Anna Seghers:Tranzit

 Anna Seghers német írónő Tranzit című regénye az egyik legkülönlegesebb könyv,amit a második világháborúról valaha írtak. A Tranzit ugyanis nem a frontok,hanem a fronttá lett hátország életét mutatja be. Nem a harcról szól,hanem a várakozás harcáról.Minden történelem iránt érdeklődő szíves figyelmébe ajánljuk.

A főhősünk,aki a történet elbeszélője is,Németországban született zsidó férfi. Megszökik szülőhazájából,harcol a spanyol polgárháborúban,majd ezután Franciaországban telepszik le. A háború kezdetén azonban a francia hatóságok,mint megbízhatatlan elemet,internálják. 1940-ben a németek megtámadják Franciaországot. Hősünk erre a hírre megszökik az internálótáborból.

Előbb Párizsba megy. Ott egy fogadóban álnéven bujkál. Rátalál egy számára ismeretlen,de jó politikai kapcsolatokkal rendelkező író kéziratára. Az író állítólag meghalt. Hősünk felveszi az író személyazonosságát,Bordeuax-ba utazik. Itt megpróbál feljutni egy Amerikába induló hajóra. Hogy felszállhasson,tranzitra jogosító vízumra van szüksége. És voltaképpen erről szól a regény. Hogy emberek milliói hogyan igyekeztek ebben az időben tranzit-útlevélhez jutni.Elmenekülni Európából,el a háború borzalmai elől. 

Hősünk találkozik idős karmesterrel,akinek Venezuelába szól a szerződése,de soha nem jut el oda:meghal,miközben vízumért áll sorba. Találkozik madagaszkári nővel,akinek Franciaország jelenti a menedéket,kisfia pedig második apjának kezdi tekinteni hősünket. Látja,hogy a bürokrácia hogyan szed szét családokat,amikor nem megfelelő papírok miatt előbb a férjet,aztán a feleséget tartóztatják le. Időnként feltűnik életében egy féllábú harcostársa,aki mindenkinél élelmesebb. De meghatja őt az az elhivatott orvos,aki nem akar Amerikába menni,nem akarja itthagyni a betegeit. Hősünk megtanul színlelni,a mexikói konzulátus embereit rendszeresen eteti a híres író figurájával.

Vajon sikerūl hősünknek feljutni egy hajóra,és Amerikába jutni?Anna Seghers:Tranzit című könyve arról szól,hogy a második világháború idején a hátországban éppúgy történtek borzalmak,mint a véres frontokon. Csak itt nem ágyúk dörógnek,hanem lelkek omlanak össze. Az is tragédia. A történelem észrevétlen tragédiája. 

Kossuth Könyvkiadó,1975. Fordította Gyurkó László

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása