Déry Tibor:Niki

 A Niki című kisregény 1956-ban jelent meg,s Magyarországon az év egyik könyvszenzációjává lett. Meghozta a nemzetközi sikert is a Szerzőnek,igaz,nem úgy,nem olyan formában,ahogy azt Déry Tibor talán gondolta...

Mivel a Niki tartalma,cselekménye,a spoiler,ahogy divatos idegen szóval mondják,rengeteg helyen megtalálható,én ezt most mellőzném. Azt gondolom,ezt a könyvet mindenki el tudja olvasni,168 kis oldal,közérthető nyelvezettel,izgalmas cselekménnyel,úgyhogy mindenkinek ajánlható. Történet-összefoglalás helyett inkább bizonyos elemzési-értelmezési szempontot vetnék fel,amelyeken minden Olvasónak érdemes eltöprengenie.

A történet látszólag egy kutyáról szól,akit gazdái-kényszerűségből-Pestre hoznak,de nem tud alkalmazkodni,és a szekrény alatt csendben elpusztul. A figyelmes Olvasó azonnal észreveszi az ötvenes évek,a Rákosi-rendszer bírálatát is. Ezzel kapcsolatban bennem az a kérdés merül fel:honnan lehetett abban biztos Déry Tibor,hogy már eljött az ideje Rákosi bírálatának?Déryt,ugyebár,1957-ben letartóztatták,no nem a Niki,hanem az 1956-os forradalom és szabadságharc idején kifejtett "ellenforradalmi cselekmények"miatt. Valahol mindig ott motoszkált bennem a kérdés:nem lehet,hogy Déryt beugratták?A Nagy Imre mellett álló reformkommunisták megtalálták benne kedvenc szókimondó értelmiségi emberüket,hagyták,hadd bírálja a rendszert,hadd legyen ő a szelep, aztán,ha keményebbre fordulnak az idők,itt lesz az arisztokrata származású ideális bűnbak, aki mehet a börtönbe. Aki feláldozható.
Valahogy sosem tudtam szabadulni ettől a gondolattól...

Magát a művet én szimbolista irodalmi alkotásnak tartom. Niki nem más,mint a magyar nép metaforája. Elhagyott,eltiport,kicselezett,mégis,valahogy fennmaradó,a rossznál is mégrosszabbhoz is könnyen hozzászokó játékszer,diktatúrák játékszere,akitől még saját gazdái is félnek. Áncsáék a magyar politikai elitet jelképezik:nehezen kiismerhető,egyszerre zsarnok és szabad,rossz,határozatlan gazda,gyanakvóak és szelídek,mindenféle koncepció nélküliek. És-bár erről nem mindig vesznek tudomást-borzasztóan kiszolgáltatottak. Nagyhatalmak gyenge bábjai A korábban lelkes baloldali Áncsa letartóztatása pedig a magyar szuverenitásba való idegen beavatkozást jelképezi-mindamellett,hogy az ötvenes években valóban sok ilyen, tragédiával végződő eset történt.

Az is magyar sors, hogy Áncsáné végigkínlódja a három évet. Egyedül, mindenki által megvetve, párialétben, veszélyesnek tartva, szomszédoktól, korábbi barátoktól kerülve. Akkor is végigcsinálja. Déry itt az ötvenes évek magyar asszonyainak hősiességéről emlékezik meg, akik sokszor egy segédmunkáskeresetből neveltek öt-hat gyermeket. Merthogy a megtorlás mindig komplett családokat illetett: ha letartóztatták a férjet, a feleséget is rendszerint kirúgták munkahelyéről- illetve előbb tettek neki egy ajánlatot: váljon el férjétől, és akkor minden rendben lesz. Az asszony nemet mond az ultimátumra, mint ahogy akkoriban számtalan asszony mondott nemet. Csak kevesen igent.

Déry Tibor Nikije a szó legszorosabb értelmében érdekes könyv. Ember és állat kapcsolatának üdítően szép, máskor fájdalmas leírása, történelmi korrajz, emberi dráma- hihetetlenül sokrétegű mű. több irodalomtörténészünk is írt könyvet, monográfiát erről a nagyszerű könyvről. Hogy kinek ajánljuk? Kissé ál-költőinek hat a kérdés ezek után. Mindenkinek. Mondhatni: kötelező olvasmány. De az is.

Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1956.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása