Ádám Magda: A kisantant és Európa
A magyar történeti közgondolkodás szerint a trianoni békét követően a győztes utódállamok megalakították a kisantantot, mely jó viszonyt ápolt a Nyugattal, és következetesen magyarellenes volt. Ádám Magda nagyszerű könyve, A kisantant és Európa, alaposan árnyalja ezt a képet. Nem azért teszi ezt, hogy együttérzést keltsen a román, a jugoszláv és a csehszlovák kormányzat iránt, hanem pusztán a történeti hűség kedvéért.
Miben mond újat Ádám Magda könyve a megszokotthoz képest? Sok mindenben, emeljünk ki ezek közül néhányat!
- Franciaországban mindig is működött egy magyarbarát irányzat. Clemenceau bukésa után, 1920 és 1221 tavasza között komoly esély volt egy francia-magyar kiegyezésre. Csakhogy az 1921-es francia választásokon a békeegyezményéről ismertté vált Briand került kormányra, aki nem félt attól, hogy az utódállamok közelednek a fasizálódó Olaszországhoz. Ezért kereste a francia külpolitika a csehek és a jugoszlávok kegyeit, akár a magyarok rovására.
- Károly király puccskísérlete volt az az eseménysorozat, mely a Nyugat közvéleményét magyarellenes irányba lökte.
- Az utódállamok kormányai, bár fenne hirdették, hogy ők a győztesek oldalán állnak, tisztában voltak azzal, hogy súlyos gazdasági-társadalmi problémákat kell megoldaniuk. Jugoszlávia soknemzetiségű állam lett ( talán a történelem leginkább soknemzetiségű államalakulatainak egyike), a szerb-horvát viszony már az ország megalakulásakor gondokat okozott.
Ilyen, és ehhez hasonló, még mindig újnak számító szemlélettel közelít témájához Ádám Magda. Nemzeti elfogultságoktól mentesen, okosan, politikai felhangok nélkül. Úgy szól a magyar és európai történelem egyik legválságosabb korszakáról, mintha csak tudná: nem ez volt az utolsó válságkorszak.
( Akadémiai Kiadó, 1989).
Miben mond újat Ádám Magda könyve a megszokotthoz képest? Sok mindenben, emeljünk ki ezek közül néhányat!
- Franciaországban mindig is működött egy magyarbarát irányzat. Clemenceau bukésa után, 1920 és 1221 tavasza között komoly esély volt egy francia-magyar kiegyezésre. Csakhogy az 1921-es francia választásokon a békeegyezményéről ismertté vált Briand került kormányra, aki nem félt attól, hogy az utódállamok közelednek a fasizálódó Olaszországhoz. Ezért kereste a francia külpolitika a csehek és a jugoszlávok kegyeit, akár a magyarok rovására.
- Károly király puccskísérlete volt az az eseménysorozat, mely a Nyugat közvéleményét magyarellenes irányba lökte.
- Az utódállamok kormányai, bár fenne hirdették, hogy ők a győztesek oldalán állnak, tisztában voltak azzal, hogy súlyos gazdasági-társadalmi problémákat kell megoldaniuk. Jugoszlávia soknemzetiségű állam lett ( talán a történelem leginkább soknemzetiségű államalakulatainak egyike), a szerb-horvát viszony már az ország megalakulásakor gondokat okozott.
Ilyen, és ehhez hasonló, még mindig újnak számító szemlélettel közelít témájához Ádám Magda. Nemzeti elfogultságoktól mentesen, okosan, politikai felhangok nélkül. Úgy szól a magyar és európai történelem egyik legválságosabb korszakáról, mintha csak tudná: nem ez volt az utolsó válságkorszak.
( Akadémiai Kiadó, 1989).
Megjegyzések
Megjegyzés küldése