Rácz Lajos: Rex et Regnum
Rácz Lajos könyvének alcíme: Tanulmányok a magyar politikai gondolkodás és kormányzás történetéből.
Talán kétely ébredhet fel az Olvasóban: hogyan lehet ekkora témát átfogni? Képes-e egyetlen kutató egy több, mint ezeréves állam kormányzati rendszerét átfogóan elemezni, nemzetközi összehasonlításban elhelyezni? Rácz Lajos nem erre vállalkozik, hanem kiemeli a végtelen adathalmazból a lényeget. Olyan elemeket villant fel könyvében, melyek hozzájárulnak az magyar történelem egészének megértéséhez.
Itt van például a magyar korona története. Erről külön könyvtár született, ezt Szerző megfelelően át is tekinti, mégis, egy mozzanatra külön felhívja a figyelmet: Magyarországon csak az 1300-as évekre alakul ki a korona, mint önálló személyiség. Az Árpád-ház idejében tehát még nincs Szent Korona-kultusz, az csak később válik a magyar közgondolkodás részévé.
Egy másik példa: a magyar történelemkönyvek egybemossák a három nagy 18. századi Habburg uralkodót: III. Károlyt, Mária Teréziát és II .Józsefet. A történelmi köztudat szerint mindhárman valamiféle nemzetekfeletti Habsburg abszolutizmus kiépítésén fáradoztak, felvilágosult elemekkel. Rácz Lajos rámutat, hogy a három koronás fő kormányzásról alkotott elképzelései között alapvető különbségek álltak fenn, például a Helytartótanács szerepének megítélésében.
A magyar történelem tehát továbbra sem írható le egyetlen vezérfonal mentén. mindig voltak és mindig is lesznek vitás kérdések, megdönthető tézisek. Rácz Lajos könyve, bár nem revizionista történetírás, mégis, hozzásegíti az Olvasót ahhoz, hogy bizonyos elemeket egészen más szemszögből lásson, mint ahogy azt eddig tette. És erre szükség van, nayon is szükség van.
Gondolat Kiadó, Budapest, 2016.
Talán kétely ébredhet fel az Olvasóban: hogyan lehet ekkora témát átfogni? Képes-e egyetlen kutató egy több, mint ezeréves állam kormányzati rendszerét átfogóan elemezni, nemzetközi összehasonlításban elhelyezni? Rácz Lajos nem erre vállalkozik, hanem kiemeli a végtelen adathalmazból a lényeget. Olyan elemeket villant fel könyvében, melyek hozzájárulnak az magyar történelem egészének megértéséhez.
Itt van például a magyar korona története. Erről külön könyvtár született, ezt Szerző megfelelően át is tekinti, mégis, egy mozzanatra külön felhívja a figyelmet: Magyarországon csak az 1300-as évekre alakul ki a korona, mint önálló személyiség. Az Árpád-ház idejében tehát még nincs Szent Korona-kultusz, az csak később válik a magyar közgondolkodás részévé.
Egy másik példa: a magyar történelemkönyvek egybemossák a három nagy 18. századi Habburg uralkodót: III. Károlyt, Mária Teréziát és II .Józsefet. A történelmi köztudat szerint mindhárman valamiféle nemzetekfeletti Habsburg abszolutizmus kiépítésén fáradoztak, felvilágosult elemekkel. Rácz Lajos rámutat, hogy a három koronás fő kormányzásról alkotott elképzelései között alapvető különbségek álltak fenn, például a Helytartótanács szerepének megítélésében.
A magyar történelem tehát továbbra sem írható le egyetlen vezérfonal mentén. mindig voltak és mindig is lesznek vitás kérdések, megdönthető tézisek. Rácz Lajos könyve, bár nem revizionista történetírás, mégis, hozzásegíti az Olvasót ahhoz, hogy bizonyos elemeket egészen más szemszögből lásson, mint ahogy azt eddig tette. És erre szükség van, nayon is szükség van.
Gondolat Kiadó, Budapest, 2016.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése