Dashun Wang-Barabási Albert-László:A tudomány tudománya

 Dashun Wang és Barabási Albert-László könyve arról szól, milyen is a tudomány-a 21.században. Hogyan lesz valakiből tudós, hogyan szerveződnek az egyre inkább nemzetközi tudományos teamek, meddig " életképes" egy tudományos folyóiratban megjelent cikk, jó dolog-e társszerzőnek lenni stb. Bepillanthatunk a kulisszák mögé, a tudomány boszorkánykonyhájába. Éppen ezért A tudomány tudománya című könyvet minden, a természet-az ovos és a műszaki tudományok területén dolgozó vagy dolgozni kívánó értelmiséginek illik elolvasnia. 
Reméljük, nem megy el a kedve a tudományos pályától...
Az alábbi kis könyvajálóban nem tartalmi összefoglalót adnék- annyira sokrétegű a könyv, hogy erre nem is nyílna lehetőség- inkább egy-két megjegyzést szeretnék fűzni az olvasottakhoz, azzal a jogos szerénykedésel, hogy jómagam nem vagyok tudós, inkább olyan ember, aki gyakran mozog " tudósok" ( már ez a szó sem egyértelmű) közelében.

1. Véleményem szerint külön törvényszerűségei vannak az egyes tudományágaknak. Vannak, ahol azt tartják " sztárkutatónak", aki nemzetközlieg jegyzett, magas impaktfaktorú folyóiratokban rendszeresen publikál. Más tudományokban viszont ( pl. történelem, irodalomtudomány, filozófia), az számít sztárnak, aki több nagymonográfiát is ír. Magyarul: könyvet. A történettudomány ezenkívül erősen kultúrafüggő:egy ciprusi történészt valószínűleg kevéssé érdekel Hollandia története és viszont. Vannak tehát tudományterületek, ahol nem a folyóiratokban történő publikálás a mérce. 

2. Sajnos, az egész világon zajlik az a nem túl egészséges folyamat, hogy doktori fokozatokat szerző embereknek az egyetemek, kutatóintézetek nem tudnak elegendő és megfelelő állást adni. Van egy ismerősöm, történettudományi doktori fokozattal rendelkezik, jelenleg logisztikai cégnél ügyintéző. Ez persze szélsőséges példa, de tény, hogy az egyetemek egy része afféle PhD-gyárrá alakult át: a lényeg, hogy képezzünk minél több doktoranduszt,ezzel is nő az intézmény nemzetközi rangsorokban elfoglalt helye. Hogy aztán ezekkel az emberekkel mi lesz, azzal már nem törődnek. 

3. Külön fejezet szól Dashun Wang és Barabási Albert-László könyvében arról, hogy egy tudományos cikk meddig " szavatos", mennyi az az idő, ameddig elolvassák azt a fiatal kutatók. Itt is tudományáganként eltérő a helyzet. Történettudományban akadnak olyan cikkek, melyek 40-50 évvel megjelenésük után is az alapképzésen résztvevő hallgatók szigorlati kötelező anyagának részét képezik. Orvostudományban bizonyára gyorsabb a körforgás. Informatikában, számítástudományban pedig még gyorsabb. 

Összességében véve:nem biztos,hogy ha ez a könyv 23 évesen kerül kezembe, nagy kedvet teremt a tudományos pályához.  Mégis, ajánljuk minden kutatói ambícióval rendelkező embernek, hogy olvassa el. Nagyon őszinte, nagyon komoly. Tágabb perspektívából világítja meg a tudományt, mint létformát. 

Libri,2020.Fordította Seres Iván