Könyvekről mindenkinek

 Lars Kepler (az írói álnév egy házaspárt jelöl) A Pók című könyve az utóbbi évek egyik legjobb bűnügyi regénye. Tartalmaz klasszikus thriller-elemeket éppúgy,mint anerikai típusú,kemény,fizikai küzdelmet ábrázoló szövegrészeket. Ha nagyon pontosan akarnánk meghatározni a műfajt: pszichológiai elemeket felvonultató kaland-thriller. A könyv része a Joona nyomozó kalandjairól szóló sorozatnak. Az alábbi,igen rövid könyvajánlóban az igencsak bonyolult cselekmény néhány apró mozaikdarabját emeljük ki, ezzel próbálva rávenni a Kedves Látogatót az egész könyv elolvasásához. A fiktív történet színhelye Svédország,időpontja pedig a 2020-as évek eleje,de már jócskán a Covid-járvány után. Margot Silverman,a stockholmi rendőrség egyik vezető nyomozója éppen szokásos lovaglóedzését végzi. Az istállóban érzékei valami különöset tapasztalnak. Mintha lenne ott valaki,akinek nem kellene ott lenni. Margot érzi a bajt,de nem tud tenni ellene. A gyilkos könyörtelenül lecsap:eszméletlenné veri a nőt,m...

 Timothy Garton Ash brit történész megírta Európa történetét. De nem úgy, mint a szaktudósok többsége- rengeteg évszámmal, lábjegyzetekkel, idegen eredetű kifejezésekkel "feldíszítve"- hanem érdekesen, az Olvasóval folyamatos párbeszédet folytatva, rengeteg személyes élménnyel, és sohasem öncélú anekdotizálással. Az Európa. A személyes tapasztalatok kontinense című könyv olyan, mintha útibeszámolókat vagy novellákat olvasnánk, mégis, mindenben megfelel a szaktudományosság kritériumainak. Az esszéisztikus tárgyalásmód ráadásul laza szerkezetet biztosít, ha valaki Olvasót egy-egy téma nem annyira bilincsel le, nyugodt szívvel átlapozhat a következő fejezetre. Persze, az igazi mégiscsak az, ha elejétől a végéig tanulmányozzuk át ezt a kitűnő történelmi könyvet. Minden fejezetből tanulunk valamit. Valamit? Nagyon is sokat!  Nagyon találó a könyv alcíme:A személyes tapasztalatok kontinense. Egy ázsiai vagy amerikai vagy más földrészről érkező számára Európa gyakran túl bonyolultna...

Ennek a regénynek megjelenése idején nagyon kétarcú volt az amerikai és a magyar fogadtatása. Egyesek el voltak ragadtatva tőle, a realizmus megújítását vélték felfedezni John Bart könyvében, mások pedig- köztük egykori magyartanárom- ütődött, valóságtól elrugaszkodott irodalmi blöffnek minősítették a művet. Van, akinek a túl sok extrém karakterből lett elege, és húsz oldal után a falhoz csapta, mások többször is elolvasták, merthogy Az út vége az irodalom jövője. Nem lett az. Ettől függetlenül a regény igencsak érdekes, s noha a karakterek valóban messze állnak az általunk ismert, a mi hétköznapjainkban mozgó személyektől, sokat meg lehet tudni ebből a kifejezetten nagyvárosi regényből az emberi kapcsolatokról. Barthot leginkább az érdekli, mennyire konformisták az emberek, milyen mértékben azonosulnak vagy nem azonosulnak valamilyen politikai-társadalmi rendszerrel, s ez hogyan hat ki emberi kapcsolataikra. Szóval, tanulságos regény, bár kétségkívül más, mint amit megszoktunk. Az alá...

