Gecsényi Patrícia:Határ/esetek.Magyarország és Ausztria kapcsolatai 1945-1990

 A magyar történelem minden korszakában kulcsfontosságú volt a magyar-osztrák viszony. Magyarország és Ausztria egymáshoz fűződő kapcsolata a két ország történelmének egyik sarokpontját adta. Gecsényi Patrícia könyve- források közlése és elemzés útján- azt mutatja be, hogyan alakult a két ország viszonya hidegháború korszakában. A Határ/esetek című kitűnő könyvet minden történész, geográfus és politológus számára ajánljuk. Ebben a könyvajánlóban néhány észrevételt szeretnénk fűzni a műhöz- részben személyes emlékek, részben történeti ismereteim, részben pedig reflexiók alapján. 

1. Ahogy a dokumetumokból kitetszik, 1945 után mindkét fél megkísérelte megmenteni a menthetőt:azokat a földbirtokokat, ingatlanokat, amelyek a háborús pusztítás után még megmaradtak. A szovjet félnek viszont az volt az érdeke, hgy minden maradjon úgy ,ahogy van- ezek a mindenféle " régi dolgok" csak zavarták a hódító Szovjetuniót befolyásának növelésében. Nem véletlen, hogy a korábbi, Magyarországon lévő osztrák vagyont a számukra legelőnyösebb módon rendezték: államosították. 

2. Elképesztő az a bezártság, melyet a Rákosi- rendszer magyar társadalomra kényszerített. Egy korábban nyitott, Európában is tájékozottnak számító értelmiségi- polgári elit országa voltunk. Ehhez képest 1955-ben mindössze 1449 ember tehette meg, hogy legálisan Ausztriába utazik!! Egy kilencmilliós országban ez borzasztó kevés. A kommunista diktatúra megpróbálta Magyarországot elzárni a külvilágtól. A magyar társadalom ezt nem akarta, minden eszközzel tiltakozott ellene. sokan az aknazár ellenére megpróbálkoztak az átkeléssel, többségüknek ez nem sikerült. 1949-1955 öközött több, mint 190 000 határsértő ellen indult eljárás, ezeknek az embereknek mindössz 10 százalékát nem csukták börtönbe. 

3. Az előző ponttal összefüggésben:a magyar-osztrák kapcsolatok a Nagy Imre- féle " új szakasz"- politika megindulásával szinte egyidőben javulni kezdtek, még jóval az 1955.évi semlegességi szerződés életbelépése előtt. Már 1953-ban megszülettek azok a dokumentumok, melykeben azt írják:javítani kell a két ország viszonyán. A kulturális kapcsolatok szinte azonnal beindultak, főleg a zene és a képzőművészet területén. Magyarország tehát, Sztálin halála után, önállóan lépett, megelőzte a Szovjetuniót a nyitásban.1955-ben már nagyon sok magyar művész feléphetett kint, és ez visszafelé is igaz volt. 

4. Nem lehet eléggé dicsérni azt a pédamutatást, ahogy az osztrákok az 1956-os forradalom és szabadságharcot kísérő menekültválságot kezelték.A lehető legtöbb mindent megkapták a magyar menekültek. Ha akartak, beilleszkedhettek az osztrák polgári társadalomba.  Még az 1960-as években is 70 tábor működött, ahol a menekültek lakhattak. 

5. Nagyon tetszik, ahogy Kreisky kancellár definiálta az osztrká semlegességet:Ausztriának úgy kell viselkednie, hogy vagy mindkét hatalom egyetértsen vele, vagy mindkét nagyhatalom utálja. Ha csak az egyik nagyhatalm kedveli, a másik utálja, az nem jó, mert konfliktusokat gerjeszt a másikkal.  

6. Magyarország és Ausztria viszonya az 1980-as évekre pédamutatóan rendeződött. Ez a hidegháborúban szokatlan volt ( Magyarország a kommunsta blokkhoz tartozott, Ausztria semleges országként kapitalista piacgazdaságként működött). Kádár János és Bruno Kreisky személyesen is igen jó viszonyt alakítottak ki egymással. 
Mintha sejtette volna a magyar vezető réteg, hogy hamarosan itt változások lesznek. Mintha tudták volna...

Gecsényi Patrícia: Határ/esetek című könyve nagyon alapos, informatív. Mindenki, aki történelemmel foglalkozik, tanulhat belőle valmi újat. Ajánljuk mindenkinek. 

Veritas-Magyar Napló, Budapest, 2022.