Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:A Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár és az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága 2021.szeptember 8-i, az első Bethlen- kormány megalakítása 100.évfordulója tiszteletére szervezett konferenciájának előadásai. Dacára a sok és színvonalas monográfiának, Bethlen István alakja még mindig nem része a magyar történeti köztudatnak. Nincs még benne a magyar elmékben és lelkekben, hogy a Horthy-korszaknak több alkorszaka is volt, s ezen alkorszakok egyik legkitűnőbb, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő kvalitású politikusa Gróf Bethlen István. A VERITAS Történetkutató Intézet által szervezett konferencia könyvbe rendezett anyaga hozzájárul a magyar történeti köztudat árnyalásához. Mind a 12 tanulmány ismertetésére nincs mód ebben a könyvajánlóban, inkább a recenzens " személyes kedvencein" keresztül próbálom megértetni, mennyire fontos is ez a könyv a magyar történettudománynak.  Mindenképpen érdemes Szakály Sándor tanulmányával

 A magyar történettudomány egyik vezető alakjának válogatott írásait olvashatjuk ebben a kötetben. M. Kiss Sándor történelmi kutatásainak témája széleskörű, mind horizontálisan, mind vertikálisan átfogó. Szó esik ebben a kötetben Németh Lászlóról éppúgy, mint Nagy Imréről, Szent-Györgyi Alberttől Mindszenty Józsefig, a második világháborútól kezdve az 1956-os forradalom és szabadságharc történetén át a kádár-korszak elemzésééig. M. Kiss Sándor munkássága a teljes magyar huszadik századot felöleli. M.Kiss sándor minden írásában korrekt tudományos kutató marad, kerüli az irányzatosságot, nem az a célja, hogy valamilyen prekoncepciót igazoljon. A Szembesülés című könyv- a  konkrét szakmai eredményeken túl- ezáltal válik minden történész számára  fontossá, iránymutatóvá. Az alábbi könyvajánlóban néhány tanulmányról, publicisztikáról ejtünk szót- méltatlanul kevés részletességgel- hogy aztán a könyv olvastával minden a helyére kerüljön, világossá váljon.  Szent-Györgyi Albert 1940-41-es sze

 Különleges könyv született az amerikai-magyar kapcsolatok témájában.A Sebők Miklós és Böcskei Balázs által szerkesztett Itt van Amerika. Az amerikai politika hatása Magyarországra című kötet arra keresi a választ, hogy az USA közéletének működési mechanizmusai, a háttérben húzódó eszmék, gazdasági motivációk hogyan befolyásoltak a magyar belpolitikát. Nagyon objektív, tudományos jellegű, korrekt művet tarthat kezében az Olvasó. A könyvben olvasható tanulmányokat 34 szerző írta ( ezzel a mű még a Magyarországon megjelent tanulmánykötetek között is a rekorderek közé tartozik), mind olyan ember, akinek a politikáról nemcsak elméleti, de gyakorlati tapasztalata is van. Ebben a könyvajánlóban nem járjuk végig a kötetben tárgyalt össze témát, inkább csak néhány fontos tanulmányt emelnék ki- vállalva ezzel a szubjektivitást és annak minden következéményét.  Megdöbbentő volt számomra Stumpf István:Állampolgári nevelés és a fiatalok demokráciaképe című tanulmánya. Különböző közvéleménykutatási

 Nagyon nagy örömömre szolgált ennek a kétkötetes könyvnek az olvasása,pontosabban: nem pusztán olvasásról van itt szó, hanem elmélyülésről, átéléssel teli gondolkodásról. Csizmadia Norbert: Geovízió című könyve a Szerző egyedül és társszerzőkkel az elmúlt években írt cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Igazi interdiszciplináris munka ez: geográfia, kartográfia, gazdaságtörténet, modern szemléletű közgazdaság, történelem, szociológia- nagyon sok tudományterület képviselői forgathatják haszonnal ezt a könyvet. Csizmadia Norbert nézőpontját, paradigmáját talán így foglalhatnám össze:a rendkívül gyorsan változó világban földrajzi ( ezzel együtt természet- és társadalomtudományos nézeteink felülvizsgálatra szorulnak, ezért új látásmódra, paradigmára van szükség. Ezeket az új paradigmákat a legegyszerűbben újfajta, korábban soha nem látott vagy gonodlt térképek alapján tudjuk megjeleníteni. Ezek az újfajta ( el kell mondanom: sok esetben meghökkentő) térképek segítenek az embereknek megérten

 Amint azt a könyv alcíme is mutatja (Válogatott közjog- és tudománytörténeti tanulmányok),Schweitzer Gábor könyve elsősorban jogászoknak íródott. Ám A mezítlábas ügyvédtől a legitimsta professzorig című könyv tanulmányai oly sorétűek, hogy haszonnal forgathatják a kötetet történészek, művelődéstörténészek is. Ebben a könyvajánlóban nagyon röviden összefoglalom, miről is szólnak a négy blokkba rendezett, korszerű és alapos forráskezelésen alapuló tanulmányok. Bizonyára minden Kedves Látogatónk megtalálja az érdeklődési körének és habitusának leginkább megfelelő témákat.  Az első blokk tragkus történelmi eseményeket elevenít fel. A Horthy-korszak Magyarországán, 1938-ban illetve 1939-ben, elfogadták a német mintára megalkotott, embertelen és mindenféle emberi jogot sértő első illetve második zsidótörvényt. Schwitzer Gábor több tanulmányt is közöl erről a nagyon tragikus korszakról. Az egyikben a pécsi ügyvédi társadalom és a zsidótörvények kapcsolatát vizsgálja:a baranyai megyeszékhely

 Szakály Sándor a huszadik századi magyar történelem egyik legavatottabb ismerője. Történelmünkről-hosszabban, rövidebben című kitűnő könyve a Szerző 2015 és 2018 között megjelent tanulmányaiból, cikkeiből, interjúiból válogat. Ha valaki egyszerre olvassa végig a könyvet, olyan érzése támad, mintha templomi mozaikot nézne: a sok részletből összeáll valamiféle egész- ami szaktudományos értelemben természetesen távolról sem egész, viszont belső lényeget, szemléletét tekintve igen. Jómagam, ebben a könyvajánlóban, kiválasztok néhány mozaik-darabot, és néhány elismerő megjegyzést fűzök hozzájuk. Remélem, ezzel sikerül kedvet teremtenem Szakály Sándor könyvének olvasásához.  Az első világháborúval kapcsolatban egy igen találó mondatot olvastam a 17. oldalon, amely talán ( leegyszerűsítve ugyan), de megmagyarázza a háborús vereség okait. Hogy tudniillik " Az idő nem a központi hatalmaknak dolgozott". Pontosan erről van szó. Németország és az Osztrák-Magyar monarchia hadat viselt eg

 A Magyar Nyelvjárások könyvsorozat a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve. A XLV. kötet Hoffmann István, Kis Tamás, Nyirkos István és Tóth Valéria szerkesztői munkáját dicséri. Remek tanulmányokat olvashatunk a könyvben, amelyek nemcsak a professzionális nyelvészeket, de az irodalmárokat, történészeket, néprajzosokat,sőt, társadalomtudósokat is érdekelhetik. Az alábbi könyvajánlóban néhány tanulmány néhány gondolatát emelem ki, amolyan " felvillanásszerűen", hogy ezzel teremtsek kedvet a mű egészének, vagy egy-két tanulmánynak elolvasásához.  Fehér Krisztina: A szó problémája című tanulmányának első része afféle elméleti alapvetés annak megértéséhez, hogy hányféleképpen definiálja, különíti el a modern nyelvtudomány a szót, illetve, hogy miért nem tekintjük annyira magától értetődőnek a nyelvben a szavak előfordulását. Szó esik itt az újgrammatikus iskola különböző definícióiról, megtudjuk, mi az a szintagmatizálódás. Chomsky nevével is találkozunk a

 A magyar nyelvtudománynak jó ideig óriási tehertétele volt, hogy nem készült el összefüggő, gondolatilag egységes leíró magyar nyelvtan. Ennek a hiányosságnak két oka volt: - az ideológia rendkívül ráült a nyelvtudományra is - sokáig a nyelvészetben az irodalom " szolgálólánnyát" látták, illetve azzal a gyakorlati feladattal bízták meg, hogy elégg gyenge nyelvhasználattal bíró, sok esetben műveletne új vezető réteget megtanítsa arra, hogyan használja az anyanyelvét.  - A nyelvtudományon belül számtalan irányzat jött létre, s ezek képviselői nem találtak egymással konszenzust. - sok tudós fontosabbnak látta a magyar nyelv történeitségét felderíteni, mint a kortárs magyar nyelvnek keretet adni. Azzal érveltek, hogy a történeti nyelvtan megírása azért fontosabb, mert hamarosan  elfogynak azok az élő források, akik még a magyar nyelvet másképpen használták, mint a kortársak. Magyarán, ha egyszerűen akarunk fogalmazni: kihalnak az öregek.  Az 1980-as években aztán, amikor már a k

 Nagyon fontos, és a korszerű magyar történeti gondolkodás formálása szempontjából nélkülözhetetlen könyvet állított össze a Csikós-Kiss-Ö-Kovács szerkesztőhármas. A tanulmánykötet, mely a Váltóállítás. Diktatúrák a vidéki Magyarországon 1945-ben címet viseli, nagyon sok, korábban axiómaként kezelt nézetet megcáfol, új szempontokat ad a második világháború alatti és utáni magyar történelem tanulmányozásához, új kutatási eredményekkel lepi meg még a legtájékozottabb Olvasót is. Az alábbi könyvajánlóban rövid reflexiókat fűzök e rendkívül értékes tudományos könyv egyes megállapításaihoz, azzal a céllal, hogy az érdeklődő történész- és történelemtanár közönség figyelmét felkeltsem.  1944-1945 a magyar vidéki lakosság teljes elnyomorodásának időszaka volt. A visszavonuló német illetve az előrenyomuló szovjet csapatok nem válogattak az eszközökben. Megdézsmálták az emberek vagyonát, heteken át kiskirályként életek a falvakban, a nőket megerőszakolták, volt, hogy orvost sem engedtek a faluba

 Kitűnő és helyénvalóan tisztelgő,sok szakterületen releváns könyvvel ajándékozták meg tisztelői a 70 éves Korinek László professzort, akadémikust, sokoldalú érdeklődésű társadalomtudományi szakembert. E rövid könyvajánlóban nem tudunk a több, mint 650 oldalas könyvben szereplő minden tisztelgésre és írásra kitérni, pusztán arra van mód, hogy kifejtsük, miért is tartjuk nagyon fontosak ezt a könyvet.  A kötet- melynek kapcsán elismeréssel kell szólnunk a Finszter-Kőhalmi-Végh szerkesztőhármas munkájáról- első részét a laudációk adják,kollégáktól, ismerősöltől, nem kisebb személyektől ,mint pl Pintér Sándor belügyminiszter, vagy jótékonysági tevékenységéről ismert Böjte Csaba atya.  A könyv második része voltaképpen egy gyűjtemény története. Korinek professzor ugyanis igen jelentős és nagyon rendszerezett régészeti gyújteménnyel rendelkezett, melyet felajánlott a Nemzeti Múzeumnak. Ezen gyűjtemény darabjairól találunk szakértő régészektől rövid leírásokat. Akad e gyűjteményben római kor

 Az Alföld (másik elterjedt nevén Nagyalföld, megkülönböztetendő a Dunántúlon fekvő Kisalföldtől) magában foglalja Magyarország területének nagy részét: a Tiszántúl és a Duna-Tisza- köze szinte teljes egészében ehhez a fölrajzi területhez tartozik. Éppen ezért jeentősége óriási a Kárpát-medence, s azon belül Magyarország geográfiájában. Éppen ezért minél többet kellene róla tudnunk. Ehhez a tudáshoz járultak hozzá a Nagyalföld Alapítvány kötetei. Sajnos, 2010 után már nem jelentek meg ezek a kötetek,forráshiány miatt...A Dr. Rakonczai János által szerkesztett Környezeti változások és az Alföld című kötet volt az utolsó. amely az Alapítvány szellemileg igen gazdag műhelyéből kikerült.  A rendívül adatgazdag, informatív és problémafelvető, további kutatásokra ösztönző könyv tanulmánygyűjtemény. E rövid terjedelmű könyvajánlóban nincs módunk minden tanulmányra, kutatási eredményre utalni, csak fel-felvillantunk különböző érdekességeket a könyvből.  Az első három tanulmány ( Mezősi Gábor,

 A Magyar Tudomány Napját, melynek fő rendezvénye egy konferencia, minden évben megrendezi. Kiváló konferenciaköteteket adnak ki az eseménről Szalma józsef szerkesztő a 2011.év tanácskozásának írott változatát szerkesztette kötetbe, kiválóan. Széles látókörű, a humán- a természet-, a jogtudomány széles spektrumából merít a könyv temtaikája. Ebben a könyvajánlóban a sok kitűnő referátumból kiválasztottunk néhányt, teljesen a szubjektív érdeklődésre hagyatkozva, reméljük, ezzel is tudjuk érzékeltetni a mű sokszínűségét és igen magas színvonalát.  Glatz Ferenc történész, akadémikus a magyar és az európai tudományosság előtt álló kihíváskat fogalmazta meg Magyar tudományosság a Kárpát-medencében és az európai kulturális térben című tanulmányában. Hét olyan tényezőt sorolt fel, mely eddig sosem látott kihívás elé állítja a tudományos kutatókat és a kutatást fenntartókat:felmelegedés, édesvízhiány, élelemválság, demográfiai és világpiaci átrendeződés, informatikai forradalom, tudástársadalom

 A kötet népes szerzőgárdája (Albert Fruzsina,Bakó Tamás,Balogh Karolina,Boza István,Csáki Anikó,Csizmady Adrienne,Dávid Beáta,Fleischmidt Margit,Gerő Márton,Győri Ágnes,Hajdu Gábor,Huszár Ákos,Huszti Éva,Ilyés Virág,Kálmán Judit,Kovách Imre,Kovács Eszter,Kováts András,Köllő János,Kőműves Zsófia,Kőszeghy Lea,Kristóf Luca,Márk Lili,Mészáros Mercedes,Papp Z.Atiila,Rácz Andrea,Rácz Attila,Szabó Andrea,Zakariás Ildikó) arra vállalkozott,hogy a társadalomtudományi kutatásokban alkalmazott empirikus módszerekkel,de szilárd elméleti alapokon állva,megvizsgálják,mrnnyire integrált és/vagy mennyire mobil a 21.század magyar társadalma. Sorra veszik azokat a tényezőket,melyek elősegítik vagy gátolják az integrációt és a mobilitást. Ebben a rövid kónyvajánlóban nem vállalkozhatunk a kötetben közölt kitűnő tanulmányok részletes értékelésére,csak néhány,számomra fontosnak és érdekesnek tűnő dolgot emelnék ki. A politikai integritással foglalkozó tanulmányok nagyon érdekes,a magyarországi módszertanb

 Ez a könyv, kiváló tanulmánykötet, 2007-ben jelent meg a magyar gazdaság-és társadalomföldrjazi kutatás egyik vezető személyiségének, Dr.Becsei József professzornak 70. születésnapja tiszteletére. A kötetben közölt tanulmányok rnedkívül sokoldalúak, az infrastruktúra 21.századi helyzetétől a magyar települések demográfiájának alakulásától az adalékanyagoktól mentes, egészséges táplálkozásig. Jelen könyvajánlóban nem áll módomban minden itt közölt tanulmányról külön-külön írni, csupán arra vállalkozhatok, hogy A társadalmi földrajz világaiból, eből a több, mint 500 oldalas laudációból, néhány mondatban bemutatok néhány nagyon érdekes és a könyv megjelenése óta aktuális tanulmányt.  Itt van mindjárt Abonyiné Palotás Jolán:Magyarország infrastrukturális fejlődésének néhány sajátossága című írása. Szerző, nagyon korszerűen, az infrastruktúra fogalmát átfogóan, komplexen értelmezi. A 19.oldalon található, Magyarország rendszerváltozás utáni infrastrukturális fejlődésének főbb indikátorai c

 Hogyan alakult a kereskedelem és általában véve a gazdaság helyzete az elmúlt századok egyes közösségeiben? Egyáltalán, miként kezelte például a 18.század rendies világa a kereskedelem, a pénzmozgás jelenségét, témakörét? Miért alakult úgy és ahogy az árutermelés a kapitalizmus kezdetén egy kisvárosi milliőben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Halmos Károly-Kiss Zsuzsanna-Klement Judit szerkesztőpáros által összeállított tanulmánykötet, a Piacok a társadalomban és történelemben. A könyv a Rendi társadalom-polgári társadalom sorozat 26. köteteteként látott napvilágot.Ebben a terjedelmi korlátokkal alaposan küszködő könyvajánlóban kiemelünk néhány, recenzens számára érdekes ( ez, természetesen, szubjektív értékítéleten alapszik...) tanulmányt- reméljük, ezáltal érdekessé és olvasásra kívánatossá tesszük a többit is.  Kezdjük a végén! A Kádár-korszak mindennapos jelensége volt az úgynevezett  fusizás, azaz a gyár eszközeivel, vagy éppen munkaidőben végzett pluszmunka.

Carl Gustav Jungnak ez a terjedelmileg rövid, tartalmában annál fontosabb írása először német nyelven jelent meg, Zürichben, 1931-ben, később aztán, több, mint húsz éven keresztül újra és újra kiadták, volt, hogy két részre osztva. A magyar Olvasó a Scolar Kiadó összkiadásának 10.kötetében találkozhat anyanyelvén ezzel a kitűnő, gondolatgazdag tanulmánnyal. Ebben a művében a neves pszichoógus arra keresi a választ, hogy összefüggésben van-e az emberi lélek a földdel,azaz: táj- és kultúrafüggő-e a lélek. Bevezetésképpen Jung magáról a lékekről beszél. Leszögezi:a lélek mindeenképpen több, mint a tudat, hiszen a tudattalan is hozzátartozik, a tudattalanba hulló dolgok továbbra is ott munkálnak az emberi személyiségben. A lámpa példáját hozza:egy éjszakai jelenetet megvilágít egy fényes lámpa. A megvilágtott részek a tudatba, a sötétben maradó részek a tudattalanba kerülnek.  Ezután az archetípusok jelenségét tárgyalja Jung. Szerinte létezik férfi és női archetípus, de ez minden egyes emb

 A Magyar Nyelvjárások a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ( azóta Debreceni Egyetem) Nyelvtudományi Tanszékének évkönyve. A XXXVI. kötetet egyik legnagyobb, s nagyközönség körében is méltán ismert nyelvészünk, Sebestyén Árpád szerkesztette és 1999-ben jelent meg. A nyelvtudomány szinte minden területéről olvashatunk benne tanulmányokat, közléseket. A teljesség igénye nélkül ebben a rövid könyvajánlóban kiemelünk ezek közül néhányat, nem is annyira a színvonal- hiszen mindegyik írás magas színvonalú-inkább recenzens ízlése okán. A kiadványt a könyvek között tárgyaljuk, holott a könyvtári szakmában ezt a csak az ISBN-számú dokumentumokkal szokás. A kiadvány terjedelme, színvonala azonban indokolja azt, hogy könyvként, ne pedig pusztán periodikaként tartsuk számon.  Nagyon tetszik Gósy Mária: Hangzó és írott anyanyelvünk című, kiváló és inspiráló tanulmányában az, hogy vizsgálata tárgyát szélesebb megvilágításba helyezi, hazai és nemzetközi szakirodalom alapján tágabb kontextusba á

 Éltető Andrea kitűnő tanulmánya a Műhelytanulmányok sorozatban jelent meg,2012.novemberében. Azért érdemes elolvasni a Spanyolország mélyülő válsága c.írást,mert egyes,itt megfogalmazott jelenségek,konkrét intézkedések mind a mai napig hatással vannak nemcsak Spanyolország,de egész Európa gazdasági életére is.  Megismerhetjük mindazokat az általános és specifikus jegyeket,amelyekkel Spanyolország a 2008-as pénzügyi válság előtt rendelkezett:az építőipar felfutása a sok beérkező külföldi illetve a fiatalok magas száma miatt;ezzel összefüggésben hitelpiaci boom a háztartásokban és a magánszektorban;évi 3-4 százalékkal emelkedő GDP;exportorientált gazdaság,ahol a kivitel nagy része EU-s országba irányul. Megtudhatjuk,s sajnos ebben sok ismerős,hazánkra is jellemző elemmel találkozunk,mely területeket sújtotta leginkább a válság. Éltető Andrea,neves külföldi szakértőkre hivatkozva,az adósságállomány növekedését illetve a munkanélküliség növekedését emeli ki. Az adósságállomány folyamatosa

A Romsics Ignác által szerkesztett tanulmánykötet tulajdonképpen eszmetörténeti kudarcok számbavétele. Mert azoknak a pilitikai gondolkodóknak tervei,akik Közép- és Kelet-Európa államait és népeit akarták integrálni,mind papíron maradtak. Sem a pánszlávoknak,sem a páneurópstáknak,sem a Habsburg-birodalom föderatív átalakulását szorgalmazóknak,sem a szovjeteknek nem sikerült véghezvinniük az integráció bravúrját. A könyvben 5 tanulmányt olvashatunk,mind nagyon alapos,objektivitásra törő történettudományi alkotás. Romsics Ignác a 19. századi és 20. század eleji integrációs törekvésekkel foglalkozik. Diószegi László sorra veszi azokat a gazdasági integrációs elméleteket,melyek az 1929-1933-as nagy világgazdasági válság időszakában születtek. Bán D. András a második világháború alatti és utáni föderációs és konföderációs elképzeléseket tárgyalja tanulmányában. Pritz Pál a második világháborús német elképzelésekkel foglalkozik. Márer Pál pedig a hidegháborús keleti blokk integratív erejét

Barta János a magyar irodalomtudomány kiemelkedő alakja volt,hatása máig eleven a hazai irodalomértésben.Arany János és kortársai című szerkesztett,posztumusz tanulmánykötetében a magyar irodalom 19.századi óriásaival foglalkozik. Madách Tragédiáját elemezve arra keresi a választ,milyen is tulajdonképpen az ádámi, az évai és a luciferi lét. Luciferről szólva megállapítja,hogy az ő alakja egyértelműen túlmutat a népi ördögfigurán. Lucifer a tagadás,a gonoszság, a hiány.Ádám nem találja az egyensúlyt a pozitív és a metafizikai tudás között.Éva pedig, a bűn ellenére,nem érzi úgy,hogy Istennel való kapcsolata megszakadt volna. Kemény Zsigmond szépírói jelentőségét sokan mind a mai napig alábecsülik. Barta János bemutatja Keményt,mint tragikus nőalakok megformálóját, s mint eredeti nyelvteremtő zsenit,aki a Királyhágón túli magyar nyelvre alapozva tudott irodalmat teremteni. Miért él Jókai? Mit mond a modern kor embere számára? Ezt a kérdést sokan feltették már,Barta János izgalmas,soka