Robin George Collingwood:A történelem eszméje

 Robin G.Collingwood a 20.században élt rendkívül sokoldalú tudós. Régészként és ókortörténészként kezdte,majd a metafizika(!)tanára lett Oxfordban. Magyarul,rengeteg műve közül,A történelem eszméje c.kötet jelent meg,1987-ben,a Gondolat Kiadó gondozásában. Afféle bevezetés ez a történelembe,a történelmi megismerésbe,a történész munkájába. Ajánljuk-hozzátehetnénk:és jó lenne,ha...-történészhallgatóknak,közülük is leginkább az elsőéveseknek. Jó lenne,ha minden kezdő a Collingwood-féle elméleti háttérrel futna neki a múlt megismerésének. Collingwood kónyvének fő tézisei a következők:

1. A történelem,mint olyan,igenis létezik. Mivel létezik,megismerhető,ám csak korlátozott formában. Csak annyit enged magából megismerni,amit a források és a történészek gondolatai megengednek.

2. A világ nem materialista alapon műkődik. Éppen ezért,aki igazán meg akarja ismerni a világot,annak az eszméket kell megismernie. A történelem végsősoron eszmék küzdelme. Ez azonban nem jelenti azt,hogy a tórténésznek nem kell foglalkoznia a gazdasági és társadalmi,vagy éppen a politikai mozzanatokkal. Kell,de mindig szem előtt kell tartani az eszmék elsőségét. 

3. A múlt megismerése rendkívül összetett folyamat. Nemcsak a szoros értelemben vett történelmi forrásokat,hanem más,korábban elhanyagolt vagy nem ismert módszereket is be kell vetnie a történésznek,pl. a pszichológiát.

4. Minden megismerés csak személyes lehet. A történelem kutatója és kutatásának tárgya egymásra kell találjon. Érezni is kell a múltat,ennek híján tények száraz felsorolásává lesz a történelem. 

Nagyjából ezek azok a "tételek",melyek A történelem eszméje c. könyv lényegét alkotják. Nagyon okos,mértéktartó történetfilozófia művel van dolgunk,mely biztos megalapozója lehet egy kutatói ambícióval megáldott szellemnek.