Könyvekről mindenkinek

 Dashun Wang és Barabási Albert-László könyve arról szól, milyen is a tudomány-a 21.században. Hogyan lesz valakiből tudós, hogyan szerveződnek az egyre inkább nemzetközi tudományos teamek, meddig " életképes" egy tudományos folyóiratban megjelent cikk, jó dolog-e társszerzőnek lenni stb. Bepillanthatunk a kulisszák mögé, a tudomány boszorkánykonyhájába. Éppen ezért A tudomány tudománya című könyvet minden, a természet-az ovos és a műszaki tudományok területén dolgozó vagy dolgozni kívánó értelmiséginek illik elolvasnia.  Reméljük, nem megy el a kedve a tudományos pályától... Az alábbi kis könyvajálóban nem tartalmi összefoglalót adnék- annyira sokrétegű a könyv, hogy erre nem is nyílna lehetőség- inkább egy-két megjegyzést szeretnék fűzni az olvasottakhoz, azzal a jogos szerénykedésel, hogy jómagam nem vagyok tudós, inkább olyan ember, aki gyakran mozog " tudósok" ( már ez a szó sem egyértelmű) közelében. 1. Véleményem szerint külön törvényszerűségei vannak az egye

 Peter Wohlleben a modern természettudományos ismeretterjesztés egyik legnagyobb alakja. Amikor elolvassuk a könyveit, úgy érezzük, valami új, eddig nem ismert csodavilág tárul fel szemünk előtt- miközben rádöbbenünk, hogy hát mindig is ismertük ezt a csodát. A fák titkos élete olyan döbbentes igazságokkal szembesíti olvasóját, hogy napokig döbbenten néz ki az ablakonm s gyönyörködve csodálkozik a háza előtt álló nagy, magas, szótlan teremtményeken. Az alábbi könyvajánlóban azokat a legfontosabb dolgokat szeretném megosztani a Kedves Látogatókkal, melyet ebből a könyvből sikerült megtanulnom. 1. A fák soha nem önmagukban álló lények. Igen szoros kapcsolatban állnak saját fajtársaikkal, próbálják kiszorítani a többi fafajtát, miközben alaposan igénybe veszik az erdő többi lakójának segítségét is. Ha az erdőben- Wohlleben itt csak a nem gazdasági célú erdőkre vonatkoztatja állításait- egy fa megsérül, a többiek segítenek neki. Cuktokat, ásványokat juttatnak neki a gyökérhálózaton kereszt

 Halász Gábor és Fazekas Ágnes könyve különleges, talán azt is mondhatom: egyedülálló a hazai pedagógiai szakridalomban. Nemcsakhogy beszámol három kontinens pedagógiai-tanulás- és tanításmódszertani újításairól, hanem teszi mindezt regényes formában,úgy, hogy akár egy elsőéves egyetemi hallgató számára is élvezhető a mű stílusa.Azt szeretném, ha a magyarországi iskolák minél többet átvennének az itt olvasottakból- de nem kritika nélkül, majom módjára máslva, hanem adaptálva a hazai viszonyokhoz. Az alábbi igen rövid könyvajánlóban nincs mód arra, hogy fejezetről fejezetre, valamennyi pedagógiai innovációt végignézzük, inkább csak azokról szólnék egy-két mondatot, melyek megfogtak, megragadtak, s amelyekről, úgy vélem,átültethetőők a magyar valóságba.  1. Ami leginkább megérintette a lelkemet, az a fukusimai példa. A 2011-es természeti és műszaki katasztrófa után rengeteg gyerek maradt árva, félárva, illetve nagyon sok gyermekben hagyott maradandó lelki sebet a tragédia. A japán oktatá

 Fiar Sándor és Nagy Balázs könyve az első magyar Antarktisz-expedícióról szól. A teljes történetet megismerjük, a támogatók megnyerésétől kezdve egészen a hazatérésig. Ez a könyv gazdagítja és elmélyíti a Déli-sarkról és annak környékéről ( amely sok-sok Magyarországnyi terület) való ismereteinket, stílusa élvezhető, meglepetés pedig minden oldalaon akad, olykor több is.  Utazunk térben és időben. Ott vagyunk, amikor a legendás felfedező, Cook kapitány emberei a hatalmas ködben egyszerűen elnézik az Antarktiszt. Beleélhetjük magunkat a brit és ausztrál fókavadászok helyzetébe, akik tudták, mekkora felfedezést tettek, de hallgattak róla,hiszen amiről csak te tudsz, ott csak te vadászhatsz. De visszautazhatunk több millió évet is, valamelyik interglaciális idejére, amikor olyan meleg volt a mai világ leghidegebb kontinensén, hogy a peremvidékeken mocsaras táj alakult ki, és tőzeget is szoktak találni lelkes mai kutatók. Megtudjuk, hogyan alakul ki az elképesztően vastag jégtakaró, mi az

 Azt hihetnénk, az építészek a hosszú évszázadok alatt már szakmai konszenzusra jutottak abban a kérdésben, hogy mi a tér, milyen funkciói vannak, hogyan kell azt az éptésznek kezelnie. Ki kell ábrándítsam azokat, akik ezt hiszik:szó snics konszenzusról, Sőt-amint az a Moravánszky Ákos és M.Gyöngy Katalin által szerkesztett kritikai antológiából kiderül- napjainkban igencsak sokrétű, sokféle eredetű elképzelések élnek az építészek ( s ennek nyomán az épületek használói, a nagyközönség) fejében a térről. Nincs mód arra, hogy ebben a rövid könyvajánlóban ezt a nagyszerű művet részleteiben kielemezzük. Inkább csak kiválasztunk néhány szövegrészt, gondolatot, feltett kérdést, hogy arra ösztönözzük Kedves Látogatóinkat:vegyék kézbe ezt a kiváló könyvet.  Itt van mindjárt kezdetnek a kötet nyitó darabja, Moravánszky Ákos nagyszerű bevezetője, A tér fogalma az építészetben, címmel. Szó esik itt a térérzékelés pszichológiájáról (és nagyon jó, hogy szó esik, az USA-ban már nagyon komoly pszicho

 A könyv alcíme:Az evolúciós gondolat Edward O.Wilson modern korunk egyik legnagyobb természettudósa. Minden egybecseng című könyvében arra keresi a választ, hogyan alkalmazható az evolúviós gondolat az emberi megismerésre, a társadalomra, a tudományra. Alapkoncepciója az, hogy a világ akkor lenne univerzálisan megismerhető, ha a természettudományok és a társadalomtudományok közös nevezőt alakítanának ki. Wilson szerint ez azért nem lehetséges, mert a természettudományok sokkal több és jobb eredményeket mutatnak fel, míg a társadalomtudományok inkább csak egymással versengő koncepciókat. Éppen ezért utóbbiaknak kellene tanulniuk az előbbiektől.  A neves Szerző ezután végigvezeti az emberi megismerés fázisain át az evolúció gondolatát, azaz összekapcsolja az ismeretelméletet a darwini gondolattal, abból kiindulva, hogy ha a biológia( ebben az értelmezésben a matéria, az anyag) evolúciós alapra épült, akkor a tudat, a szellem sem épülhetett másképp. Az első fejezetben vázolja, ponrtosan

 Hargittai Balázs könyve bevezeti Olvasóit az igazán nagy tudósok világába. Hargittai István élete folyamán a természettudományos szakma szinte minden nagyjával találkozott, beszélgetett, portrét készített róluk. Ezek az írások emberivé teszik a sokszor száraznak tűnő fizikát, kémiát, s örök tanulságul szolgálnak minden nyitott szellemű ember számára.  Megtudhatjuk, hogyan reagált a magyar tudományos közélet- és persze a korabeli politika- Wigner Jenő 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjára. Megismerhetjük a világhírű, Amerikában kutató magyar fizikuson túl magát az embert: szinte látjuk magunk előtt, ahogy kedvenc költőjét, Vörösmartyt idézi, vagy ahogy nagy keserűséggel beszél a Horthy-korszak Magyarországáról. Megismerhetjük Wigner tudományfilozófiai munkásságát, megismerkedünk a határterületek és az " eltolódás" fogalmaival. Olvashatunk Wignerről részletes életrajzot, képet kapunk Wigner Jenő és Polányi Mihály viszonyáról, valamint aforizmákat, bölcsességeket olvashatunk oly

 Johannes Kepler tudománytörténeti jelentőségű könyve 1609-ben jelent meg. A közkeletű címe Nova Astronomia,de valójában nem ez a címe hanem-magyarra fordítva-ez:Új,oksági asztronómia,avagy az ég fizikája. Mennyire más... Már maga a cím is kissé provokatív. Kepler előtt ugyanis azt feltételezték az asztronómusok,hogy minden bolygó egyenletesen,kör alakú pályán kering. Mi szükség van itt fizikára?Az égbolt tanulmányozásában a fizikai módszert Kepler vezette be. Miért is kellett bevezetnie?Azért,mert rájött,hogy a bolygók nem egyenletes kör alakú pályán mozognak,és keringési sebességük sem állandó. A pálya két vége kissé horpadt,azaz ellipszis alakú. Ez Kepler első törvénye.  A második törvény pedig ebből következik,s ehhez kell igazán a fizika. Kepler kimutatta,hogy a bolygók keringési sebessége a Naptól való távolság függvénye. Ez Kepler második törvénye. Ahhoz tehát,hogy kiszámítsuk egy égitest keringési sebességét adott pillanatban,bonyolult fizikai-matematikai számításokra van szüks

A könyv alcíme:Félelmek, érzések és viselkedésminták,melyeket a tudtunkon kívül átvettünk. Hogy folytassuk az alcímet: kitől vettük át? Mark Wolynn szerint az őseinktől. A Szerző koncepciója szerint- melyet modern természettudományos, elsősorban molekuláris genetikai vizsgálatokkal támaszt alá, igenis lehetséges, hogy az ősök által átélt élményeket az utódok traumaként hordozzák. Nagyon sok markáns példát hoz föl praxisából. A fiatalember, aki nem mert elaludni, mert attól félt, hogy akkor meghal. A fiatal lány, akinek nagyszülei holocaust-túlélők voltak, ő pedig el akarta gázosítani magát. Az elvetettség-érzést évtizeden át örző, azt gyermekeinek is továbbadó asszony. A gyermekneveléstől stresszelő fiatal anyuka, aki állandóan attól félt, hogy megöli saját gyermekeit. Szóval, esetek bőven. Szorongás, depresszió, pánik, életfélelem, anyagi könnyelműség.Ám Wolynn könyvében pontosan az a jó, hogy nem áll meg egy tétel kimondásánál, gyógyítani is akar. Nagyon hatásos módszert talá

Mindannyian folyók és tavak közelében élünk, éppen ezért mindenkinek ajánlom olvasásra Joseph Reichholf:A vizek világa című ökológia könyvét. Reichholf nem arra vállalkozik, hogy minden egyes halat, rákot, csigát, amely folyókban és tavakban él, külön-külön bemutat, ezt a könyv terjedelme nem is tenné lehetővé. Szerző felvvázolja az egyes ökoszisztémák világát, kiemeli az ott zajló fontosabb folyamatokat, és közérthető nyelven bemutatja azt. Külön szól a tavakról, folyókról, tengerekről. a víz körforgásáról, a tápanyagokról és mérgező anyagokról, a vízparton élő növények jellegzetességeiről, a táplálkozási láncokról, de olyan, már az ökológia klasszikus hatósugarán kívül eső témákat is tárgyal, mint a tavak emberek általi feltöltése. Ha természettudományokról beszélünk, látnunk kell, hogy a 21. századra ezek a tudományok már nem külön léteznek. A természettudomány, mint rendszer, interdiszciplinárissá vált. A vizek világa jó példája annak, hogyan lehet ezt a rendkívül szerteágazó ud

Dr.Gerhard Bergmann két tanulmányát tartalmazza ez a kötet, mely az Evangéliumi Kiadó gondozásában jelent meg. A Jézus Krisztus vagy Buddha, Mohamed, hinduizmus című írás a nemkeresztény vallásokat állítja szembe a keresztény Isten, Jézus és a Szentlélek igazságával. Bergmann pontokba szedve, nagyon precízen, bibliai idézetekkel alátámasztva mutatja be a buddhizmus, az iszlám és a hinduizmus fogyatékosságait. Például: ezekben a keleti vallásokban nincs megváltás, nincs felebaráti szeretet, túl sok az erőszak, a hinduizmusban pedig egyszerűen túl sok az isten. Kapaszkodjanak: Bergmann szerint a hindu vallásban                                                                  330 millió isten létezik, saját kultusszal, saját papsággal. Ráadásul a hindu kasztrendszer olyan igazságtalan társadalmat valósít meg Indiában, ahol az egyén pusztán társadalmi beágyazottságában értelmezhető, az életnek, mint olyannak, semmiféle értéke sincs. De a legnagyobb különbség az evangéliumi keresztény

A Polónyi-Tímár szerzőpáros könyve 2001-ben jelent meg, de mondanivalója- sajnos- mai napig aktuális. Íme, a A Tudásgyár vagy papírgyár című könyv legfontosabb következtetései: - A mindenkori magyar oktatáspolitika folyamatosan emlegeti a minőségi fejlesztés fontosságát. Ennek ellenére inkább mennyiségi fejlesztés folyik. - Hazánk alapos lemaradásban van az európai országokhoz képest az oktatási költségvetés GDP-arányosságát illetően. - Az általános iskola nem adja meg a megfelelő tudást, a diákok ismeretei nincsenek megalapozva. - Az oktatáspolitikát eluralták a közhelyek. Például: Magyarország lemaradt a felsőoktatás fejlesztése terén.Holott éppen a felsőoktatás jár legközelebb az európai élvonalhoz. Nagyon tanulságosak a könyv végén szereplő táblázatok, diagramok. Például: Az oktatásra fordított költségvetési támogatás a GDP százalékában; Nők aránya a tanári pályán; pedagógusképzésre jelentkezettek száma és a felvettek száma Magyarországon ( kirívóan alacsonyan jelentkeznek

Kerepeszki Róbert: Tudomány életközelben c. könyve az MTA Debreceni Területi Bizottságának történetéről (1976-2010) szól. Megismerhetjük az elődszervezetnek is tekintett Tiszta István Társaság történetét, melyet a második világháború után a Rákosi-féle kultúrpolitika szüntetett meg. Olvashatunk az 1961-es határozatról, mely lehetővé tette, hogy a vidéki városokban is jelen legyen a magyar tudományosság legfelső eleme. Bognár Rezső elnökségének elévülhetetlen érdeme, hogy világos, jól körülírható célokat fogalmaztak meg, valamint stabil szervezeti kereteket állítottak fel. Nagyon fontos tevékenysége a DAB-nak, hogy támogatja a nem főállású kutatók publikációs tevékenységét. mint az Kerepeszki Róbert könyvéből kiderül, a teljes korszakban megfigyelhető egy kettős tendencia: a természettudományok sokkal inkább differenciálódtak, mégis, mennyiségileg a társadalomtudományok domináltak. Kerepeszki Róbert könyvének olvastával nemcsak a DAB történetéről kapunk objektív képet,, hanem bepillan

Csak azért fáj a szívem, hogy a Móra könyvkiadó nem magyar szerzővel íratta meg ezt a nagyszerű könyvet. Itthon is találtak volna olyan meteorológust, akinek jó tolla van, és van némi érzéke a gyermekekhez. De sebaj, a végeredmény a fontos- abba pedig nem lehet belekötni.Anna Claybourne könyve kitűnően illusztrált 80 oldalas ( többet úgysem olvas el a gyerek, ezt tanúsíthatom...) mű, melyben szó esik a felhők kialakulásáról, viharokról, villámlásról és kísérőjelenségeiről, esőről, szélről, a tengerek időjárásáról, az egyes éghajlati övek jellemzőiről- mindenről, amit egy 10-14 éves srácnak tudnia kell erről a témáról. Nagyon remélem, hogy megérem még azt a kort, midőn a fiatalság érdeklődni kezd a természettudományok iránt. Lehetetlen állapotnak tartom, hogy szinte erőnek erejével kell feltölteni az egyetemek matek- és fizika szakjait, mert a tizenéveseket mindez nem érdekli. A 50 tény, amit tudnod kell Földünk időjárásáról és hasonló könyvek missziós feladatot is ellátnak: nevelik a

Dr. Hans Rohrbach kiváló német matematikus, aki befutott tudósként kezdett el teológiával foglalkozni, méghozzá nem is akármilyen szinten. Természettudomány, világkép, hit című könyvének főbb tételei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A huszadik század közepén a koraújkori racionális- természettudományos világkép megváltozott. Az oksági felépítésű, arisztotelészi vagy-vagy racionalizmus átadta helyét a relativitásnak, az egységes világkép kialakítására törekvő optimista rendszerekről bebizonyosodott, hogy tévesek. Az anyag, a tér, az idő, nem konstans fogalmak, az anyag maga is egy történés. Az anyag hordozza a teret és az időt, mint ahogy az emberi test hordozza a lelket és a szellemet. 2. Átalakult a teológiai gondolkodás is, a naiv emeletes világelképzelésről bebizonyosodott, hogy hamis. Isten országa voltaképpen a láthatatlan világ, mely szerves egységet alkot a látható világgal. Nem fölötte, nem körülötte található, hanem egymásban létezik a kettő. 3. Az embernek, mindebből a

Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című könyvét 2016-ban az év legjobb magyar könyvévé választották, talán méltán, az ilyesfajta versenyek sohasem igazságosak, mert lehet, hogy épp egy fiatal, ismeretlen Szerző előállt egy 200 példányban megjelenő prózakötettel, és akkor az egész dobogó borul...Sajnos, 2016-ban nem történt Magyarországon efféle esemény. Maradt a jó öreg. Meg az ő könyve. Mindenesetre némi bibliai alapismeretek nem ártanak, mielőtt hozzáfogunk a sokféle függőségben és fóbiában szenvedő báró Wenckheim történetének kimerítő tanulmányozásához, különben nem értjük meg azt sem, miért költözött az enyhén hibbant és linzerrajongó Tanár úr, neves mohakutató a Csipkebokor utcába, annyit elárulhatunk, hogy nem a természettudományos érdeklődés vitte oda. ( Egyébként itt egy asszociáció kínálkozik: tábla- törvény-tábla- moha. Szándékos?).  A hosszún kígyózó, de gyönyörű mondatok először elriasztanak, aztán szépen megbarátkozol velük, mint ahogy az egész Krasznahorkai-

Tomasso Campanella istenes életű szerzetes 1602-ben, az inkvizíció börtönében írta Napváros című utópisztikus könyvét. Egy olyan társadalmat rajzol Olvasói elé, melyben a vezérelv az abszolút igazság. Mindenki egyenlő, és mindenki dolgozik. A munkát, a mesterség gyakorlását tartják igazi nemesemberhez méltó feladatnak, nem a henyélést. A Nap a főisten, de vannak kisebb istenek is, mégpedig az emberi kreativitás különböző területei, pl. Fizikus, Retorikus stb. A gyermekeket közösségben nevelik, megtanítják mesterségre, humán- és természettudományokra. Mindenki azt a mesterséget vagy tudományt műveli felnőttkorában, melyre gyermekkorában legalkalmasabbnak bizonyult. Nagyon alaposan szabályozzák a gyermeknemzést. Kiválasztják, melyik férfi melyik nővel passzolna leginkább. Háromnaponta lehet közösülni. A biblikus vallást becsülik, a keresztény egyházakat kevésbé. Elfogadják a eredendő bűn tanát. A jelenlegi emberi világ romlott, de az igaz keresztények boldogok. Vajon szeretnénk ily

A Magyar Nemzet 2017.április 10-i számának tartalmából: Kb. 80 ezer ember tüntetett a CEU mellett, arra kérték Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a felsőoktatást módosító törvényt- Csányi Sándor húsipari érdekeltségei veszélybe kerültek- Nagyon kevesen jelentkeznek az egyetemek természettudományi képzéseire- Habony Árpád médiabirodalmához csatolná a Sláger Rádiót- Interjú Eperjes Károllyal- Romániában szűkítenék a szociális segélyre jogosultak körét- Egyiptomban merényletet követtek el keresztények ellen.