Laczó Ferenc és Varga Bálint (szerk.):Magyarország globális története 1869-2022

 A Laczó Ferenc és Varga Bálint által szerkesztett kitűnő könyv egyedüálló és sikeres újdonság a magyar történettudományban. A Magyarország globális története 1869-2022 című kötet azt vizsgálja, hogyan alakult az elmúlt közel kétszáz évben Magyarország nemzetközi helyzete, hogyan gyűrűztek be Magyarországra a nemzetközi politikai-gazdasági-társadalmi-életmódbeli folyamatok, illetve mennyiben sikerült ezeket a folyamatokat nekünk, magyaroknak is alakítanunk. Minden évhez tartozk egy közérthetően, jól megírt esettanulmány, rövid irodalomjegyzékkel.
Útra kelhetünk az első osztrák-magyar kelet-ázsiai expedícióval, megvizsgálva, hogyan viszonyultak egymáshoz a Lajtán túli és magyar tudósok. Választ kaphatunk arra a kérdésre, volt-e bármilyen összefüggés az 1873-as tőzsdekrach és az ugyanebben az esztendőben kitört kolerajárvány között. továbbá feltehetjük a kérdést. ha az Osztrák-Magyar Monarchia tényleg a 19.század történelmének egyik legfejlettebb állama volt, hogyan lehetséges, hogy állandó tőzsdei válságok kísérték nem is olyan hosszú történetét? Miért és hogyan foglalta el a Monarchia Bosznia-Hercegovinát, miként csapódótt le ez a korabeli közvéleményben és közbeszédben, hogyan viszonyult a közös királyság elitje az újonnan felügyelet alá vont terület elitjéhez? S még mindig a Monarchiában járunk:miért bontakozott ki lassabban a nők értelmiségévé válásának útja, mint Európa más részeiben? Ellátogathatunk a Városligtben megtartott " néprajzi" kiállításokra is, bár sok köszönet nem lesz benne, manapság nem engednék megrendezni ezt a kiállítást...
De ha a hozzánk közelebbi történelemre volnánk kíváncsiak: akik éltek akkor, visszaemlékezhetnek a Kádár-korszak egyik meghatározó vállalatára, a Merkurra, amely többek között a szenélygépkocsik beszerzéséért és elosztásáért felelt. Miért szakadt le a vasfüggönyön inneni térség autógyártása a nyugatitól?- tehetjük fel a kérdést. Azon is eltűnődhetünk, valóban olyan jelentős volt-e a Kádár-korszakban az internacionalizmus szerepe, mint ahogy azt hirdették. A Magyarország globális története 1869-2022. című könyv pontos válaszokat ad arra a kérdésre, hány vietnami, koreai, görög diák tanult Magyarországon ( kicsit spoilerezek:nem olyan sok, mint hirdették. Érdemes lett volna az ezzel a témával foglalkozó írásokban felvetni, hogy sok magyar diák, akit úgymond " helyhiány miatt" nem vettek fel, azt mondogatta: persze, mert kell a hely a vietnamiaknak...). Áttekintést kaphatunk a nőmozgalmak magyarországi történetéről.Ha pedig a rendszerváltás utáni időszak históriája érdekel benünket, választ kapunk arra ak érdésre, hogy miért nem sikerült az úgynevezett konvergencia, azaz Magyarország miért nem volt képes gazdaságilag utolérni a Nyugatot, s miért tapadtak olyan erős illúziók az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz.
 
De azok is megtalálják az érdeklődési körüknek megfelelő írásokat, akiket a sport vagy éppen a szórakozás történelme érdekel. Olvashatunk arról, hogyan hatott a magyar labdarúgók ( köztük a legnagyobbak: Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán, valamint a teljes ifjúsági válogatott) 1956 utáni külföldre távozása a magyar labdarúgás fejlődésére. De fordítva is elemzi a könyv a folyamatot: hogyan hatott az idegenlégiósok megjelenése ( számomra meglepetés volt a Jászberényi Lehel jégkorongcsapatának története...) a kézilabddára, röplabdára, jégkorongra. De nagyon sok más sport, kkulturális, műszaki-technikai kérdés előkerül. 
Ha egyetlen mondatban kellene összegezni a könyv tanulságát, talán így lehetne:Magyarország, amennyire gazdasági és politikai lehetőségei engedték, része maradt az európai és a globális történelemnek és kultúrának. 
Amit még kiemelnék a könyv kapcsán:nagyon rokonszenves dolog az, ahogy Szerzők és Szerkesztők hitet tesznek a demokrácia, a haladás mellett. Nem eszményítenek semmit és senkit, de világossá teszik, hogy milyen értékek mentén kellene/kellett volna haladnia Magyarországnak. 
Ajánljuk ezt a könyvet minden történelemmel foglalkozó jelenlegi és jövőbeli szakembernek. Új szemlélet, intellektuális frissesség jellemzi ezt a munkát, melyet remélhetőleg követnek majd újabb kötetek. Bravó, bravó, Kedves Szerkesztők és Szerzők! 

Corvina, 2022.