Borenich Péter:Hungária Expressz

 Borenich Péter korunk igen sokoldalú írója, újságírója , a rendszerváltás előtt valahogy mégsem kapta meg a megérdemelt figyelmet, elismeréseket- a rendszerváltás után tüntették ki Tolerancia-díjjal, 2006-ban pedig Aranytoll- díjjal. Hosszú mellőzöttségének oka lehetett, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcban kifejtett tevékenységéért nagyon komoly rendőri eljárásnak vetették alá. 
Hungária Expressz című könyve nem más, mint írott formában lejegyzett hangjáték ( vagy, ahogy a Szerző fogalmaz: hangszőttes), melyet a Szépirodalmi Könyvkiadó adott ki 1979-ben. Rövid spoilert közlünk ebben a könyvajánlóban, ami esetünkben egyáltalán nem egyszerű, hiszen a mű lényege egyáltalán nem a cselekmény, hanem a szereplők által elmondott, sokszor tragikus mögöttes háttért sejtető emberi történetek. 

Merthogy a Hungária Expressz utasainak sorsát át-meg átszövi a történelem. A nem éppen nyitottságáról híres Kádár-korszakban is voltak emberek (szerencsések? több pénzre vágyók?), akik nem Magyarországon dolgoztak, hanem Csehszlovákiában, Kelet-Németországban, azaz az NDK-ban ( ezek az országok ma már nem léteznek), illetve akadtak, akiket a magyarországi vállalat küldött ki, hogy nézzenek körül illetve szerezzenek alkatrészeket a hazánkban forgalomban lévő gépekhez...A Hungária Expressz Magyarországon és Csehszlovákián ment keresztül. 
A vasutasok felettébb lazán ellenőrzik a szerelvények műszaki állapotát. A vámvizsgálat sokszor indokolatlanul hosszú, túlzottan alapos, bár, a lehetőségekhez és a kor viszonyaihoz képest, udvarias. Előfordult, hogy a vállalatok számára behozott alkatrészekkel kapcsolatban túlzottan nagy a bürokrácia, igazából a vámos sem tudja sok esetben, mi a megfelelő ügykezelés, ezért inkább hivatalos viselkedéssel ellensúlyozza a tudás hiányát. 
Egy hölgy arról panaszkodik, hogy a büfékocsiban átvágták, túl sokat kértek egy ham and eggsért, ami egyetlen tojásból és valami sonkaféléből állt, és 140 forintot fizetett mindezért.Szerinte a büfés folyton mosolygott, azért,mert tudta, hogy átveri, és mert biztos volt benne, hogy úgyis kifizeti a magas árat. A büfés arra hivatkozott, hogy Magyarországon sem olcsóbb a vasúti étkezés. Fiatal férfi egész évben Csehszlovákiában melózik, alig látja a családját, alighogy hazaérkezik, már jöhet is vissza ,kétéves a kisfia, még alig látta az apját. De nem engedhet az érzelmeinek, össze kell gyűjteni a lakásravalót, márpedig hitelt nem akar felvenni, szüleitől pedig szégyell elfogadni bármit is. Egy igen különös külföldi gyakorlatról számol be: a munkásokat papíron ide-oda lökdösik egyik beosztásból a másikba. Ha például erre vagy arra a gépre nincs elég ember, papíron egyszerűen átirányítják a "vendégmunkásokat" arra a terültre, így aztán nem lesz munkaerőhiány, a kevés megmaradt szaki pedig végezheti a papíremberek munkáját is ( munkaerőgazdálkodás, szocialista módra).Az is előfordul, hogy valaki egy adott szakmában szakmunkás, erre átirányítják egy másik területre, segédmunkásnak, szakmunkásbérért. Ez viszont az ottani segédmunkásoknál veri ki a biztosítékot. 
Utazik a vonaton két,magyar származású országgyűlési képviselő. Ők panaszkodnak arról, hogy a fiatalok közül egyre kevesebben tudnak magyarul, inkább a többségi, szlovák oktatásba illeszkednek be, illetve, hogy a kormány nem ad elég támogatást a magyar falvak fejlődéséhez. Sok helyen már a kultúrház is bezárt. 21.századi olvasóként azt gondolom, Borenich ezekért a gondolatokért írta meg az egész könyvet. Akkoriban csak így lehetett ezekről a problémákról beszélni). 

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik szeretnek 1970-80-as évekbeli könyveket olvasni, történészként vagy magánnemberként érdekli őket ez a korszak, illetve azoknak, akik szeretnének jó hangjátékot írni. A Hungária Expressz, Borenich Péter egyik legjobb könyve, kiváló tanulságokkal szolgál az utókor írói-értelmiségi nemzedékének. Színvonalasabb antikváriumokban még beszerezhető.
A Szépirodalmi Könyvkiadó ma már nem létezik.