Egyed András: Szent Egyed legendája a francia irodalomban
Talán nem véletlenül választotta doktori értekezésének témájául a Szerző Szent Egyedet és legendáját. részben a névazonosság okán, másrészt pedig a megjelenés okán. 1942-ben, a háborús viszonyok közepette jól eshetett Egyed András piarista szerzetesnek a 7. században élt Szent Egyed történetével foglalkoznia.
Szent Egyed a hagyomány szerint Görögország földjén született, Szerző kételkedik ebben, mert nem bizonyítja írásos forrás. Hosszú vándorlás után a mai Észak-Franciaország területére került. Gyógyított betegeket, remeteként is élt egy ereei barlangban, aztán valahogy bekerült a királyi udvarba, ahol Carolinus számára ő közvetítette Isten bűnbocsánatát. Carolinus a Szerző szerint csak Nagy Károly lehet, Martell Károly biztosan nem. Akkor viszont miért írja Egyed András a Bevezetőben, hogy Szent Egyed a 7. században született? Akkor biztosan nem menthette meg a még nagyobb bűnbeeséstől a frankok királyát, Nagy Károlyt, akit 800-ban koronáztak császárrá.
Ez a rendkívüli időbeli következetlenség azonnal szemet szúr, pláne egy doktori disszertációban.
Ettől eltekintve a mű alapos és érdekes. Foglalkozik például a legenda egyes vidékeken elterjedt szövegvariánsaival. Remek könyvészeti anyag a magyar-francia kulturális kapcsolatokat kutatók számára.
Hogy aztán minden ízében pontos? Lehet...
( Debrecen, 1942, Magyar Királyi Nyomda)
Szent Egyed a hagyomány szerint Görögország földjén született, Szerző kételkedik ebben, mert nem bizonyítja írásos forrás. Hosszú vándorlás után a mai Észak-Franciaország területére került. Gyógyított betegeket, remeteként is élt egy ereei barlangban, aztán valahogy bekerült a királyi udvarba, ahol Carolinus számára ő közvetítette Isten bűnbocsánatát. Carolinus a Szerző szerint csak Nagy Károly lehet, Martell Károly biztosan nem. Akkor viszont miért írja Egyed András a Bevezetőben, hogy Szent Egyed a 7. században született? Akkor biztosan nem menthette meg a még nagyobb bűnbeeséstől a frankok királyát, Nagy Károlyt, akit 800-ban koronáztak császárrá.
Ez a rendkívüli időbeli következetlenség azonnal szemet szúr, pláne egy doktori disszertációban.
Ettől eltekintve a mű alapos és érdekes. Foglalkozik például a legenda egyes vidékeken elterjedt szövegvariánsaival. Remek könyvészeti anyag a magyar-francia kulturális kapcsolatokat kutatók számára.
Hogy aztán minden ízében pontos? Lehet...
( Debrecen, 1942, Magyar Királyi Nyomda)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése