Könyvekről mindenkinek

György Attila meglehetősen furcsa címmel ellátott műve valójában az utóbbi idők legjobb humoros könyve. A Bestiarum "állatgyűjtemény"-t jelent, a Sicularum pedig a " székely" szó latinból " műragozott" változata. A cím tehát Székely Képzeletbeli Állatok Gyűjteményét jelenti. Magyarul: népi humor a Székelyföldről. Néprajzosok és kultúrtörténészek olvassák szakmailag, mindenki más pedig olvassa szórakozásból! Milyen is ez a székely állatgyűjtemény, azaz: milyen is ez a székely humor? - Hát, nem vádolható túlzott prüdériával...A bagoly mellett álló jelzőt csak azért nem írom ide, mert a túlzottan testies kifejezések nem illenek a profilunkba... -Hatalomnak odamondogató, de a felelős vezetőt elismerő - Alapja a koraújkori falusi hétköznapi élet: a mezőgazdasági munkák egyhangúsága, a kocsmák, a szerelmek, az anyós, a zsugori, az iróniával viselt szegénység- ezek határozzák meg ezt a székely vidámvilágot. Ha az " anyaországi" magyarral hasonlítju

A magyar-román kapcsolatok története mindig is neuralgikus kérdése volt a két ország történetírásának. Hencz Hilda könyve, a Magyar Bukarest, mérföldkő lehet. Románia ugyanis, egészen a 20.század második feléig, igazi multikulturális ország volt, sok etnikum képviselői életek Bukarestben, köztük magyarok is. Hencz Hilda könyve négy fontos részből áll. Az első részben Szerző a legfontosabb forrásokat tekinti át- ez már önmagában is érdekes. A második rész az első világháborúig tartó időszakot foglalja magában, a harmadik a két világháború közötti időszakkal foglalkozik, a negyedik pedig a második világháború után tárgyalja a regáti Romániában élők sorsát. Az utolsó fejezet a Ceacescu-éra bukását követő időszakról szól. Számomra különösen a kommunizmusról szóló fejezet  volt érdekes. A 1945 után hatalomra került elit ugyanúgy politikai játszmákra használta a kárpátokon túl élő magyarságot, mint tette azt a második világháború előtti társaság. Borzasztó belegondolni, hogy a románság nac

Az önismereti könyvek tarolnak Magyarországon. Ez részben jó, részben viszont rossz. Azért jó, mert azt jelzi, hogy az emberek kíváncsiak önmagukra, szeretnének magukról a tévézési és vásárlási szokásaikon túl valami mélyebbet is megtudni. Az viszont már nem jó, hogy a megjelent önismereti könyvek jelentős része az ezotéria irányába mozdul el. Az ezotéria- legalábbis amit annak neveznek- okkult dolog, mert az égi hatalmak közreműködését a földi boldogulás érdekében akarja felhasználni. Büky Dorottya és Feldmár András: A barna tehén fia című könyve egyáltalán nem ilyen. A Szerzők egy székely népmeséből indulnak ki, többezer éves forrásból táplálkoznak, s ennek tanulságait igyekeznek adaptálni a mai Olvasó számára. Életmódról és gondolkodásról, férfiakról és nőkről, házasságról és magányról, gyermeki és felnőtti lelkületről tanulhatunk nagyon sokat, ha elolvassuk ezt a rendkívül gördülékenyen olvasható, minden nagykorú számára nyugodalmas szívvel ajánlható könyvet. Székely tradíció és