Könyvekről mindenkinek

Technikatörténészek, valamint gépjárművekkel foglalkozó szakemberek számára lehet érdekes Farkas Tamás kitűnő könyve. A ma Olvasója azt a kérdést teszi fel: milyennek gondolták a jövő autóját, hogyan képzelték el a közlekedés jövőjét a mű megjelenésének idején, azaz 1977-ben? Nagyon vázlatosan az alábbi választ adhatjuk erre, Farkas Tamás könyve nyomán. - Nagyobb hangsúlyt kap a rendszerszemlélet, a gépjármű, mint technikai eszköz, a gépjármű, mint a társadalom része, a sofőr, valamint a közlekedés egésze. Divatos, bár eléggé elcsépelt szóval, A jövő autója című könyv holisztikus szemléletű, ebben eltér a korban megjelent, hasonló témájú könyvektől.  - Farkas Tamás- ha burkoltan is, és főként a záró fejezetekben- megemlíti a Nyugat-Európában ekkoriban divatos tudományágat, a jövőkutatást is. Ezt a tudományt a Kádár-korszakban meglehetősen alábecsülték. Így függ össze a politikai rendszer és technikával, gépjárművekkel foglalkozó könyv. -   Mindenképpen törekedni kell a nagyobb közleked

 Probáld Ferenc ( és ne felejtsük ki munkatársait, akik egyes fejezetek írásával nyújtottak segítséget:Horváth Gergely, JHeney lászló, Juhász Krisztina,Szabó Pál, Szegedi Nándor) könyve jóval több és jóval fontosabb, mint egy hagyományos egyetemi-főiskolai tankönyv. A legtöbb Olvasónak ugyanis csak publicisztikából származó, nem mindig tárgyilagos alapokon nyugvó ismeretei vannak Amerikáról:ezzel ellentétben Probáld Ferenc és társai sikerrel hozttak létre olyan könyvet, mely a hagyományos értelemben vett földrajztól a történelemig rendkívül sok szemszögből mutatja be az amerikai kontinenst és államait.  A könyv első két fejezete Amerika felfedezésével foglalkozik. Szó esik itt a földrajzi paraméterekről, arról a kérdésről, hogy vajon Közép-Amerika tenkithető-e önálló kontinensnek. Megismerjük Kolumbusz ( azaz Colon), Vespucci, Drake és többiek nevét részletes térképet találunk útjaikról. Probáld elfogadja azt az elméletet, hogy a köra középkorban a vikingek eljutottak Új.Fundlandra. Me

Nagyon nagy örömmel fogadtam ezt a könyvet. Obádovics J. Gyula a magyar matematika élő legendája, hihetelneül innovatív ember- és, mint kiderül, remek író. Az életem.Hiszek a végtelenben című könyv a tudósok önéletírásai közül magasan kiemelkedik. mind tartalmilag, mind pedig stílusában. Olvashatunk a bajai gyermekévekről, a messzi ősökről, a bunyevácok történelméről, az egyetemi évekről ( többek között egy vizsgáról a legendás Riesz professzornál), az ötvenes évek fiatal értelmiségének alkatáról,valamint a rengeteg harcról, bürokrácia elleni, sokszor esélytelennek tűnő küzdelemről, melyet Obádovics J. Gyula a magyarországi matematika felső- és középiskolai oktatás érdekében tett. Az eslők között volt, aki felismerte a számítástechnika jelentőségét, azt, hogy az új világ behatol az emberek mindennapi életébe is. De- és ez talán a legnagyobb tett- könyvünk Szerzője mindvégig megmaradt matematikusnak, elméletet és gyakorlatot egyensúlyban tartva haladt a tudományos pályán. Voltak, akik

Mára már elértük azt, hogy a számítástechnikának is van történelme. Érdemes régi informatikai folyóiratokat forgatni, megőrizni, egy kicsit nosztalgiázni. Miről is szólt a Chip magazin 2005. szeptemberi száma? Fantasztikus nagy újdonság volt anno a PayPal rendszer bevezetése, 2005-ben már 71 millióan próbálták ki. Az újságban tippeket adnak az eBayen történő biztonságos vásárláshoz, de szó esik a Rockstar nevű játékkal kapcsolatos perről, a Microsoft és a Google jogi csatájáról. Bemutatkozik a 80 ezer forintba kerülő, ezért a Szerző szerint kissé drágának aposztrofált Freecom MediaPlayer3, valamint egy cikksorozat első részeként olvashatunk a DRM-technológiákról.