Winkler Gábor:Sopron építészete a 19.században

 Winkler Gábor kitűnő könyve építészet- és építéstörténeti szempontból egyaránt bemutatja az egyik legjellegzetesebb- s tegyük hozzá:egyik legjobb módú- magyar város épített környezetének 19.századi fejlődését. Megismerhetjük a legfontosabb kollektív építtetőt, magát a várost. Képet kapunk arról, hogy a két legnagyobb főnemesi család, az Esterházy és a Széchenyi, milyen magánházakat építtetett Sopronban. De szó esik a köznemességről és az ekkoriban születő új társadalmi rétegről, a nagykereskedőkről, mint beruházókról is. Végezetül " lemerülünk" a gyakorlat mélységeibe, megvizsgáljuk, hogyan működtek az építőipar mindennapjai a 19.századi Sopronban. Winkler Gábor tehát egy fajta totális történeti leírást ad választott témájából. 

Nagyon korrekt és pontos az építészeti irányzatokról és mesterekről szóló fejezet egésze. Winkler Gábor nem "imádja" a fejlődést, nem egy lineáris fejlődési vonal mentén mutatja be az építészet fejlődését, inkább az egyes épületek elemeit és ezek mélyebb összefüggéseit vizsgálja. Szinte benne érezzük magunkat Trost György 1770.körül kivitelezett lakóházában, elsétálunk Neumayer Lőrinc Széchenyi úti lakóháza előtt. Rendkívül plasztikusan ír Winkler Gábor: aki elolvas egy-egy épület-leírást, szinte azonnal kedve támad Sopronba utazni, hogy saját szemével is megtekintse azt. Nagyon részletesen mutatja be Handler Jakab munkásságát, de ez nem öncélú, hanem annak érzékeltetésére szolgál, hogy milyen konfliktusokkal járt a klasszicizmus és a romantika stíluselemeinek alkalmazása Magyarországon. A portré ugyanakkor kerek, egész, szakembereket, egyetemi hallgatókat további kutatásokra ösztönöz. Érdemes volna pl. a Handler családról egy külön monográfiát írni. 

Nagyon szemléletes a könyv képanyaga. Pl. a 78. oldalon, a Rákóczi u.3. 1855-ben készült épületét nem premier planból, nem szemből, hanem oldalra dőlve fotózta le Persa András, így maga a kép valami sajátos dinamikát kap, az Olvasót résztvevőként vonja be a történésekbe. A könyv végén egyébként remek térkép ( a 19.században épült házak bejelölésével), galéria az erkélyekkélyekről, loggiákról, zárterkélyekről, lizéna és oszlopfejezetekről, valamint az épületszobrászati díszekről. Aztán táblázat az összes 19.századi soproni épületről, mutató, német nyelvű összefoglaló. A Sopron építészete a 19.században c. könyv a magyar szakkönyvkiadás egyik remeke. Ajánljuk minden építésznek, és minden soproninak. 

A magas színvonal oka pedig nem véletlen. A könyvet ugyanis az Akadémiai Kiadó adta ki, 1988-ban. Azóta néhány utcanév megváltozott, de maga a mű örök. Reméljük, az is marad.