Könyvekről mindenkinek

Alcím: A hold fiainak története Dr. Aradi Éva nagy ismerője a kelet kultúrájának. Szenvedélyesen keresi a magyarok elődeit, sokszor szembemegy a hivatalos történettudománnyal, állításai, okfejtései meggyőzőek, a nemzetközi szakirodalomban is otthonosan mozog. Éppe emiatt kellene nagyobb teret kapnia munkásságának. Ő az első történész, aki valóban meggyőzően tudja bizonyítani a mindenki által ismert, de eddig csak hipotetikus tételt, hogy a népvándorlás idején nemcsak keletről nyugatra mozogtak népek, hanem nyugatről keletre is. Egy szkíta nép: a kusánok című könyvéből egy ilyen népet ismerhetünk meg. A kusánok a Kaukázus vidékéről érkeztek a Kr.u.1. században Baktria és India vidékére, ellenőrizték a Selyemút egy részét, virágzó kultúrát teremtettek, annak ellenére, hogy eleinte az itt élő hellenizált indiaiak és perzsák nem látták őket szívesen. Aztán megszokták. És megszerették. A kusánok egy idő után már hódítóként is felléptek, legnagyobb uralkodójuk, I.Kaniska állítóag egész

A Rubicon folyóirat 2017/9. száma két részre osztható. A közölt tanulmányok túlnyomó része Szent László magyar királlyal, az Árpád-házi uralkodók egyik legemblematikusabb történelmi alakjával foglalkozik, a cikkek másik, kisebb része, pedig ( a politikai aktualitást sem hagyva figyelmen kívül) az USA migrációs politikájával foglalkozik. A Szent László uralkodását tárgyaló írások feltűnően nagy hangsúlyt helyeznek az uralkodó szentté avatására. Azért érdekes ez, mert mai, huszonegyedik századi világunk bizonyos szempontból hasonlóságokat mutat a 11-12. századi viszonyokkal. Napjainkban is vágyik a közvélemény erős, karakterisztikus politikusokra, hadvezérekre, szellemi vezetőkre- ez a vágyakozás tükröződik többek között a pünkösdi-karizmatikus egyházak számának és hívő-létszámának szaporodásában is. A szentté avatással kapcsolatban Thoroczkay Gábor vet fel egy nagyon érdekes kérdést: lehet-e egyáltalán egy uralkodó szent? Nyugat-Európa és Róma a középkorban határozott nemmel felelt err