Pierre Riché: Oktatás és művelőődés a barbár Nyugaton. 6-8. század
A szintetizáló történetírás mesterműve Pierre Riché : Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton című könyve. Látszik, hogy a francia Szerző szakavatott történész módszerességével nyúlt az anyaghoz, irdatlan mennyiségű szakirodalmon átrágva magát.
Persze, azért a prekoncepció sem hiányzik...Az európai történeti köztudat úgy tartja, hogy a Római birodalom bukása után elkövetkezett a barbár Nyugat korszaka, ahol is vérszomjas germán törzsek uralkodói emberkoponyából készült ivókupákból itták az asztali áldást.
Pierre Riché úgy döntött, bebizonyítja mindennek ellenkezőjét. Azt, hogy a 6-8.századi Nyugat valójában egy sajátos, utánozhatatlan keresztény civilizációval rendelkező egység volt. Ez a bizonyítás időnként sikerül, időnként zátonyra fut a tényeken. Mindenesetre az tény, hogy nagyon érdekes történelmi könyv kerekedett ki ebből a bizonyítási kísérletből, melyben a szerzetes eszményképről éppúgy olvashatunk, mint az európai kultúrát nemcsak érintő, de jelentősen befolyásoló bizánci hatásokról, vagy éppen az itáliai. a frank és az ír hatásokat vegyítő walesi iskolákról. Az igazság valahol a két álláspont között lehet: bizonyára nemcsak bunkóagyú harcosokból állt Nyugat- Európa társadalma, de azért ebben az időszakban még jelentősen el voltunk maradva a keleti kultúrák, például Bizánc vagy az arabok mögött.
( Ford: Ádám Anikó, Sághy Marianne. Szent István Társulat, Budapest, 2016. )
Persze, azért a prekoncepció sem hiányzik...Az európai történeti köztudat úgy tartja, hogy a Római birodalom bukása után elkövetkezett a barbár Nyugat korszaka, ahol is vérszomjas germán törzsek uralkodói emberkoponyából készült ivókupákból itták az asztali áldást.
Pierre Riché úgy döntött, bebizonyítja mindennek ellenkezőjét. Azt, hogy a 6-8.századi Nyugat valójában egy sajátos, utánozhatatlan keresztény civilizációval rendelkező egység volt. Ez a bizonyítás időnként sikerül, időnként zátonyra fut a tényeken. Mindenesetre az tény, hogy nagyon érdekes történelmi könyv kerekedett ki ebből a bizonyítási kísérletből, melyben a szerzetes eszményképről éppúgy olvashatunk, mint az európai kultúrát nemcsak érintő, de jelentősen befolyásoló bizánci hatásokról, vagy éppen az itáliai. a frank és az ír hatásokat vegyítő walesi iskolákról. Az igazság valahol a két álláspont között lehet: bizonyára nemcsak bunkóagyú harcosokból állt Nyugat- Európa társadalma, de azért ebben az időszakban még jelentősen el voltunk maradva a keleti kultúrák, például Bizánc vagy az arabok mögött.
( Ford: Ádám Anikó, Sághy Marianne. Szent István Társulat, Budapest, 2016. )
Megjegyzések
Megjegyzés küldése