Mezei András:Halálom után.Tus a halál ellen

 A kettős kötet Mezei András két nagyinterjúját (a pontos megnevezés:rádiójáték,de lényegében interjúkról van szó) tartalmazza,melyek 1980-ban jelentek meg a Szépirodalmi Könyvkiadó Kaleidoszkóp sorozatában. 

Az első beszélgetés egy nevét nem vállaló pszichológus-és pstichiáter asszonnyal zajlik,a kórházban. Az asszony férje híres művész,betegség következtében meghal. Ezután az asszonynak már nincs kedve élni,ezért öngyilkosságot kísérel meg,gyógyszereket vesz be. Az asszony elmondja,hogy férjével való házassága harmincöt éven át tartó szrtelem volt,özvegyként,egyedül,nélküle nincs már kedve élni. Gyakorlott pszichológusok e szavak mentén valószínűleg a társfüggőség esetét fogják kiolvasni. Mezei András-kicsit naivul,kicsit álnaivul-azt nem érti,hogy egy pszichológus,pszichiáter hogyan lehet öngyilkos. Miért,kérdezhetjük,a lélekgyógyász nem ember?Neki nem lehetnek olyan belső késztetései,melyek az elmúlás felé irányulnak?Egy pszichológus nem küzdhet lelki problémákkal? Ő is emberből van, mint bármelyikünk itt a Földön, s az sem vehető biztosra, hogy jobban meg tud birkózni saját lelki-érzelmi problémáival, mint bármelyik " átlagember". A beszélő, mivel még erősen az események hatása alatt van, rendkívül bizonytalan, szerintem jobban, haátrozottabban kellett volna irányítani ezt a beszélgetést Mezei Andrásnak- igaz, akkor valami elveszett volna az itt mutatott együttérzésből, empátiából. 

Véleményem szerint sokkal jobban sikerült a Hegedűs Csaba birkozó olimpiai bajnok sorsát feldolgozó ráadiójáték- és igen, ez már valódi rádiójáték, gyors, dinamikus, a két fél közötti beszélgetést rádióhírek, ismerősök véleményei szakítják meg, pörög, dinamikus az egész mű, még a 21.századi közönség számára is pezsgő- és főként: pozitív pédaadó, ami szintén nem elhanyagolható tényező napjainkban. A fiatalabb látogatók kedvééért leírjuk a történetet: 1972-ben, a müncheni olimpián Hegedűs Csaba birkózónk ( Tuskirály volt a beceneve, egy világbajnokságon valamennyi meccsét tussal nyerte) a kötöttfogásúak 82 kilogrammos súlycsportjában aranyérmet nyert, majd 1973-ban autóbalesetet szenvedett ( testvére szerint:a versenysportolókban van valami furcsa, rejtett agresszivitás, amely a közlekedésben nem mindig szerencsés). Medencecsontja eltört, bélrendszere károsodott, sorozatos bordatöréseket szenvedett, rengeteg- negyvennél is több- műtéten esett át, senki szakember nem mondta, hogy valaha is szőnyegre lép még. Amikor először felkelt a kórházi ágyból, ketten kellett fogják, és így is elájult. Orvosa azt tanácsolta neki, készüljön a jogi egyetemre, arra álljon rá, mert versenysportolni soha többé nem fog. Hegedűs Csaba azonban hihetetlen akaraterőről tett tanúbizonyságot, elkezdett edzeni, úszott, futott, elképesztő fájdalmakat élt át. Hosszú hónapok munkájával formába hozta magát- igaz, a sportorvosok konzíliumot tartottak arról, hogy megadják-e az engedélyt. A visszatérés végül sikeres lett, több negyedik hely mellett Csaba 1975-ben és 1977-ben Európa-bajnoki címet nyert. ( Nem tudom, Mezei András ezen eredményeket miért hagyta ki...). Igazi hőstörténet, színhelye és ideje a valóság, mégpedig annak is Magyarország nevű része. Hihetetlen, ugyanakkor lélekemelő történet, jómagam minden versenysportolóval és tizenéves fiatalemberrel elolvastatnám. Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik szeretik a mentálisan erősítő pozitív és példaadó történeteket.

Szépirodalmi Könyvkiadó, Kaleidoszkóp sorozat, 1980.A kiadó már megszűnt, nincs önálló weboldala. A kitűnő könyv antikváriumokból szerezhető be.