Jean-Paul Sartre:A legyek

 A legyek Jean-Paul Sartre egyik legismertebb,Európa-szerte nagyon gyakran játszott egzisztencialista drámája. Igazi,fajsúlyos francia szépirodalom,mely az egész emberiségben találja meg Olvasóját. Azoknak ajánljuk,akik rendelkeznek némi ismerettel a gőrög mitológiáról.Az alábbiakban közölt könyvajánló egyfajta elemzéssel és reflexiókkal kombinált spoiler,kötetlen-elmélkedő formában.

A történet az ókori görög mitológia egyuk ismert történetének huszadik századi parafrázisa(hozzáteszem:sajnos,a 21.századra sem vesztette el aktualitását). Argoszban,az ókori Hellasz egyik legvirágzóbb városában,igen kellemetlen dolog történik. Nagy,agresszív,csípős legyek lepik el a várost,a lakosok semmit sem tudnak tenni ellenük. A városban Aigiszthosz és Klütaimnésztra uralkodik,akik tizenöt évvel korábban megölték a királyné első férjét,Agamemnónt. A királyi házaspár gyermekei közül Elektra cselédként él a palotában és szolgálja saját anyját,a fiú,Oreszész pedig elbujdosott és meghalt-legalábbis így hiszi mindenki.Csakhogy Oresztész nem halt meg. Egy szép napon Démetriosszal,a pedagógussal együtt visszatér a városba. Titokban követi őket Jupiter főisten is,aki azonban akkor sem fedi fel kilétét,mikor Oresztész rajtakapja őt. Az immár felnőtté cseperedett herceg megdöbbdnve tapasztalja,mennyire megváltozott Argosz,mióta utoljára járt a városban. Az emberek már-már félistenként tisztelik az uralkodópárt,senki sem mer egy szabad szót sem szólni. A legyek pedig körüldöngenek mindent,csípnek-harapnak,az emberek pedig kezddnek belenyugodni a helyzetbe. Sartre itt hosszasan tárgyalja a szabadság kérdéskörét. Lehet-e szabad egy olyan közösség,melyet egy véreskezű diktátor irányít?Természetesen nem. De egy elnyomott nép tagjai lehetnek-e szabadok egyénileg?Oresztész úgy véli,felsőbb hatalmak őt szemelték ki Argosz megszabadítására. De valóban így van ez?Valóban vannak olyan kiszemeltek,akiknek a szabadítás a feladatuk?

Elektra először nem ismeri fel Oresztészt. Amikor pedig rájön,hogy mégiscsak szeretett testvére érkezett a városba,próbálja lebeszélni a bosszúról. Az aigiszthoszi szellem,mely ráült a városra,túl erős. Irracionalitásból,bűntudatból,gyűlöletből és a feltétel nélküli engedelmesség megköveteléséből áll. Oresztész kegyetlen bosszút áll,úgy érzi,erre a feladatra szemelték őt ki az istenek. Egy éjszaka ő és Elektra elrejtőznek a palotában,megölik Aigiszthoszt és Klütaimnésztrát. Elektra lelkiismerete azoban megszólal,nem helyesli az anyagyilkosságot. Jupiter főisten pedig szintén a lelkiismeret okán helyteleníti Oresztész tettét. Jupiter azt szeretné,ha Oresztész bűnbánatot gyakorolna,megtérne hozzá,és akkor feloldozást nyerne bűnei alól(keresztény istenkép). Oresztész azonban két okból sem hajlandó erre.1.Ezzel korlátozná saját szabadságát. Jupiter szerint a szabadság az isten követésére való,Oresztész szerint nem,hanem az ember kiteljesítésére. Sartre tehát ütközteti a hagyományos,19.századi vallásos világképet a 20.századi európai filozófiával 2. Akkor nem nem tudná megszabadítani a várost. Oresztész szerint csak az válthatja meg bűnéből a népet,aki maga is részese volt a bűnnek.Aki maga is beszennyeződik(ez pont ellentétes a keresztény istenképpel). Hogy a herceg valóban bűnösnek érzi-e magát? Itt,azt hiszem,Sartre kicsit kétértelműen fogalmaz,rábízza a választ a rendezőre és a színészre. 

Értelmezhetjük-e történelmi drámaként a A legyek című művet?Azt gondolom,igen. A nagy francia író eredetileg a nácizmus elleni vádiratnak szánta a darabot,de mi,mai befogadók,sok negatív történelmi tapasztalat birtokában, nyugodtan tekinthetjük a modern történelem összes diktatúrája elleni vádiratnak. A központi kérdés a szabadság,ami minden totalitárius rendszerben központi kérdés. Aki pedig valamilyen vallás híve,elgondolkodhat azon is,hogy Jupiternek igaza van-e a szabadsággal kapcsolatban...

Színházi előadás vagy könyv? Ez a kérdés minden színmű kapcsán felmerül. A legyek szövege igen mély,sokrétegű,többszöri olvasás után is fantasztikus dolgokat talál benne a nyitott szellemű Olvasó. Éppen ezért javaslom,hogy előbb könyv formájában tanulmányozzuk Sartre darabját,csak aztán nézzük meg színházban. Néhány éve a Budapesten működő Örkény Színház játszotta a darabot. Az is lehet-ebben nem vagyok biztos-hogy a teátrum weboldalán megtekinthető a felvétel. A darab szövegét pedig Sartre:Drámák című kötetében találjuk,Hubay Miklós fordításában(Európa Könyvkiadó,Budapest,1968.).