Bejegyzések

újságíró címkéjű bejegyzések megjelenítése

Paul Kanut Schäfer:Halott vagy, angyalom

 Paul Kanut Schäfer német író ( 1922-2016) a szórakoztató bestseller-műfajok szinte mindegyikében jártas volt. Halott vagy, angyalom című könyve magában foglalja a kísértethistória, a klasszikus krimi, és a kalandregény stílusjegyeit, ráadásul megjelennek benne a posztmodernre jellemző írói technikkák,tendenciák is. Szokásunk szerint egy rövid spoilerrel szeretnék kedvet és hangulatot teremteni ehhez a nagyon érdekes könyvhöz.  A fiktív cselekmény helyszíne egy angliai falu, bizonyos Auburn, mely nem tartozik az iparosítás nagy nyertesei közé, megmaradt mezőgazdasági- és egyben igen szegény- településnek. Idő: a 19.század vége. A Cashman család a környék leggazdagabb vállalkozó családja, apuka, az eső generációs milliomos kissé faragatlan ficckó, de azért rendes embernek tartják. Vasútépítéssel, bányászattal foglalkoznak cégei, igencsak eredményesen. Cashmannak van egy lánya, Emilie, aki- legalábbis apuka szemében- óriási hibát követ el:beleszeret egy nevenincs költőbe, Sidney Keirbe.

G.M.Ford:Sötét folyó

 Az amerikai G. M. Ford:Sötét folyó című könyve igazán izgalmas thriller,sok cselekményszállal, remek jellemábrázolással, nagy-nagy dinamikával.Inkább a Chandler-féle, mint a klasszikus angol krimihez áll közel. Kemény, olykor brutális cselekménye mögött azonban kifinomult logika lelehető fel. E rövid könyvajánlóban közlünk egy spoilert a műről, de nem árulunk el mindent, lévén krimiről van szó, nem akarjuk elrontani az olvasói élményt.  A történet az 1990-es években játszódik, az Egyesült Államokban. Az első fejezetben két bérgyilkost látunk, amint megpróbálja megölni áldozatát. Ahogy a "szabályok" előírják, aprólékosan kifigyelik a leendő célpont minden szokását. Az a tervük, hogya mikor reggel munkába indul, odalépnek a férfi kocsijához és lelövik. Csakhogy valaki megelőzi őket:mihelyet az ipse (  akit nem ismerünk) beül a kocsijába, odalép hzzá egy idős ember és lelövi. Ezután értesíti a rendőrséget, hogy gyilkosság történt. Majd a közeli folyóhoz sétál, hogy ott legyen ö

Keith Suter:50 fontos kérdés a világról

 Az ausztrál újságíró, Keith Suter, könyve afféle bevezetés a színfalak mögé:hogyan alakultak ki, s miként alakulnak azok a folyamatok, melyek jelenlegi világunkat meghatározzák. Az 50 fontos kérdés a világról egyaránts szól érdeklődő és nyitott fiataloknak és tapasztalt, sokszor a mindentudás pózába helyezkedő felnőtteknek. Meglepetések várják azokat az Olvasókat, akik úgy vélik, hogy minden tudnak a világról. E könyvajánlóban nem spoilert közlök, inkább hozzászólnék, reflektálnék az egyes kérdésekre, talán így sokkal jobban rá tudunk fókuszálni a könyv tartalmára, és gondolkodunk, nyitott szemmel nézzük a világot.  1. Az első kérdés úgy hangzik, hány ország van a világon és létrejöhetnek-e újabb országok?Suter nagyon szépen ismerteti a 17.században kialakult vesztfáliai rendszert, a nemzetállamok 19.századi kialakulását, annyiban azért ellentmondanék neki, hogy véleményem szerint ez a folyamat-az államok kialakulása- a mai napig nem zárult le, a világ országainak többsége nemzetállam

Emily Gunnis:A lány a levélből

 Emily Gunnis könyve megrázó,érzelmeket borzoló.Valós társadalmi problémáról szól, rendkívül keményen, realistán. Ez a történet sokmillió amerikaival megeshetett volna, ha rossz helyre és rossz korba születik. Gunnis stilisztikailag kiváló, lélektanilag árnyalt, cselekményvezetése a legnagyobb thriller-írókéval ér fel. A lány a levélből című könyvről rövid spoilert közlünk ebben a könyvajánlóban.  A történet az 1950-es évekkbe nyúlik vissza, a színhely az Amerikai Egyesült Államok. Ebben az időben a váratlanul teherbe esett római katolikus lányokat anyaotthonokba küldik, ahol elveszik tőlük megszületett csecsemőjüket és örökbe adják. Ivy is erre a sorsra jutott, miután szerelme nem volt hajlandó vállalni az apaságot, a lány hiába küldözgeti neki a sok levelet, mind úgy érkezik vissza: vissza a feladóhoz.Édesanyja elfordul Ivytől, rossz lánynak tartja, mostohaapja, az igencsak konzervatív erkölcsű Frank bácsi pedig egyenesen elküldené a háztól a tizennyolc éves lányt, hiszen mit szólnak

A.A. Milne:Micsoda négy nap!

 A.A.Milne neve, remélhetőleg, ismerős a legtöbb magyar Olvasó számára...Bizony, a Micimackó írója " közönséges" újságíróként és bűnügyi regényíróként kezdte, mielőtt remekművét megírta volna, ezen műfajokban alkotott bestsellereket. A micsoda négy nap! angol krimi, Karinthy Frigyes frodításában, úgyhogy az egy mondatra jutó nyelvi játékok, ironikus szókapcsolatok száma megközelíti a végtelent. Milne könyve úgy angol krimi, hogy közben parodizálja is műfaját. E rövid könyvajánlóban spoilert közlünk a könyvről, de egyetlen pillanatra se felejtsük el, hogy Karinthy magyarításában ismerjük a művet. A szimpla cselekményleírás itt édeskveset mond.  A történet az 1920-as- 30-as években játszódik, Angliában.Jenny, egy fiatal, katonatiszti családból származó huszonéves lány, minden bátorságát összegyűjtve felkeresi jogos örökségét, azaz nagynénje elegáns bérházát. Csakhogy Jane néni holttestét találja ott, akinek semmi keresnivalója nem volna azon a környéken, lévén,hogy a néni nem v

Tim Marshall:A földrajz hatalma

 Tim Marshall könyvének alcíme:Tíz térkép, amely rávilágít világunk jövőjére Tim Marshall, neves brit újságíró könyve nem a földrajzi determinizmusról szól- pusztán arra akar rávilágítani, hogy az egyes országok fekvése, a geopolitikai helyzet, döntően határozza meg egy adott ország kül- és belpolitikáját. Tíz olyan térséget vesz górcső alá Marshall, melyekkel egyre gyakrabban találkozunk a hírekben. Ezek:Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia,Görögország, Törökország, A Száhel-övezet, Etiópia, Spanyolország,világűr. A kilenc földi hatalom és térség egyike sem szupernagyhatalom, viszont területüknél, fekvésüknél, pénzügyi erejüknél fogva fontosak a világpolitika szempontjából. A földrajz hatalma elképsztően aktuális könyv, már Joe Biden elnökségéről is szó esik benne. Az alábbi rövid könyvajánlóban néhány észrevételt szeretnék tenni erről a kiváló könyvről- nem a kiigazítás, inkább csak a mégteljesebbé tétel kedvéért.  Nagy-Britannia esetében feltétlenül el kell mondani, hogy t

Krúdy Gyula:Kék láng

 Krúdy Gyula egyedülálló alakja a magyar irodalomnak.Olyan mennyiségben gyártotta a regényeket, elbeszéléseket, cikkeket, hogy az utókor, a szakavatott irodalomtörténészek is alig tudják utólag összeszedni e hatalmas életmű darabjait. A Kék láng című kisregénynek is majdnem a feledés lett a sorsa:ponyvaregényként jelent meg, s az akkori kiadó ( nem tudni, milyen megfontolásból), azt írta a címlapra alcímként, hogy Öt elbeszélés). Csakhogy nem elbeszélések voltak e kis könyvben, hanem a Kék láng című kisregény. Nagon rövid spoilerrel igyekszünk kedvet kreálni az olvasáshoz.  A narrátor maga Krúdy, aki nosztalgiával emlékszik vissza ifjú újságíróként töltött éveire. Egy Linhossek nevű különc szerkesztővel üldögéltek egy presszóban- az öregúr a fiatal Krúdy példaképe volt- amikor a szekrszetőségi szolga egy levéllel lépett oda hozzájuk.A nagy mulatozásban Krúdy eltette a levelet- egy sztori volt benne, s mintha az öreg szerkesztő megérzett volna valamit, óvta a fiatal zsurnalisztát a szor

Borenich Péter:Hungária Expressz

 Borenich Péter korunk igen sokoldalú írója, újságírója , a rendszerváltás előtt valahogy mégsem kapta meg a megérdemelt figyelmet, elismeréseket- a rendszerváltás után tüntették ki Tolerancia-díjjal, 2006-ban pedig Aranytoll- díjjal. Hosszú mellőzöttségének oka lehetett, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcban kifejtett tevékenységéért nagyon komoly rendőri eljárásnak vetették alá.  Hungária Expressz című könyve nem más, mint írott formában lejegyzett hangjáték ( vagy, ahogy a Szerző fogalmaz: hangszőttes), melyet a Szépirodalmi Könyvkiadó adott ki 1979-ben. Rövid spoilert közlünk ebben a könyvajánlóban, ami esetünkben egyáltalán nem egyszerű, hiszen a mű lényege egyáltalán nem a cselekmény, hanem a szereplők által elmondott, sokszor tragikus mögöttes háttért sejtető emberi történetek.  Merthogy a Hungária Expressz utasainak sorsát át-meg átszövi a történelem. A nem éppen nyitottságáról híres Kádár-korszakban is voltak emberek (szerencsések? több pénzre vágyók?), akik nem Magya

Jean Villain:Franciaországi riportok

 Jean Villain riportkönyve elvezet bennünket a huszadik század második felének Franciaországába. Nem, nem a tangóharmonikás, menő-szépfiús-romantikus országba, hanem Európa egyik legnagyobb államába, annak is mindennapi valóságába. Ajánljuk ezt a könyvet újságíróknak, azért, mert így kell riportot írni, ahogy Villani teszi: irodalmi eszközökkel, de objektíven, okosan, a mögöttes társadalmi- gazdasági tényezőket sem figyelmen kívül hagyva. Továbbá ajánljuk ezt a könyvet jelenkorral-újkorral foglalkozó történészeknek, mert kevés alkalma nyílik arra egy kutatónak, hogy a múlt embereinek hétköznapjaiba is bepillantson. A Franciaországi riportok erre ad lehetőséget.  A Valami bűzlik Mont Sant-Micehelben című riport egy igen visszataszító jelenséget elemez:a keresztény vallás elüzletiesedését. A sziklán fekvő patinás kolostor ma belépőjegyet fizető turistákból él és gyarapszik, virágzik a giccses emléktárgyak piaca. A várható bevétel már fontosabb lett, mint a hit. Villain legalábbis így lát

