Theodore Dreiser:Carrie drágám

 Theodore Dreiser az egyik legkiválóbb amerikai író. Könyveiben a 19.századi Amerikai Egyesült Államok növekedésének kettős arculatát ábrázolta:születő nagypolgárság egyfelől,szegénység és nyomor másfelől. Dreiser aztán szépen fokozatosan elsodródott a marxizmus felé,egyes késői művei már erősen agitatívak. De a Carrie drágám még nem az. Egyszerűen:jó könyv.

A történet főhőse Carrie,tizenhét éves lány,szülei mezőgazdasági munkások. A lány nem akarja szülei életét folytatni,elhatározza,felköltözik nővéréhez Chicagóba. A vonaton udvarolni kezd neki bizonyos Mr.Charles Drouet,aki üzletkötő. A férfi divatosan öltözködik,jó társalgó,ért a nőkhöz. Ez nem hagyja hidegen a lányt,de egyelőre nem akar kapcsolatokba bocsátkozni. Hiszen várja őt a nagy chicagói álom...

Ebből aztán keserves kiábrándulás lesz. Carrie nővére,Minnie,férjhez ment egy Hanson nevű emberhez. A házaspár abból él,hogy éhbérért munkát vállalnak gyárakban. Carrie is megpróbálkozik ezzel,de a cipőfelsőrész-készítés,mind idegileg,mind fizikailag megviseli. Nem is szólva a meglehetősen nyers és igénytelen gyári közegtől.

Csakhogy Mr.Drouet megtalálja a lányt. Kiragadja őt a munkásnegyedből,drága ruhákat vesz neki,igazi társaságbeli hölgyet farag belőle. Csakhogy Carrie másnak is megtetszik...

Mai Olvasó számára a regénynek két nagy értéke van. Dreiser remekül megragadja Carrie lelkét. Nem valamiféle buta naivának vagy pénzéhes ribinek ábrázolja őt,hanem rendkívül árnyaltan,okosan jellemzi hősnőjét. Ennek csúcsa az az epizód,amikor a lány úgymond beszélget a ruhákkal. A másik maradandó értéke ennek a könyvnek a 19.századi Chicago találó,sokszor anekdotikus,de mindig valós tényeken alapuló leírása. Például az üres,még felparcellázatlan területekre telepített gázlámpák,vagy a mezőn futó villamos. Merthogy a vállalat úgy okoskodott,hogy egyszer úgyis beépítik ezeket a területeket. 

Van aztán egy harmadik értéke a Carrie drágám című könyvnek. Ez pedig a Dreiser-féle hétköznapi filozófia. Hogyan kerūlhetjük el,hogy szokások rabjává váljunk?Miért sikeresek a kapitalizmusban a közepesen intelligens emberek? Mire jó a pénz?Mit tegyen egy középkorú asszony,ha tudja,hogy lánya ifjú,tehetséges,de végtelenül önző? 

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ Theodore Dreiser:Carrie drágám című könyvéből. 

Kriterion,Bukarest,1971.Fordította Vajda Miklós és Vajda Gábor.