Könyvekről mindenkinek

 Szemes Zsuzsa könyvét úgy vettem kézbe, hogy semmit nem tudtam az íróról. Még soha nem olvastam tőle semmit. Pedig illett volna. A Kanca Hotel című könyv ugyanis a modern magyar humor egyik legnagyobb teljesítménye. Ha tartalmát és stílusát rokonítani kellene, talán Rideg Sándorhoz vagy Tersánszky Józsi Jenőhöz lehetne mérni. Az olvasásélmény átalakul tömény röhögéssé. Négy történet, elbeszélések, ebből három ugyanabból a közegből. A könyvet nem lehet letenni, csak arra az időre, amíg összeszeded magad, hogy folytasd az olvasást! Humor, szatíra ez a javából, a legmagasabb szinten! A Magzatvíz című történetben egy házaspár, Ménesiék, a vásárba mennek, eladni. Sok zsák vetőmag, és egyéb a szekerén. Csakhogy Ménesiné terhes, és pont az út közepén folyik el a magzatvíz ( az is közrejátszhatott ,hogy rettenetesen zötyög a szekér). Ménesi úr csak a száját tátja, és arra összpontosít, hogy rábeszélje feleségét:halassza el a szülést. Nem lehet, mondja az asszony, nem egy üveg befőtt ez, hogy

 Raymond Queneau a 20.századi francia és európai iodalom egyik legagyobb alakja volt, művei máig ható érvénnyel bírnak. Irodalmi alkotásait mindig valamilyen zenei vagy képzőművészeti remekmű vagy eszme mentén rendezte, híve volt az ún. összművészetnek. Stílusgyakorlatok című, az európai és amerikai színázakban nagy sikerrel játszott darabját például egy Bach-fúga ihlette. Queneau tagja volt a művészeten túli valóság művészi megformálását célként kitűző Patafizikai Társasgának. Szóval, érdekes ember volt... Az élet vasárnapja című regénye szatíra az 1950-es évek francia társadalmáról. Telis-teli van szőve nehezen érthető utalásokkal, szójátékokkal, szóviccekkel és mindenféle humoros írói eszközzel. Bognár Róbertnek nem volt könnyű dolga, mikor magyarra fordította ezt a könyvet. Ebben a rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk a műről, hozzátéve, hogy nem feltétlenül a cselekmény ennek a könyvnek a lényege. Az élet vasárnapja esszenciáját a benne rejlő nyelvi- és karakterhumor ad

 A meglehetősen furcsa cím ellenére A hullaégető nem bűnügyi regény. Nagyon is igényes,mély gondolatokat megfogalmazó szépirodalom a neves cseh író tollából,mely egy tipikus cseh polgár,bizonyos Kopfrkingl úr sorsán keresztül enged bepillantást Kelet-Közép-Európa 20.századi,igencsak konfliktusos történelmébe. Spoiler gyanánt pillantsunk bele a regény első fejezeteinek történelmébe! 1.fejezet.A történet az 1930-as években játszódik,Prágában.Kopfrkingl úr és kedves neje,Lakmé,az állatkert ragadozó-pavilonja előtt nosztalgiázik.Tizennyolc évvel ezelőtt ugyanis itt,ezen a helyen,a leopárd ketrece előtt ismerkedett meg Kopfrkingl úr és Lakmé,kedves neje. Eltűnődnek azon,milyen gyorsan telik az idő,és hogy az a leopárd már bizonyára nem az a leopárd,ami akkor a ketrecből nézte a fiatal pár ismerkedését. Hősünk megígéri,hogy ezentúl több időt tölt majd családjával. Másnap leszerződteti a beteg májú Strauss urat-aki nem ért a zenéhez-hamvasztási előfizetőnek. Kopfkringl úr ugyanis temetkezési

