Könyvekről mindenkinek

 A 18.századi Magyarország a rendi dualizmus világa volt. A politika nagy és kis kérdéseiben az uralkodó és az országgyűlés döntöttek. De hogyan működött ez az országgyűlés? Mi volt a tényleges szerepe a törvények, decretumok megalkotásában? hogyan tükrözte vissza az országgyűlés a magyar társadalom akkori állapotát? Ezekre a kérdésekre keresi a választ magas tudományos értékű, ugyanakkor remek stílusban megírt, érdekes könyvében Szijártó M. István történész. Megtudhatjuk, mit is nevezünk rendi társadalomnak,milyen kritériumok döntötték el, hogy ki tartozhat egy adott rendhez. Szijártó kiemeli, hogy a rendekhez tartozni azt jelentette: valamit uralni. Aki pedig valamit uralt, annak bírói hatósága is volt az adott területen. Gazdaság és jog tehát összefonódott a korabeli Magyarországon, független államapparátus híján- vagy legalábbis nagyon kezdetleges állapotában- a birtokos " intézte" a jogi ügyeket. Nagyon lényegesek a könyvnek ezek a kezdő passzusai, mert felülírja az euró...

Alcím: A hold fiainak története Dr. Aradi Éva nagy ismerője a kelet kultúrájának. Szenvedélyesen keresi a magyarok elődeit, sokszor szembemegy a hivatalos történettudománnyal, állításai, okfejtései meggyőzőek, a nemzetközi szakirodalomban is otthonosan mozog. Éppe emiatt kellene nagyobb teret kapnia munkásságának. Ő az első történész, aki valóban meggyőzően tudja bizonyítani a mindenki által ismert, de eddig csak hipotetikus tételt, hogy a népvándorlás idején nemcsak keletről nyugatra mozogtak népek, hanem nyugatről keletre is. Egy szkíta nép: a kusánok című könyvéből egy ilyen népet ismerhetünk meg. A kusánok a Kaukázus vidékéről érkeztek a Kr.u.1. században Baktria és India vidékére, ellenőrizték a Selyemút egy részét, virágzó kultúrát teremtettek, annak ellenére, hogy eleinte az itt élő hellenizált indiaiak és perzsák nem látták őket szívesen. Aztán megszokták. És megszerették. A kusánok egy idő után már hódítóként is felléptek, legnagyobb uralkodójuk, I.Kaniska állítóag egész...

A Rubicon folyóirat 2017/9. száma két részre osztható. A közölt tanulmányok túlnyomó része Szent László magyar királlyal, az Árpád-házi uralkodók egyik legemblematikusabb történelmi alakjával foglalkozik, a cikkek másik, kisebb része, pedig ( a politikai aktualitást sem hagyva figyelmen kívül) az USA migrációs politikájával foglalkozik. A Szent László uralkodását tárgyaló írások feltűnően nagy hangsúlyt helyeznek az uralkodó szentté avatására. Azért érdekes ez, mert mai, huszonegyedik századi világunk bizonyos szempontból hasonlóságokat mutat a 11-12. századi viszonyokkal. Napjainkban is vágyik a közvélemény erős, karakterisztikus politikusokra, hadvezérekre, szellemi vezetőkre- ez a vágyakozás tükröződik többek között a pünkösdi-karizmatikus egyházak számának és hívő-létszámának szaporodásában is. A szentté avatással kapcsolatban Thoroczkay Gábor vet fel egy nagyon érdekes kérdést: lehet-e egyáltalán egy uralkodó szent? Nyugat-Európa és Róma a középkorban határozott nemmel felelt err...