Könyvekről mindenkinek

 Molnár Ferencet a magyar közönség elsősorban színpadi szerzőként tartja számon. Pedig magas irodalmi értékkel bírnak publicisztikai művei és kisregényei is. Az Egyetlenegy asszony c.könyv három,eddig csak újságokban,folytatásokban megjelent,kitűnő kisregényt közöl. Ami összeköti ezeket a kisregényeket:a szerelem. Mindháromban ez a központi téma. Mindhárom helyszíne pedig az Osztrák-Magyar Monarchia,a 20.század első évtizedében. A Jour-fixe kisasszony (a franciás cím lefordíthatatlan,valami olyasmit jelent,hogy "hölgyválasz") főhőse Elza,a már eladósorba érkezett pesti leány,akinek egy jóhírű,és vagyonos ügyvéd udvarol. A család pártolná ezt a házasságot,annál is inkább,mert szükség van pénzre. Elza apja ugyanis közismerten rossz üzleteket kötött,esténként ráadásul óriási összegeket kártyázik el a kaszinóban. Csakhogy felbukkan Elza gyermekkori szerelme,Miklós,aki nagyon szerelmes a lányba. Miklós kezére viszont Ketty,az átmenetileg Pesten tartózkodó,amazontermészetű amerikai

Kosztolányi Dezső csodagyerek volt. Már 16 éves korában verse jelent meg országos lapban. Kosztolányi Dezső beképzelt csodagyerek volt. Költészeti forradalmat akart véghezvinni, valami teljesen újat mutatni Magyarországnak. Versek és könyvek útján változtatni a polgárias világon. Mindeközben kifejlődött benne valami furcsa felsőbbségtudat, melyek ekkoriban még jó modorral tudott palástolni. Első kötete, a Négy fal között, mely 1907-ben jelent meg, távolról sem forradalmi. Inkább eklektikusnak nevezhetnénk. Van itt vers a kocsmában iddogáló munkásokról ( Mors Bacchanalis), expresszionista érzelem-kifejezés ( Vészfék), szabaadság-vers ( Szabadság), vers az időről ( Megállt az óra), és még sokféle tematika. Például a halál... Nekem a problémám az, hogy ezek a versek még vajmi kevéssé eredetiek, abban az értelemben, ahogy azt manapság elvárjuk. A legtöbb motívum, a jelzős szerkezetek nagy része ismerős valahonnan ( Reviczkyből, Adyból, Aranyból), Kosztolányi nem mutatja meg eléggé önm

Ybl Miklós és Lechner Ödön- korszakalkotó csillagai nemcsak a magyar, de az európai építészet történetének is. Munkásságuk hosszú évtizedeket átfog, olyan évtizedeket, melyek a magyar történelem virágkorának számítanak. Nem csoda, ha a nagyságnak megszületik a követője, a vonzása,az árnyéka. Olyan kevésbé ismert építészek, vagy éppen Ybl és Lechner kevésbé ismert munkái szerepelnek a Rozsnyai József által szerkesztett tanulmánykötetben, melyek gyönyörűek ugyan, de a magyar közönség előtt kevéssé ismertek. Olvashatunk tanulmányt a városligeti gloriett építéstörténetéről éppúgy, mint Lechner Ödön elméleti munkáiról. Olyan, zseniális, de a kor mazőnyében bizony közesnek muatozó építész nevét és munkáját ismerhetjük meg, mint Fort Sándor, Hültl Dezső. Megtudhatjuk, mi az a Kivándorlók háza, miért jelentős a mgyar építészt történetében, illetve Oszkó Ágnes Ivett tollából egy kitűnő tanulmány historizmus és szecesszió sokszor nem éppen felhőtlen viszonyát tárgyalja. Kinek ajánljuk ezt