Johannes Kepler:Új csillagászat

 Johannes Kepler tudománytörténeti jelentőségű könyve 1609-ben jelent meg. A közkeletű címe Nova Astronomia,de valójában nem ez a címe hanem-magyarra fordítva-ez:Új,oksági asztronómia,avagy az ég fizikája. Mennyire más...

Már maga a cím is kissé provokatív. Kepler előtt ugyanis azt feltételezték az asztronómusok,hogy minden bolygó egyenletesen,kör alakú pályán kering. Mi szükség van itt fizikára?Az égbolt tanulmányozásában a fizikai módszert Kepler vezette be.

Miért is kellett bevezetnie?Azért,mert rájött,hogy a bolygók nem egyenletes kör alakú pályán mozognak,és keringési sebességük sem állandó. A pálya két vége kissé horpadt,azaz ellipszis alakú. Ez Kepler első törvénye. 

A második törvény pedig ebből következik,s ehhez kell igazán a fizika. Kepler kimutatta,hogy a bolygók keringési sebessége a Naptól való távolság függvénye. Ez Kepler második törvénye. Ahhoz tehát,hogy kiszámítsuk egy égitest keringési sebességét adott pillanatban,bonyolult fizikai-matematikai számításokra van szükség. A csillagászat ezzel túllépett a leíró asztronómián. Nagykorúvá vált,önálló természettudománnyá nőtte ki magát. És ez Kepler érdeme.

Hol is tanulmányozhatjuk Kepler:Új csillagászat c.,1609-ben kiadott könyvét?Tudomásunk szerint Magyarországon nem őriznek belőle példányt. Azonban a közeli Csehországban mindenképp,mert Kepler a prágai csillagvizsgáló vezetője volt. Akit az eredeti kézirat érdekel,ott keresse.