Amikor az 1980-as években a pszichológia és a pszichiátria tudománya felfedezte- helyesebben: újra felfedezte- hogy léteznek olyan panaszok, szorongások, fóbiák, melyek nem az egyénhez, hanem annak őseihez köthetők, bizony, sokan kételkedtek ezen felfedezés tudományos értékében, inkább a vallás, semmint a tudomány kategóriájába sorolva az e témában megjelent írásokat, tanulmányokat. Aztán az 1990-es évek végén bebizonyosodott, hogy léteznek transzgenerációs problémák, a szakma egyik fele ezt örömmel fogadta- mert magyarázatot nyert sok minden, ami a terápiákon kiderült ugyan, de eredete homályba veszett- a szakma másik fele viszont azt mondta, hogy ezek a problémák terápiás úton kezelhetetlenek, maradjunk, annál, hogy az egyénre koncentrálunk. Grecsó Krisztián:Apám üzent című könyve ezekről, a transzgenerációs problémákról szól, egyúttal a magyar irodalomban teljesen újrateremti a családregény fogalmát. A jelenleg élő és elhunyt családtagok cselekedeteinek lélektani következményei váln...

 A magyar történetírás figyelme az utóbbi években örvendetes módon a vidéki Magyarország históriája felé fordult. Egyre többen fogadják el, hogy a Budapesten kívüli Magyarország is szerves része, alakítója hazánk történelmének. A Kádár-korszakra különösen igaz ez az állítás. A Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián által szerkesztett A fridzsider polcai című könyv ( alcím:A szocializmus valósága vidéken az 1960-1980-as években) alulnézetből mutatja a Kádár-korszak Magyarországának történetét. Az alábbi könyvajánlóban a kötetben szereplő tanulmányok mindegyikéről írnék egy-egy mondatot, így láthatóvá válik az a sokrétű valóság, mely egyre inkább történelmi tudatunk szerves részévé válik.  A Szerkesztők bevezetője (melynek címe:Örökség és új törvények.Visszapillantás a BTK-NEB közös vidéktöréneti témácsoportjának működésére) összegzi a munkacsoport eddig elért eredményeit. Az viszont nyitott kérdés maradt számomra, hogy akkor ez most a projekt végét jelenti, vagy lesz folytat...

 Stephen King: Holly című könyve az emberi gonoszság elképesztő szintjét tárja fel. Rendkívül feszített cselekményű. lélektanilag hiteles műről van szó, mely- véleményem szerint- Stephen King egyik legjobb műve, talán csak a Ragyogás múlja felül. Az alábbi könyvajánlóban egy spoilert szeretnék közölni, a történet elejéről, lehetőleg úgy, hogy a Kedves Látogató ne találja ki a történet folytatását.  A fiktív történet helyszíne egy amerikai kisváros, időpontja pedig a 2020-as évek eleje, a Covid-járvány éppen tetőpontján tombol. Holly és társa magánnyomozói irodát vezet, többnyire elveszett macskákat és kutyákat, valamint óvadék elől megszökött bűnözőket kutatnak fel. Eléggé egyhanfú, de meg lehet élni belőle. A járvány Holly családjára is lesújt: meghal az édesanyja, aki egyébként oltásellenes volt. Holly gyászolni szeretne, de az élet nem hagy erre időt: megkeresi őt egy igencsak egzaltált asszony, Penny Rae, hogy elmondja, huszonéves lánya két hete eltűnt, azóta semmi hír ról...

 Graham Lawton tudományos kutató és újságíró Így kezdődött (majdnem) minden című könyvében arra keresi a választ, honnan erednek a dolgok. Egyáltalán: van-e a dolgoknak, természeti jelenségeknek, társadalmi folyamatoknak mérhető és kimutatható kezdete? És ha van, érdemes-e keresnünk? Szolgálnak-e ezek az ismeretek a 21.századi ember számára hasznos tanulságokkal, Lawton válasza egyértelműen az, hogy igen. Ha megértjük, hogyan keletkeztek a dolgok, akkor igen sokat tudunk meg a dolgok jelenlegi állásáról is. Az alábbi könyvajánlóban a rendkívül gazdag tartalomból felvillanásszerűen mutatunk meg apró darabokat, remélve, hogy a Kedves Látogató- aki nyilván végigolvassa ezt az ajánlót...- kedvet kap magának a könyvnek elolvasásához is. Óriási élmény, érdemes.  Stephen Hawking előszava- igen, az azóta elhunyt világhírű tudós neve is fémjelzi a könyvet- arról szól, hogyan változtatta meg Edwin Hubble csillagász felfedezése a világegyetemről alkotott képünket. Ha a világegyetem tágul...