Lázár Gergely:A párod nem a pszichológusod

 A könyv alcíme ( zseniális).Ráadásul egy terapeutának sosem fáj a feje. 
Lázár Gergely nagyon eredeti koncepcióval alkotta meg pszichológiai témájú könyvét. Nem akarta előírni, mit hogyan kell csinálni az embernek, inkább esetleírásokon keresztül bemutatja, miként is viselkednek páciensek otthon,a terápián, nagyobb közösségben, hogyan viszonyulnak emberek a környezetükhöz, milyen alaptípusokat lehet elkülöníteni.
Lázár Gergely kiindulópontja az, hogy az emberek jelentős része azokat az embereket helyezi pszichológusi szerepbe, akikkel él. Pedig pontosan az ellenkezőjét kellene tenni: a másik felé inkább a segítséget, énünk jobbik részét kellene mutatni. Ehhez azonban szükség lenne toleranciára, emberségre, nyitottságra, csupa olyan tulajdonságra, amit lelki-érzelmi gondokkal küszködő emberek általában nem tudnak felmutatni. Ezért el kellene menni pszichológushoz, ha úgy érezzük, probléma van, és egyedül kevesek vagyunk hozzá. A párunk nem a pszichológusunk. 
Spoiler helyett inkább néhány reflexiót, apró kis gondolatot írnék le a könyvről, melyek amatőr ( nem vagyok pszichológus),de érdeklődő elmémben felcsillantak. 

Nagyon tetszik a könyv egész koncepciója. Nem általános megfogalmazások fűszerezve esettanulmányokkal, hanem esettanulmányok, fűszerezve általános gondolatokkal. Ráadásul az " esetek" olykor humorosak, néha a társadalmi szatíra berkeiben is megfordulnak. Karikírozott, kitalált páciensek, kitalált doktorral. Remek és szórakoztató. Aztán, ha akad Olvasó, aki magára ismer, az csak annyit jelent, hogy illene keresni valami terapeutát, minden városban van. 
Sokat töprengtem Miss Problémán. Jómagam lakótelepen nőttem fel, visszagondolva kijelenthetem: a környékünkön minden négyemeletes házban akadt legalább egy ilyen Miss Probléma, sőt, még Mr. Probléma is. Felnőttkorom jelentős részét pedig pedagógusként töltöttem, s bízvást állíthatom:minden iskolában, legyen az általános iskola vagy elitgimnázium, nagyvárosi gyermekgyár, vagy kis vidéki családias intézmény, szóval, mindegyikban akadt egy-két ilyen problémacentrikus kolléga. Vajon mitől válik valaki ilyenné? Érdemes lenne fejlődéspszichológiai vizsgálatot végezni nagyszámú ilyen egyéniségű alanyon, hátha megtudjuk,hogyan jut el valaki ebbe a lelkiállapotba, milyen traumák, esetleges örökletes hajlamok vezetnek idáig. Az is lehet, hogy számít a foglalkozás, hogy bizonyos szakmákban dolgozó emberek hajlamosabbak arra, hogy Miss vagy Mr. Problémává váljanak? Érdekes lenne kutatást folytatni ebben a témában. 
Mint ahogy továbbgondolásra inspirál a középkorú, de öregnek tűnő Bertalan története is. A vég nélküli, minden elképzelhető emberi határt átlépő önfeláldozás története,szerintem hétköznapi tragédia. De még nagyobb tragédia- vagy mondjuk ki: terápiára való eset- ha valaki azt hiszi magáról, hogy ő az önfeláldozó, pedig valójában ő az elfogadó. Nagyon sok ilyen ember van. De mi most maradjunk a valódi önfeláldozónál: nem lehet, hogy volt az életének olyan szakasza, amikor úgy érezte, túl sokat fogad el a környezetében lévő emberektől? Nem lehet, hogy kompenzál? Hogy szíve mélyén az az érzés motoszkál: hatalmas bűnt követtem el, amit jóvá kell tennem? És nincs kézenfekvőbb módja a jótátételnek, mint az, hogy egész életemet feláldozom annak javára, aki ellen a bűnt elkövettem? És telnek az évek, évtizedek, kialakul a folyton csak adok- folyton csak kapok párkapcsolat ( vagy szülő-gyermek, netán nagyszülő-unoka kapcsolat), az eredeti bűn ( az ősbűn) már el is felejtődött, lehet, hogy már az áldozatos mindenki-szolgája sem emlékszik rá, egyszerűen csak a belső késztetés marad: az, hogy nekem még a jónál is jobbnak kell lennem. A másik pedig kapott az életébe egy mankót, egy másik ember személyében ( amúgy azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a másik ember nem zsarnok, hanem élhetetlen:önállóan, felnőtt módon nem tudná vezetni saját életét, ezért keres magának egy szolgát, aki mindig kisegíti). 
Nagyon 21.századi sztori Romi és Péter története. Hogy ki telefonált kinek, és a másik mikor válaszolt, és miért akkor válaszolt, miért nem hamarabb, mit jelent ez az egész és miért kell dohányoznom...Az emberek- a fiatalok is, már általános iskolás kortól- nagyon idegesek. Rengeteg inger éri őket, van, hogy egyszerre. Képtelenek ennyi témával egyszerre megbírkózni. De, sajnos, azt hiszik, hogy torz a személyiségük, ezért alábecsülik önmagukat. Sokan úgy érzik, kell a cigi, levezetni az általános, sok esetben napi 24 órás idegességet. A párkapcsolat is olyan ideges. Nincs helye igazi szeretetnek, csak kell lófrálni valakivel. Meg ülni a lépcsőn, és telefonon üzeneteket küldözni egymásnak a különböző közösségi portálokon, miközben a másik ott ül mellettem. 

Lázár Gergely: A párod nem a pszichológusod című könyvét mindenkinek ajánljuk, de tényleg mindenkinek. Mindannyian kerülhetünk érzelmi gödörbe, mindannyiunknak alakulhat rosszul a párkapcsolata. Menjünk el a terapeutához, nem szégyen! 
Amúgy pedig: érdeklődéssel várom Lázár Gergely következő könyvét! 

Európa Könyvkiadó, Budapest,2022.