Orhan Pamuk:A pestis éjszakái

 Méltóságteljesen hömpölygő történelmi regény, csodálatos tájleírásokkal, mélyreható jellemzésekkel. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom Orhan Pamuk Nobel-díjas török író történelmi regényének lényeget, talán ez lenne az. A pestis éjszakái című könyvet olvasva úgy érezzük, mintha magunk is visszaugrottunk volna százhúsz évet az időben. Mintha ott sétálnánk Minger szigetén, mintha ott küzdenénk mi magunk is a járvány ellen. A francia irodalomban Victor Hugo rendelkezett leginkább azzal a képességgel, hogy virtuális teret és időt teremtsen, a magyar irodalomban Jókai Mór epikai műveiben csodálhatjuk meg ezt az írói képességet. Orhan Pamuk könyve csak a legnagyobbakkal rokonítható, s ha lesz a 21. század első évtizedeinek emlékezetes irodalmi műve, amit minden korosztály olvashat, akkor A pestis éjszakái lesz az. Az alábbi könyvajánlóban egy nagyon rövid, cselekményes bevezetővel szolgálnánk, igyekszem rávenni a Kedves látogatót, hogy ezt a könyvet semmiképp ne hagyja ki.

A fiktív történelmi regény cselekménye egy fiktív helyszínen, Minger szigetén játszódik, a huszadik század hajnalán. A sziget ekkor a már hanyatló Oszmán Birodalom része. A szultán, Abdülhamit, rendkívül "szerencsétlen körülmények között" került trónra: rokonát, a korábbi uralkodót,V. Murat szultánt elmebetegnek nyilváníttatta, házi őrizetbe helyeztette, három lányát is fogságba zárta, ő maga pedig elfoglalta a trónt. Állandóan retteg a Mrat-hívők bosszújától, ezért minden korábbinál erősebb titkosszolgálati apparátust épít ki, mindenhol kémek fülelnek,lesnek és besúgnak. Ugyanakkor el kell mondani, hogy Abdülhamit nem egy elmaradott keleti kényúr: nagyon is tisztában van azzal, hogy országának modernizálódnia kell. A szultán érdeklődik a nyugati életforma, az egyetemek, a tudományok, különösen a mérnök- és orvostudományok iránt. Így aztán, amikor Minger szigetén titokzatos betegségek bukkannak fel, azonnal hívja barátját és korábbi jó ismerősét, a lengyel származású Bonkowski doktort, akivel korábban ugyan voltak vitái a Török Birodalomnak- bizonyos rózsavíz-forgalmazási koncessziókkal kapcsolatban- de a szultán tudja, hogy most félre kell tenni a korábbi nézeteltéréseket, és kizárólag a járvány megelőzésére kell koncentrálni. Bonkowski megérkezik a szigetre, szokatlan számára, hogy kirendelt testőrei mindenhová követik, de pár óra alatt megszokja a helyzetet, és hozzálát a helyzet felméréséhez. Megvizsgálják a nagyon nagy fájdalmak közepette elhunyt börtönőr holttestét: a combján árulkodó hatalmas gumó bizony kétségtelenül tanúsítja, hogy itt bizony pestisről van szó. Más, hasonló esetekről is beszámolnak neki.Tovább tudomására jut Bonkowskinak, hogy egyes dervisek és csodadoktorok mindenféle amulettekkel és más hamis és hatástalan porokkal igyekeznek meggyógyítani a betegeket. Ráadásul a sziget kormányzója sem híve annak, hogy pestis miatt karantént rendeljenek el, hiszen ez óriási veszteséget okoz s kereskedelemben. Azonkívül a kormányzó és más török vezetők is hajlanak arra, hogy a görög nyelvű sajtó pánikkeltése rejlik a dolog mögött- néhány évvel ezelőtt a görögök elszakították az Oszmán Birodalomtól Krétát, Minger vezetése attól tart, hogy a görögök Mingert is meg kívánják szerezni.
Egy ízban Bonkowski doktor a városban sétál és elege van abból, hogy állandóan testőrök veszik körül. Lerázza őket egy átjáróházban. Büszke magára, hogy milyen fiatalos. Két óra múlva súlyosan összevert holttestét megtalálják a kikötőben.
A szultánnak tehát újabb gondja akad: ki irányítsa ezentúl a járvány elleni védekezést. Murat egyik lányának férje vezető orvos. Nuri doktort bízzák meg a feladattal, aki kezdetnek elmeséli, hogyan kerül a pestis MInger szigetére, és egyáltalán: a Közel-Keletre...

A pestis éjszakái egyik legjobb kortárs író talán legjobb műve. Izgalmas, okos, egy teljesen más kultúrával ismertet meg bennünket. Ajánljuk mindenkinek, aki kicsit is szereti a történelmet. A kortárs világirodalom egyik legnagyszerűbb műve.

Helikon Kiadó, 2023. fordította: Nemes Krisztián