Gárdonyi Géza:Isten rabjai
Gárdonyi Gézát általában egykönyvű vagy maximum " kétkönyvű" íróként ismerjük. A hazai kánonba az Egri csillagok és A láthatatlan ember került be. Pedig az Isten rabjai kiváló történelmi-lélektani regény, véleményem szerint az egyik legmerészebb írói kiállás a vallási fanatizmus ellen.
A történet a 13. században játszódik, a magyar történelem egyik legviharosabb időszakában. IV.Béla király kolostort építtet lányának, Margitnak, aki elhívást kapott az Úrtól, hogy apáca legyen. A történetet azonban nem az előkelők szemével látjuk, hanem Jancsi szemével, aki a kertész kisfia. apja meghal, anyjával ketten folytatják a kertészkedést. Egyszer azonban ellátogat hozzájuk a prépost, és azt parancsolja Jancsi anyjának, hogy álljon be szolgáló apácának az újonnan épülő Nyúlszigeti kolostorba. Az anya örömmel eleget is tesz a kapott utasításnak, valamivel azonban nem számol: ha apáca lesz, elszakítják tőle kisfiát.
Így is történik. A fiú egy szerzetesrendben nő fel, s mindig arról ábrándozik, hogy meglássa a királykisasszonyt, Margitot.
Az Isten rabjai szerintem Gárdonyi legjobb regénye, még az Egri csillagoknál is jobb. Nagyon egyéni, a lélek legmélyére hatoló, fájdalmat-örömet egyaránt megéneklő könyv ez, és mégis meg tud maradni történelmi regénynek. A múlt nem pusztán díszlet, hanem élő valóság.
Minden irodalomkedvelőnek ajánljuk Gárdonyi könyvét, az oktatáspolitikusokat pedig kérném, gondolkozzanak el azon, hogy kötelező olvasmánnyá teszik, mert nagyon jó- és a diákok ( leginkább a középiskolások) szerintem nagyon élveznék.
Megtalálható az OSZK elektronikus oldalán:mek.oszk.hu
A történet a 13. században játszódik, a magyar történelem egyik legviharosabb időszakában. IV.Béla király kolostort építtet lányának, Margitnak, aki elhívást kapott az Úrtól, hogy apáca legyen. A történetet azonban nem az előkelők szemével látjuk, hanem Jancsi szemével, aki a kertész kisfia. apja meghal, anyjával ketten folytatják a kertészkedést. Egyszer azonban ellátogat hozzájuk a prépost, és azt parancsolja Jancsi anyjának, hogy álljon be szolgáló apácának az újonnan épülő Nyúlszigeti kolostorba. Az anya örömmel eleget is tesz a kapott utasításnak, valamivel azonban nem számol: ha apáca lesz, elszakítják tőle kisfiát.
Így is történik. A fiú egy szerzetesrendben nő fel, s mindig arról ábrándozik, hogy meglássa a királykisasszonyt, Margitot.
Az Isten rabjai szerintem Gárdonyi legjobb regénye, még az Egri csillagoknál is jobb. Nagyon egyéni, a lélek legmélyére hatoló, fájdalmat-örömet egyaránt megéneklő könyv ez, és mégis meg tud maradni történelmi regénynek. A múlt nem pusztán díszlet, hanem élő valóság.
Minden irodalomkedvelőnek ajánljuk Gárdonyi könyvét, az oktatáspolitikusokat pedig kérném, gondolkozzanak el azon, hogy kötelező olvasmánnyá teszik, mert nagyon jó- és a diákok ( leginkább a középiskolások) szerintem nagyon élveznék.
Megtalálható az OSZK elektronikus oldalán:mek.oszk.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése