John Lukacs:Demokrácia és populizmus
John Lukacs, Amerikában élő világhírű magyar történész könyve a 20-21.századi eszmetörténet világában igazít el bennünket. Lukacs a populizmus kialakulását, térnyerését, várható következményeit elemzi, úgy, hogy nem köti ezt a jelenséget politikai pártokhoz, pláne nem pedig politikusokhoz. A történelmi folyamatokat vizsgálja, nagyon finom és éles nagyítójával.
Lukacs a 20.századi eszmetörténet fő mozgásait nem az egyes konkrét eszmék kialakulásában látja, hanem azok egymásra hatásában. A Demokrácia és populizmus (alcím: Félelem és gyűlölet) című könyv arról szól, történelmileg hogyan hatottak egymásra a középutas illetve szélsőséges politikai eszmék, s mindezen egymásra hatás hogyan tükröződött az intézményekben. Hogyan módosította a demokráciáról alkott felfogásunkat a nacionalizmus és a szocializmus térnyerése, s mi köze mindehhez az állam térvesztésének? Azok, akik az állam fokozatos visszaszorításának szükségességét vallják, miért szavaznak meg milliárd dollárokat államilag finanszírozott űrprogramokra? Hitler és Sztálin nacionalisták voltak, vagy szocialisták, vagy mindkettő? Miért látták egymást rosszul a nacionalisták és a liberálisok?
A tömegesedés hogyan hatott a demokráciára- egyáltalán: igaz-e, hogy a demokrácia népuralom?- valóban létezik-e a közvélemény, s ha igen, hogyan befolyásolja a választási rendszert? Miért szorult vissza a 21.századra mindenütt az állam, s ez hogyan hat olyan, a mindennapokban is pregnánsan jelen lévő életjelenségekre, mint a bűnözés?
Ha szeretne egy lenyűgöző történelmi kalandtúrát tenni, ha szeretné az iskolás nézőponttól kissé eltérően tanulmányozni a jelenben is élő múltat, feltétlenül olvassa el John Lukacs:Demokrácia a populizmus című könyvét!
Európa Könyvkiadó, 2009.
Lukacs a 20.századi eszmetörténet fő mozgásait nem az egyes konkrét eszmék kialakulásában látja, hanem azok egymásra hatásában. A Demokrácia és populizmus (alcím: Félelem és gyűlölet) című könyv arról szól, történelmileg hogyan hatottak egymásra a középutas illetve szélsőséges politikai eszmék, s mindezen egymásra hatás hogyan tükröződött az intézményekben. Hogyan módosította a demokráciáról alkott felfogásunkat a nacionalizmus és a szocializmus térnyerése, s mi köze mindehhez az állam térvesztésének? Azok, akik az állam fokozatos visszaszorításának szükségességét vallják, miért szavaznak meg milliárd dollárokat államilag finanszírozott űrprogramokra? Hitler és Sztálin nacionalisták voltak, vagy szocialisták, vagy mindkettő? Miért látták egymást rosszul a nacionalisták és a liberálisok?
A tömegesedés hogyan hatott a demokráciára- egyáltalán: igaz-e, hogy a demokrácia népuralom?- valóban létezik-e a közvélemény, s ha igen, hogyan befolyásolja a választási rendszert? Miért szorult vissza a 21.századra mindenütt az állam, s ez hogyan hat olyan, a mindennapokban is pregnánsan jelen lévő életjelenségekre, mint a bűnözés?
Ha szeretne egy lenyűgöző történelmi kalandtúrát tenni, ha szeretné az iskolás nézőponttól kissé eltérően tanulmányozni a jelenben is élő múltat, feltétlenül olvassa el John Lukacs:Demokrácia a populizmus című könyvét!
Európa Könyvkiadó, 2009.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése