Bölöni György: Magyarság, emberség

 Bölöni György: Magyarság, emberség című könyvében fontosabb cikkeit, tanulmányait, esszéit, beszédeit gyűjtötte össze. Elképesztően sokoldalú Szerzőről van szó, aki írt társadalmi, politikai, közgazdasági kérdésekről éppúgy, mint Ady Endréről ( kortársa, személyes ismerőse is volt a nagy költőnek),szépirodalomról vagy éppen képzőművészetről. Bölöni igazán tág látókörű, a világot széles perspektívából láttató ember. 
Csakhogy mindehhez társul olykor-olykor ( főleg az 1910-es években keletkezett írásaiban) egyfajta dogmatikus forradalmiság ( Szerző az 1900-as években a polgári radikálisoktól indult). Ám itt jön a következő csavar: Bölöni esetében ez engem egyáltalán nem zavar. Aki olyan széles tudású, műveltségű, mint ő, annak már joga van kicsit lázadni. Élvezettel olvastam írásait, noha azok világképe távol esik a jelenleg megszokottól. Olyan gondolatokat fogalmaz meg a magyar társadalomról, melyek a 21.századi Olvasó számára sem vesztették el aktualitásukat. 
Nagyon jól látja a történelmi középosztály helyzetét. Magyarországon, a 19.század vége óta egyre-másra bukkantak fel a Mikszáth- epigonok, akik egymással versenyt futva rántották le a leplet a magyar dzsentriről. Bölöni- nem feledve a kritikai hangokat sem- megvédi a dzsentrit, azt mondja, szerinte jószándékú réteg, csak kicsit még műveletlen. Valószínűleg neki van igaza.
 
További érdekes gondolatok a Magyarság, emberség című könyvből:
1. A magyar középosztály három nagy csoportra osztható:
a, szabadfoglalkozású értelmiségiek
b, hivatali dzsentri, ez felosztható országos, avagy minisztériumi, illetve vármegyei dzsentrire
c, birtokos középosztály. Bölöni György szerint ez utóbbi réteg az első világháború ( akkor akkoriban hívták: Nagy háború) idején gazdaságilag megerősödött, de nem hozott létre sajátos új kultúrát. 

2. Ady Endre- legalábbis Bölöni szerint- forradalmi költő. Olyan forradalmat akart, mely megdönti a szűklátókörű magyar  középnemesség és arisztokrácia uralmát, és beemeli a népet a politikába, például a választójog kiterjesztése által. Bölöni bírálja Ady Lajosnak, Ady Endre testvérének könyvét, mely úgy igyekezett " eladni" Adyt az 1920 utáni kurzusnak, hogy megsemmisítette igazi értékeit. 

3. Magyarországon a szabad sajtó, a szabad információáramlás már 1914, azaz az első világháború kirobbanása után megszűnt. Éppen ezért 1919 után sok magyar művelt ember a Bécsi Magyar Újságot olvasta, ha igazán friss és valós hírekhez akart jutni. A művelt közönség kereste a " bécsimagyart". Az újságot valósággal csempészték az osztrák-magyar határon, és elég jó áron adták. A lap 1926-ban mégis csődbe ment. 
4. Gábor Andor, mint nagy költő? Hát, az irodalom erősen szubjektív közlésforma, mindenkinek más-más alkotás illetve életmű tetszik, de azért Gábor Andor...Mindenesetre van néhány jól sikerült verse, de semmiképpen sem tartanám nagy költőnek. kétségtelen viszont, hogy a második világháború idején megjelent versei igen bátor hangvételűek. 

Ajánlom Bölöni György: Magyarság, emberség című könyvét minden irodalom, szociológia, képzőművészet és történelem iránt érdeklődő Olvasó számára.

Magvető Könyvkiadó,1959.