William Faulkner:Fiam,Absolon!

 William Faulkner (1897-1962) az amerikai irodalom legendás alakja,Nobel-díjas.Könyveit az egész világon milliók és milliók olvasták már. A Fiam,Absolon! című regény kevésbé ismert művei közé tartozik. Talán azért alakult ez így,mert az író olykor nagyon hosszú,bonyolult mondatokban meséli el ezt a sok tanulsággal szolgáló történetet,ez pedig olykor az olvasás könnyedségének rovására megy. A Fiam,Absolon! semmiképp sem kezdő  olvasóknak való könyv. Sokkal inkább a"haladók" ,a világirodalomban már jártasabbak kedvencévé válhat. 

A történet-melyet a szereplők leszármazottainak elbeszéléséből ismerünk meg-a 19.század harmincas éveiben kezdődik. Ekkor egy ismeretlen idegen érkezik Mississippi állam Yoknapatawpha megyéjébe Thomas Sutpen. Senki nem tudja,ki fia-borja,honnan jött,milyen titkok lapulnak múltjában. Sutpen földet vásárol és remek birtokot hoz létre,elnevezi Sutpen Százá-nak. Két év keserves munkájával egzisztenciát teremt magának. Feleségül veszi a helyi fűszerboltos lányát,Ellent. Az esküvőt,amely kis híján botrányba fullad,az egész falu ellenzi. 

Thomas Sutpennek és feleségének két gyermeke születik:Henry és Judith. Az ifjú generációnak már nem áll szándékában ugyanazt a kemény,törekvő,szorgalmas életmódot folytatni,mint apáiknak. Henry jogi egyetemre megy. És innen kezdődik a botrány. A félénk,vidéki fiút ugyanis ügyesen manipulálja a nagyvilági,elegáns Bon,aki egyébként leszármazottja Thomas Sutpennek,előző házasságából. Az idősebb,tapasztaltabb fiatalember jóra-rosszra megtanítja ifjú barátját,majd nem kis meglepetésre-megkéri a nővér, Judith kezét. Csakhogy Bon nem egy térfélen játszik,ha értik a célzást a Kedves Látogatók...igazából Henrybe szerelmes. Az apa,Thomas Sutpen,valamit megérez ebből az egészből,mert kerek perec kijelenti:nem adja hozzá a fiatalemberhez a lányát. Erre Henry megsértődik,lemond elsőszülötti jogáról,elmegy hazulról. Csakhogy a történetnek még nincs vége. A furcsa szerelmi négyszög végül a legszörnyűbb tragédiába is torkollik. Ráadásul a történelem is közbeszól:kitör az amerikai polgárháború(1861-1865). 

Faulkner két kulturális referenciára építette regényét. Az egyik a Biblia,a zsidó-keresztény hagyomány,mely sokat-Faulkner szerint túl sokat-foglalkozik a bűnnel,s melynek 19.századi értelmezése leginkább az erkölcs-csőszködésben merült ki. A másik nagyon fontos háttér az amerikai története és szellemi légköre. A Fiam,Absolon!története mintegy belahasít a szolgasorba taszított társadalom életébe,keresztülszeli azt. 

Ezt a könyvet érdemes többször is elolvasni. Ahhoz,hogy igazán összeálljon a kép,szinte mozaikszerűen kell a sok esetben húsz sor hosszúságú mondatokat megértenünk. Faulkner egy nagy birkózásra hívja Olvasóit. De bárki nyer,mindenki gazdagodik. 

Fordította Göncz Árpád. Európa Könyvkiadó,1979.