Puskás Ferenc parádézott, négy gólt lőtt, Puskás Ferenc pedig hármat. De az 1968-as döntő sem volt akármi, az AC Milan 4-1-re verte az Ajaxot.Vagy a későbbi időkből:nem volt semmi, amikor a Bayern München, a Beckenbauer és

 Méltóságteljesen hömpölygő történelmi regény, csodálatos tájleírásokkal, mélyreható jellemzésekkel. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom Orhan Pamuk Nobel-díjas török író történelmi regényének lényeget, talán ez lenne az. A pestis éjszakái című könyvet olvasva úgy érezzük, mintha magunk is visszaugrottunk volna százhúsz évet az időben. Mintha ott sétálnánk Minger szigetén, mintha ott küzdenénk mi magunk is a járvány ellen. A francia irodalomban Victor Hugo rendelkezett leginkább azzal a képességgel, hogy virtuális teret és időt teremtsen, a magyar irodalomban Jókai Mór epikai műveiben csodálhatjuk meg ezt az írói képességet. Orhan Pamuk könyve csak a legnagyobbakkal rokonítható, s ha lesz a 21. század első évtizedeinek emlékezetes irodalmi műve, amit minden korosztály olvashat, akkor A pestis éjszakái lesz az. Az alábbi könyvajánlóban egy nagyon rövid, cselekményes bevezetővel szolgálnánk, igyekszem rávenni a Kedves látogatót, hogy ezt a könyvet semmiképp ne hagyja ki. A fiktív tör

 Talán sokan megkérdezhetjük:vajon miért írt Borbély Szilárd regényt Franz Kafkáról, az európai irodalom egyik legnagyobb alakjáról? Erre azt válaszolhatjuk:ha a történelem nagy alakjairól lehet életrajzot írni, akkor a világirodalom nagyjairól is lehet erősen pszichologizáló jellemregényt írni. Az a tény, hogy óriások vállán állunk, nem jelenti, hogy ne lehetne írni ezekről az óriásokról. A Kafka fia ( mely a Szerző életében nem jelent meg magyarul, kizárólag németül) olyan jellemrajz, mely a Kafka család férfitagjainak pszichológiáján keresztül kíván behatolni a nagy író szívébe és gondolataiba.  Érdekesen alakul a félénkség-határozottság ellentétpár a Kafka család sorsában. A nagypapa egy igazán félénk, könyveit bújó, kereskedelemben dilettáns, túl jó indulatú férfi, aki a az emelkedő beszerzési árak mellett sem hajlandó fogyasztói árat emelni bolztjában. Sőt, a rászorulóknak ingyen is ad. Az igencsak spirituális lelkületű férfiú mellett a feleség a határozott, az amazon-típus, való