Rubicon, 2017/9.
A Rubicon folyóirat 2017/9. száma két részre osztható. A közölt tanulmányok túlnyomó része Szent László magyar királlyal, az Árpád-házi uralkodók egyik legemblematikusabb történelmi alakjával foglalkozik, a cikkek másik, kisebb része, pedig ( a politikai aktualitást sem hagyva figyelmen kívül) az USA migrációs politikájával foglalkozik.
A Szent László uralkodását tárgyaló írások feltűnően nagy hangsúlyt helyeznek az uralkodó szentté avatására. Azért érdekes ez, mert mai, huszonegyedik századi világunk bizonyos szempontból hasonlóságokat mutat a 11-12. századi viszonyokkal. Napjainkban is vágyik a közvélemény erős, karakterisztikus politikusokra, hadvezérekre, szellemi vezetőkre- ez a vágyakozás tükröződik többek között a pünkösdi-karizmatikus egyházak számának és hívő-létszámának szaporodásában is. A szentté avatással kapcsolatban Thoroczkay Gábor vet fel egy nagyon érdekes kérdést: lehet-e egyáltalán egy uralkodó szent? Nyugat-Európa és Róma a középkorban határozott nemmel felelt erre a kérdésre- hiszen mindennek a feje a pápa( ezt hívjuk pápai univerzalista eszmének), egy nemzeti uralkodó ne merjen csak úgy "belekérezkedni" a kánonba. Nagyon kevés középkori uralkodóból vált szent. Külön büszkeség, hogy egyikük magyar.
Ami az USA migrációs politikáját illeti: az amerikai filmekből csak annyit tudunk, hogy a mexikóiak be akarnak menni az Egyesült Államokba, a derék jó amcsik pedig ki akarják őket zavarni onnan. Ám a Rubiconban megjelent cikkeket olvasva- kissé árnyalódik a kép. A mexikóiak bölcsebbnek tűnnek, mint Európába érkező arab kollégáik: ha nem jön be a buli, szépen hazamennek. Amerika nem tartja el az illegális bevándorlóit- és ez most nem a vietnami háború alatt elárvult gyerekekre vonatkozik, hanem a gazdasági migránsokra. Akinek nem tetszik itt, az mehet haza- ez arrafelé a jelszó. Kerítés is van, 950 kilométer hosszú. És jó magas.
A Szent László uralkodását tárgyaló írások feltűnően nagy hangsúlyt helyeznek az uralkodó szentté avatására. Azért érdekes ez, mert mai, huszonegyedik századi világunk bizonyos szempontból hasonlóságokat mutat a 11-12. századi viszonyokkal. Napjainkban is vágyik a közvélemény erős, karakterisztikus politikusokra, hadvezérekre, szellemi vezetőkre- ez a vágyakozás tükröződik többek között a pünkösdi-karizmatikus egyházak számának és hívő-létszámának szaporodásában is. A szentté avatással kapcsolatban Thoroczkay Gábor vet fel egy nagyon érdekes kérdést: lehet-e egyáltalán egy uralkodó szent? Nyugat-Európa és Róma a középkorban határozott nemmel felelt erre a kérdésre- hiszen mindennek a feje a pápa( ezt hívjuk pápai univerzalista eszmének), egy nemzeti uralkodó ne merjen csak úgy "belekérezkedni" a kánonba. Nagyon kevés középkori uralkodóból vált szent. Külön büszkeség, hogy egyikük magyar.
Ami az USA migrációs politikáját illeti: az amerikai filmekből csak annyit tudunk, hogy a mexikóiak be akarnak menni az Egyesült Államokba, a derék jó amcsik pedig ki akarják őket zavarni onnan. Ám a Rubiconban megjelent cikkeket olvasva- kissé árnyalódik a kép. A mexikóiak bölcsebbnek tűnnek, mint Európába érkező arab kollégáik: ha nem jön be a buli, szépen hazamennek. Amerika nem tartja el az illegális bevándorlóit- és ez most nem a vietnami háború alatt elárvult gyerekekre vonatkozik, hanem a gazdasági migránsokra. Akinek nem tetszik itt, az mehet haza- ez arrafelé a jelszó. Kerítés is van, 950 kilométer hosszú. És jó magas.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése