Everett Ferguson: A kereszténység bölcsője
Everett Ferguson nem kisebb tudományos kalandra vállalkozott, minthogy bemutatja a keresztény vallás történeti- filozófiai előzményeit és hátterét. Vállalkozást komoly és példaadó siker koronázta. A kereszténység bölcsője című könyv kötelező olvasmány kellene, hogy legyen minden történelem és teológia szakos hallgató számára.
Az első fejezetekben a politikatörténetről esik szó: megismerhetjük az ókor Kelet, Görögország és Róma történelmét azokból az aspektusokból, melyek a születőben lévő új vallást, a kereszténységet érintették. Részletesen foglalkozik a Szerző Augusztus császárral, aki Jézus születésének idején volt a Római Birodalom uralkodója. A második nagy fejezetben ismerkedünk meg az ókor gazdaságával, társadalmával, a hadsereggel, a nők helyzetével, az ókori irodalommal, színházzal, mivel ezek Ferguson szerint nagyban befolyásolták a keresztény vallás terjedését. A harmadik fejezet foglalkozik a hellenisztikus-római vallásokkal, kultuszokkal, misztériumokkal( részletesen kiemelve a legnagyobbat, az Athén közelében rendezett eleusziszi misztériumjátékokat), a papok helyzetével, valamint olyan, filozófia és vallás köztes mezsgyéjén fekvő irányzatokkal, mint a gnoszticizmus vagy a hermetizmus. A negyedik fejezet a hellenisztikus korabeli filozófusokat és kereszténységre gyakorolt hatásukat tárgyalja. Itt találkozunk Szókratész, Platón, Arisztotelész nevével és gondolataival, valamint olyan, a korban meghatározó irányzatokkal, mint a szkepticizmus, az epikureizmus vagy az újplatonizmus.
Az ötödik fejezet a judaizmussal foglalkozik. Megismerjük a zsidóság történetét, a zsidó irodalmat, a holt-tengeri tekercseket, a Tórát. Kifejezetten eredetinek tartom az Izrael, a kiválasztott nép című szövegrészt.
A hatodik egység foglalkozik magával a kereszténységgel. Különösen említésre méltó, hogy Szerző nem áll meg a Biblia rövid összefoglalásánál ,hanem régészeti, epigráfiai, és numizmatikai, valamint számunkra meghökkentő irodalmi forrásokat is elemez, például a Pogányok viszonya a kereszténységhez című részben.
Nagyon tárgyilagos, okfejtő, tényszerű művet alkotott a kiváló kutató. Kicsit talán tömény a szöveg, de nagyon nagy anyagot kellett átvizsgálnia. Sok munka eredménye A kereszténység bölcsője, de megérte.
(Ford: Zsengellér József. Osiris, 1999.)
Az első fejezetekben a politikatörténetről esik szó: megismerhetjük az ókor Kelet, Görögország és Róma történelmét azokból az aspektusokból, melyek a születőben lévő új vallást, a kereszténységet érintették. Részletesen foglalkozik a Szerző Augusztus császárral, aki Jézus születésének idején volt a Római Birodalom uralkodója. A második nagy fejezetben ismerkedünk meg az ókor gazdaságával, társadalmával, a hadsereggel, a nők helyzetével, az ókori irodalommal, színházzal, mivel ezek Ferguson szerint nagyban befolyásolták a keresztény vallás terjedését. A harmadik fejezet foglalkozik a hellenisztikus-római vallásokkal, kultuszokkal, misztériumokkal( részletesen kiemelve a legnagyobbat, az Athén közelében rendezett eleusziszi misztériumjátékokat), a papok helyzetével, valamint olyan, filozófia és vallás köztes mezsgyéjén fekvő irányzatokkal, mint a gnoszticizmus vagy a hermetizmus. A negyedik fejezet a hellenisztikus korabeli filozófusokat és kereszténységre gyakorolt hatásukat tárgyalja. Itt találkozunk Szókratész, Platón, Arisztotelész nevével és gondolataival, valamint olyan, a korban meghatározó irányzatokkal, mint a szkepticizmus, az epikureizmus vagy az újplatonizmus.
Az ötödik fejezet a judaizmussal foglalkozik. Megismerjük a zsidóság történetét, a zsidó irodalmat, a holt-tengeri tekercseket, a Tórát. Kifejezetten eredetinek tartom az Izrael, a kiválasztott nép című szövegrészt.
A hatodik egység foglalkozik magával a kereszténységgel. Különösen említésre méltó, hogy Szerző nem áll meg a Biblia rövid összefoglalásánál ,hanem régészeti, epigráfiai, és numizmatikai, valamint számunkra meghökkentő irodalmi forrásokat is elemez, például a Pogányok viszonya a kereszténységhez című részben.
Nagyon tárgyilagos, okfejtő, tényszerű művet alkotott a kiváló kutató. Kicsit talán tömény a szöveg, de nagyon nagy anyagot kellett átvizsgálnia. Sok munka eredménye A kereszténység bölcsője, de megérte.
(Ford: Zsengellér József. Osiris, 1999.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése