Gertrude Himmelfarb:Victorian Minds:A Study of Intellectuals in Crisis and Ideologies in Transition

 Nekünk,európaiaknak,a viktoriánus korról a ma már igencsak prűdnek ható erkölcsiség,a cilinderes urak,a kastélyok,könyvtárszobák és kandallók világa jut eszünkbe. Gertrude Himmelfarb amerikai történész Victorian Minds...című,Magyarországon sajnos kevésse ismert könyvében azt vizsgálja,létezett-e a 19.századi Angliában viktoriánus gondolkodás,vagy pedig csak a hálás utókor ( azaz a viharvert 20.század) ruházta fel nemlétező közös erkölcsiséggel a nemlétező aranykort. Himmelfarb nem elsősorban eseménytörténetet vagy filozófiatörténetet ír,ő a közgondolkodást vizsgálja,de termeszetesen szól a kor nagy gondolkodóiról is. 

Himmelfarb szerint igenis volt a viktoriánus kornak közös erkölcsisége. Ez azonban nem merült ki az állítólagosan prűd nemi erkölcsökben (a magasabb társadalmi osztályok egyébként is jóval szabadabban kezelték a nemiség,a házasság problémakörét,mint a parasztok vagy a cselédek). A kor erkölcsisége ennél jóval bonyolultabb és összetettebb. Történelmi kiindulópont a reformáció,aztán az 1688-as dicsőséges forradalom. A kor embere kontinuitást érzett a koraújkor történelmi eseményei illetve a kor ipari fejlődése és új politikai eszmeáramlatai között,kivéve talán a szocializmust.

A viktoriánus erkölcs és társadalomszemlélet igazából pluralista. Minden megengedhető,ami nem okoz szenvedést,azaz nem veszélyezteti a társadalmi békét,nyugalmat,a brit birodalmiság eszméjét. Szó sem volt tehát arról,hogy valamely szűkebb csoport próbálta volna meg ráerőltetni nézeteit a társadalomra. A tipikus Victorian Mind lelki-szellemi otthona pedig a személyes hiten alapuló anglikán kereszténység volt,amely a felebaráti szeretet hirdetésével közös alapot teremtett. 

Megkerülhetetlen egy viktoriánus korral foglalkozó történész számára,hogy ne foglalkozzon a kor egyik vezető tudományos elméjével,Charles Darwinnal. Mi úgy tanultuk,hogy Darwin feltűnése nagy botrányt kavart,az egész brit társadalmat tűzbe hozta. Gertrude Himmelfarb:Victorian Minds című könyve cáfolja ezt a közkeletű nézetet. Mint ahogy cáfolja azt is,hogy az evolúció atyja istsntagadó lett volna. Darwin,ebben az interpretációban,hitt a hatalmas és felfoghatatlan Istenben,akit emberi ész nem ér fel. Az embernek egy lehetősége van:tenni a kötelességét. 

Gertrude Himmelfarb könyvét szívből ajánljuk minden,a téma iránt érdeklődő történésznek. Azt azért hozzátesszük,hogy mások egészen másképp látják ezt a kort,Dickens például. Dehát ilyen a történelem:egyik ember így látja,másik ember úgy látja. Így van rendjén. 

Chicago,Dee,1995.