Mary Higgins Clark:Apa szeme fénye

 A világhírű amerikai írónő ismét kitűnő bestsellerrel örvendeztette meg Olvasóit. Az Apa szeme fénye olyan történet,amely az emberi szeretetről,hősiességről szól,az igaz győzelméről a mindenütt bujkáló gonosz felett. A Cavanaugh házaspárnak két gyermeke van,a tizenhat éves Andrea és a nyolcéves Ellie. Egy nap Andrea eltűnik,végül holtan találják egy garázsban. Meggyilkolták. Mr.Cavanaugh,aki a város rendőre,teljesen összetörik. Ellie állítólag tudta,hogy a lány a környék egyik rosszfiújával találkozik,de nem szólt róla szüleinek,ezért életen át tartó lelkiismeret-furdalás gyötri. A tragédia hatására a család széthullik. A gyilkosságért végül elítélik a meglehetősen rosszhírű ( egyik csapattársát félholtra verő),ám dúsgazdag szülői háttérrel rendelkező tinédzsert,Rob Westefieldet.Aki huszonkét évet le is ül,és közben mindvégig hangoztatja,hogy ártatlan.  Jó tizenöt évvel később kapcsolódunk be a történetbe. Ellie megtalálta helyét az életben,oknyomozó újságíró egy komoly lapnál. Megtud

Hargitai Károly:Támadnak az UFO-k!

 Aki szereti a jó sci-fit,annak ajánlhatunk a műfaj egyik magyar kitűnőségét. Hargitai Károly:Támadnak az UFO-k! című könyve izgalmas olvasmány,21.századi szemmel pedig azt mondhatjuk:kissé profetikus. A történet valamikor a 21.században játszódik. Az emberiség szinte teljesen felélte a Föld erőforrásait. 12 milliárd ember él a bolygón,egy szűk területen,ivóvíz alig,az állatfajok nagy része kipusztult. Az orvostudomány viszont fejlődött,öregedést visszafordító szert találtak fel,ebből azonban csak a politikai vezetőknek jut,ezért aztán tüntetések vannak a nagyvárosokban. Történetünk főhőse,Nat,civilben újságíró,valójában azonban a titkosszolgálatnak dolgozik.Ellenzéki csoportokba épül be.  Undorodik az egésztől. Egy ízben elküldik,hogy riportot készítsen a huszadik századi háborúk túlélőivel,amikor különös  hangot hall. Egy másik bolygó láthatatlan képviselője,Ao szól hozzá. Elmondja,hogy évtizedek óta megfigyelik az emberiséget,s a vezetőség úgy döntött,atomháborút kell kirobbantani a

Pap Gyula:Gida a félsz és gáncs nélküli lovag komoly kalandjai és nevetséges felsülése

 A könyv címé korabeli, azaz 1880.körüli helyesírással írtuk, tehát nincs benne vessző.  Minden kornak megvan a maga humora. Pap Gyula bácsi, a sokat látott és igen mélyre züllött, életét koldusként befejező újságíró és író, megírta Gidának, a gáncs nélküli lovagnak történetét. Gida, az valószínűleg az író alteregója: lop, csal, hazudik, még közlekedési minisztériumot is létrehoz, meg persze udvarol, aztán pórul jár.  A könyv igencsak hosszú alcíme: Vagyis:az új közlekedési minisztériumnak időelőtti létrejövetele és korai elenyészete. Az örökkévalóságnak megőrizte: Nevető Krónikás. Kiadva Pesten, 1880. körül.  Értjük már, mi ebben a humor? Az 1880-as évek Budapestjének nagypolgári és kispolgári közönsége még nevetett azon, hogy valaki külön minisztériumot akar alakítani a közlekedésnek. ( Igaz, 48-ban volt, de azt egy bizonyos gróf Széchenyi István vezette...)Ez akkoriban akkora anakronizmus volt, mintha manapság, a 21. század elején, valaki Lazacügyi Minisztériumot akarna alapítani. A

Philip Yancey: Az imádság

Jómagam nem oly régen tértem meg Istenhez, és tapasztalatból tudom: a legnehezebb, amit az újonnan született hívőnek meg kell tanulnia, az az imádság. Ehhez nyújt nagyon hasznos és okos, türelmes segítséget Philip Yancey könyve, Az imádság. Az amerikai keresztény újságíró az imádság minden aspektusát nagyon alaposan, minden oldalról- de bibliai alapon járja körül. hogyan imádkozzunk, milyen testhelyzetben? Mikor és mennyit imádkozzunk? Mit kérhetünk Istentől és mit nem? Gyülekezetünk által elfogadott imaformula szerint imádkozzunk, vagy spontán? Kérhetek-e az imában anyagi áldást? Mi történik akkor- ezzel több fejezet is foglakozik a könyvben- ha Isten nem teljesíti az imába foglalt kérésemet? Mi van akkor, ha ima közben egyszerűen elfogyik a szó- ilyenkor én vagyok a hibás, vagy " van ilyen és kész"? Kell-e órákat imádkozni, vagy elég csak a legfontosabb dolgokat kérni, egyáltalán: mi az, amit kérni akarunk Istentől? Véleményem szerint ez utóbbi kérdés a legfontosabb. Is

Popper Péter-Garai László:Sajtópszichológia

A tájékoztatás nemzetközi története elérkezett arra a pontra, hogy fontosabb lett a pszichológia, mint maga a tartalom. Éppen ezért van szüksége minden újságírónak és médiamunkásnak Popper Péter és Garai László: Sajtópszichológia című könyvére. A könyv első részében Popper Péter ad általános képet a pszichológiáról. Mi, laikusok, rengeteget megtudhatunk a kérdezésről-válaszadásról, a pszichológia egyes rész-diszciplináiról, emlékezésről és felejtésről, tanulásról és intelligenciáról, ösztönökről és érzelmekről. Nagyon jó, elegáns stílusban írt, roppant kreatív "tankönyv" ez, és ha egy riporternek interjúkészítés közben csak egyetlen mondata segítségére lesz, már megérte. A könyv második részével viszont nehéz mit kezdeni. A huszadik század nemzedékeiről írott esszé még oké, ám Lear király történetét valahogy nehezen sikerül a mába adaptálni. Maradandó értékű viszont a József Attila szellemi fejlődését taglaló fejezet. Újságíróként magam is találkoztam zsenikkel. Összesség

Olle Ekberg: A hét főbűn

Az az igazság: nekem nem tetszett Olle Ekberg krimije. A hét főbűn címe nagyon érdeklődés-inspiráló, még a Hetedik című film is eszembe jutott, Brad Pittel. Csakhogy Olle Ekberg ebből a nagyon jó kis témából valami elképesztően rossz dolgot hozott ki. Van egy újságíró-gyakornok, bizonyos Nils, aki vörös hajú, és élete nagy sztroijára vár. Erre meggyilkolnak egy álnéven alkotó amerikai krimiírót. És akkor Nils rááll az ügyre, versenyt fut a rendőrséggel, stb. Történik még öt gyilkosság, de Nils csak fut, satöbbi. Ez a baja az egész könyvnek. Ez a Nils-sztori agyonnyomja magát a krimit. A gyilkosságok túl könnyedek, mintha csak ürügyül szolgálnának arra, hogy ez a kicsi vörös fiúcska megcsinálja a karrierjét. Pedig nem akármilyen és nem akármilyen aljas emberölésekről van szó. De ez Olle Ekberget nem érdekli, csak a kedvenc hőse. Annak minden pillanata, még az is ,hogy milyen nadrágot vesz fel. Szóval, ez így nem jó. Túl puha, túl könnyed. De Olle Ekberg azért tud írni. Már bizonyít

Kathy Reichs:Ne törj csontot

Már-már közhelynek érzem: ide is kellene egy felkiáltójel, mert a magyar helyesírás szabályai úgy diktálják...Kathy Reichs a világhírű patológus, Dr.Temperance Brennan, karakterének megálmodója, akivel a magyar tévénézők a Dr.Csont című sorozatban találkozhatnak hétről hétre. Amint azt Amerikában megszokhattuk, a filmek könyvekben is léteznek, vagy fordítva. A Ne törj csontot!- és kiraktam a felkiáltójelet!- egy ásatáson játszódik. Dél-Karolina mocsaras déli részén indián tetemeket találnak, Dr. Brennan lelkes hallgatóival próbálja a leleteket minél szakszerűbben kiásni és feldolgozni. A környéken kóborol egy helyi ingatlanügynök, akit nem érdekel az ősi indián kultúra, csak az, hogy a területet mikor dobhatja már végre piacra. Az ásatáson ott lézeng egy elképesztően buta újságíró, akivel Brennan doktor eleinte nem jól jön ki, ám lassan megtanulja elfogadni. Az egyik lelkes hallgató valami furcsára bukkan az egyik sírban: a sok mumifikált holttest között ott egy valódi, belekkel re

Marc Elsberg:Zero

A könyv alcíme: Tudják, mit teszel Marc Elsberg osztrák író és lemezkiadó- tulajdonos rendkívül dinamikus, pörgős regényének témája a 21.század mindent átölelő adathalmaza, az egyén ellenőrizhetősége, a magánélet védelmért folyó kilátástalan küzdelem. A könyv főhőse Cynthia, egy középkorú újságírónő, aki egy menő lapnál dolgozik, és egyre növekvő idegenkedéssel figyeli napjaink elképesztő technikai fejlődését. Egy szép napon a szerkesztőség elképesztő eseménynek lesz szemtanúja: egy Zero nevű, internetes aktivista csoport drónokat és robotokat küld az amerikai elnök nyári rezidenciájára. Az elnök éppen golfozik, családja rémülten menekül.  Az aktivisták azt akarják bizonyítani, hogy már a világ első számú politikai vezetője sincs biztonságban. Cynthia elborzadva nézi a történteket, újságíró kollégái azonban csak egy remek sztorit látnak az egészben. Egy technikai eszközök kereskedelmével foglalkozó cég tesztelésre küld ú kütyüket az újsághoz. Cynthia hazavisz egy okosszemüveget. Ezt

F.William Engdahl: A gondolatgyárak

Csak azért nem haragszom, mert a harag rossz tanácsadó- különben is, miért kellene haragudnom egy könyvre? Egy olyan könyvre, f. William Engdahl: A gondolatgyárak c- könyvére, melynek megírását, a jószándék vezette. Szerző, kitűnő újságíró különben, azt tűzte ki feladatául, hogy lerántja a leplet a globális világot irányító sötét elitről. Engdahlról annyi kiderül: jó újságíró, és betyárul rossz történész. már az hiba, hogy a történelmet egyetlen láncra felfűzve képzeli el, az egyes elemek, mint apró műanyag gyöngyök a Nagy Globális Összeesküvés nevű láncon. Ez nyilvánvalóan nem lehet így. Ahhoz, hogy alkotó módon közelítsünk az olvasás élményéhez, meg kell próbálnunk egyenként eleve megcsodálnunk a gyöngyöket. Engdahl nem ezt teszi. Az ENSZ-t példának okáét egybemossa az univerzalista szervezetekkel. Holott az ENSZ megalakulása történelmi szükségszerűség. A második világháború után magához térő világnak biztosíték kellett, valami garancia, hogy harmadik világháború már nem lesz. Ezt

Fenyő István: Haza és tudomány

Fenyő István 1969-ben megjelent esszékötetében a reformkori magyar liberalizmust veszi górcső alá. Rámutat a korabeli magyar liberálisok elképesztően magas szellemi orientációjára, részletesen elemzi a liberalizmus társadalomátalakító szerepét. Megérthetjük elemzéséből, hogy a 19.századi nagy gondolkodók nem a korlátlan szabadság, hanem a zsarnokság elleni küzdelem jegyében voltak liberálisok. Ma konzervatívnak neveznénk őket... A Bevezető tanulmány után a Szerző három életművet elemez könyvében: Horváth Mihályét, Pulszky Ferencét, és Fényes Elekét, aki e sorok írójának is nagy kedvence. Ő volt Magyarország első közgazdasági újságírója. Halhatatlanná azonban statisztikai műve tette nevét. Mára kicsit elfeledkeztünk emlékéről, pedig munkássága mérföldkő a magyar tudományosság gazdag történetében. Fenyő István könyve körkép. Körkép arról a szellemi elitről, mely a 19. században átvezette hazánkat a feudalizmusból a polgári társadalom- kapitalizmus vizeire. Ők maguk is tudták, hogy ahová