Jean Anouilh:Ornifle vagy a buborék

 Jean Anouilh négyfelvonásos komédiája,az Ornifle avagy a buborék,emberiségünk történetének egyik legnagyobb problémájáról,erkölcs és erkölcstelenség egymáshoz való viszonyáról szól. A színmű könyv formájában is teljesértékű. 

A történet főhőse,Ornifle,sikeres író,költő,aki néhány perc alatt összehoz egy kuplészöveget éppúgy,mint egy Istent dicsőítő éneket. Majd' felveti a pénz,rengeteg interjút ad,falja a nőket,felesége rengeteget szenved miatta. Barátja,a nem túl eszes,viszont nagyon gazdag Machetu a menedzsere. Ornifle mindenkit gátlástalanul kihasznál,afféle modern kori Tartuffe ő-nem véletlen,hogy Anouilh darabjában többször történik erőteljes utalás Molière-re. 

Ornifle felesége,akit a nézők/olvasók csak Grófnő néven ismernek,ráveszi férjét,hogy tegye rendbe zavaros ügyét egy fiatal leánnyal,aki terhes tőle. A költő maga módján oldja meg a problémát:ráveszi menedzserét,Machetu-t,hogy vegye el a lányt. Ám Ornifle lakására betoppan egy fiatalember,Fabrice. Azért jött,hogy lelője az írót,saját vér szerinti apját,aki magára hagyta Fabrice anyját,amikor az terhes lett. Amikor Fabrice lőni akar,kiderül,nincs a pisztolyban golyó. Fabrice menyasszonya,Marguerite, nem akarta,hogy szerelme gyilkossá váljon.

A folyamatosan hipochondriától szenvedő íróban-legalábbis úgy tűnik-felébrednek az apai érzések. Pástétommal,pezsgővel kínálja a fiatalembert,aki harmadéves orvostanhallgató,és nagyon nem ért a nőkhöz,úgy néz ki,menyasszonyával is szakítani fog. Ornifle tanácsokkal látja el a fiút és a lányt...tovább nem kívánjuk mesélni a sztorit,a dráma elolvasható a Világszínpad sorozat 3.kötetében,Mihályi Gábor fordításában. 

Két fontos dologra hívnánk fel a figyelmet. Ornifle körül nagyon sok okos ember forog:orvosok,jezsuita pap,az író felesége,mégis:ez a felszínes ember mindenkit manipulál. Ezzel azt bizonyítja Anouilh,hogy századunkban a Gonosz minden további nélkül felülkerekedik az emberi értelmen. És felülkerekedik a fiatalságon is,mert Ornifle a fiát,Fabrice-t is manipulálja.Nagyon érdekes azonban a 2.felvonásban a Grófnő és az író beszélgetése,valamint Ornifle különös gyónása az utolsó felvonásban. Ezekből kiderül,hogy a gonosz kis szépfiú igazából nem élvezi,amit művel. Nem is szereti a nőket. Csak hajtja belülről valami démoni erő. Buborék ugyan ez az élet,de olyan buborék,ami nehezen pukkad ki.

Az Ornifle avagy a buborék nem könnyű,de hálás darab. Színészcentrikus. Ezért tehát olyan társulatoknak ajánljuk,ahol a színészek sokoldalúak és nagyon felkészültek.