 Kitűnő, szórakoztató és egyben elgondolkodtató könyvvel örvendeztette meg Olvasóit Hannah Rotschild. A Trelawney-ház ötvözi magában a legnemesebb szépirodalom ( konkrétabban: családregények) hagyományait a hagyományos angol humorral. Szokatlan és vicces helyzetek,remek karakterformálás jellemzi ezt a szatirikus regényt. Az alábbi könyvajánlóban egy- remélhetőleg izgalmas- spoliert közlünk, hogy ezzel teretmtsünk kedvet az olvasáshoz.  A cselekmény 2007-2008-ban, a globális pénzügyi válság kitörésének előestéjén játszódik.A nemes és messze földön híres Trelawney-ház az összeomlás határán jár. A múlt században még szupergazdagnak számító Trelawney-család egymást követő generációi eltékozolták a vagyont, a sokszobás kastély szó szerint romokban, a plafonról hullik a vakolat, egy kisgyerek majdnem bezuhan egy hirtelen keletkező gödörbe, a falak omlanak, a nyílászárók nem működnek, még júniusban is fűteni kell. A műemlékhivatal nyolcvanezer fontot követel a családtól, de erre persze nincs

 Ha hamisítatlan huszadik századi életérzésre vágyik, ha szeretne visszamenni néhány évtizedet a történelemben, olvasson Moldovát! Nála jobb irodalmi krónikása a Kádár-korszak Magyarországának nincs. Rövid, könnyen olvasható szatirikus történetekkel szórakoztat- s gondolkodtat el, méghozzá alaposan.Kicsit prózaibban:a zenében ma ezt a magatartást hívják retrónak.  Megtudhatjuk, honnan szerzett a korábbi Moldova- könyvekből már ismert Zölderdő elvtárs a vadászni kívánó és rendkívül adakozó kedvű nyugati turista kedvéért egy igazi medvét, s hogyan is végződött a rendhagyó vadászat. Ellátogatunk  a téren sakkozó öregurak és kevésbé urak világába, s megtudhatjuk, hány forintot s hogyan nyert tőlük egy mozijegyre vágyó fiatal. Megismerhetjük annak a kislánynak a sorsát, aki egyidős volt a Szabadsággal, és az újságírók még a börtönben sem hagyták békén. Belekóstolhatunk a szocialista üzleti matematikába, avagy kiszámolhatjuk, miért jobb üzlet a készpénznél a tíz pár papucs. Ott lehetünk a sp

 Kevés ennél szebb cím létezik a kortárs irodalomban. A "Nem lesz többé gyötrelem, sem feledés" Carlos Gardel egyik versének zárósora. Remekül előlegezi meg a regény hangulatát,cselekményét. Osvaldo Soriano argentín író Nem lesz többé gyötrelem,sem feledés című könyvében szülőhazájába vezet bennünket.Az időpont valamikor 1973 vagy '74. Argentínában Perón elnök van hatalmon,de az a konszenzus,amely a népet az elnök mellé állította,megtörni látszik. Felnőtt egy új nemzedék,amelynek tagjai Buenos Aires valamelyik egyetemén tanultak,peronistáknak vallják magukat,valójában inkább baloldali anarchistáknak nevezhetnénk őket. Ezek a forrófejű,hataloméhes ifjak pedig ki akarják rakni a pártból a 40+nemzedéket. Céljaik érdekében a koncepciós perektől illetve az erőszaktól sem riadnak vissza,utóbbit kifejezetten élvezik is. Egy képzeletbeli argentín falu rendőrnyomozója don Ignacio. Lelkes peronista,a politikai "bűnözőkkel" szemben igen keményen jár el. Csakhogy egy szép n

 Ed McBain volt az az amerikai krimiíró,aki még a legvéresebb történetet is képes volt megfűszerezni csöppnyi humorral,szatírával. Mégis,Carella nyomozó és társai ebben a könyvben is echte nagyvárosi(New York méghozzá) bűnügyet nyomoznak,nem pedig szójátékokat ötölnek ki. A Gyilkos leszámolás nem Rejtő,de azért nem is Chandler. Valahol kettejük között. A történet úgy kezdődik,hogy Sy Kramert,a hirtelen megtollasodott piti zsarolót egy autóból agyonlövik. Carella nyomozó szerint a tettes olyan amatőr,aki túl sok szeszcsempész-regényt olvasott. Beosztottai ezt kételkedéssel fogadják,ők inkább profi munkára gyanakszanak. Már a nyomozás elején történik egy furcsa esemény:egy Torr nevű úriember beállít a rendőrségre,és kifejti,mekkor nagy barátja volt neki Sy Kramer,és hogy mennyire szeretné,ha megtalálnák a tettest. Kling nyomozónak elege lesz belőle,és udvariasan kitessékeli.Mint később kiderül,ez majdnem végzetes hiba. A nyomozók sorra járják Kramer áldozatait:a csinos szenátornét,aki if

 Isaac Asimov, a science fiction műfajának egyik legnagyobb alkotója, ezúttal egy rokon területre, a fantasy műfajába kirándulást. Méghozzá úgy, hogy a fantasy hagyományos "sablonjait" szatirikus módon, a klasszikus angol humorral vegyítve tálalja a Kedves Olvasó elé. Az eredmény pedig egy igazi irodalmi ínyencfalat.  Azazel. A legtöbben a démonokat nagy, mindent elsöprő lényeknek képzeljük. Asimov könyvében Azazel egy két centiméter nagyságú démon, akit egy George nevű barát hurcol a zsebében. Azazel aztán mindenféle csodákat tesz, teljesíti a legvadabb kívánságokat is- csak éppen nem úgy, mint ahogyan az ember elképzeli. Minden furcsa csodatett egy-egy remek Asimov-novella.  Például a béna kosárlabdázót( akibe természetesen szerelmes egy rajongója, mert Amerikában még a béna kosaroknak is vannak hölgyrajongóik) megtanítja rendesen dobni, csakhogy arról elfelejtkezik, hogy csak az egyik kosárra dobjon pontot az illető. Így aztán szegény Leander fiú, önkívületi állapotban, ho

 Cyril Hare krimijét elsősorban könnyed hangvétele,az angliai társadalmi-viselkedési normák frivol bírálata emeli ki az angol bűnügyi regények végtelen tengeréből. Az eltűnt klarinétos értő olvasásahoz nem árt egy kis klasszikus zenei ismeret,de akinek nincs,az is elboldogul ezzel a könyvvel.  A történet a hangulatos dél-angliai kisvárosban,Markshire-ban játszódik. A kisvárosnak van egy egészen jó klasszikus zenekara,amely minden évben hangversenyt ad a helyi közönségnek. Csakhogy az idei produkció nehezen akar összeállni. Végül a választmány úgy dönt,meghívják szólistának az Anglia-szerte egyre ismertebb,félig lengyel származású hegedűvirtuózt,Lucy Carlesst. A döntésnek nem mindenki örül. Szükség volna még egy klarinétosra,egy lengyel fiatalembert találnak,aki azonban nem hajlandó Lucyval játszani. A legnagyobb szponzornak van jelöltje,ő meg a másodszólamot nem hajlandó játszani,csak elsőt. Szóval,áll a bál... Az előadás szörnyen sikerül. Az orgonista eltűnik,a klarinétos helyén valak

 A magyar könyvkiadás ( és tegyük hozzá: az irodalom, a magyar olvasóközönség) már régóta keresi Rejtő Jenő méltó utódját. Az írót, akinek a könyveit egyhuzamban végigröhögjük. Évtizedek óta nincs ilyen írónk. Vagy legalábbis nem volt. Egy könyv alapján persze korai lenne általános következtetést levonni, de azért a Gyémántvadász Rt. elolvasása után bízvást feltehetjük a kérdést: lehet, hogy megvan? Botta Gábor ugyanis nagyszerű könyvet írt, humorában, karakter- és társadalomábrázolásában a legnagyobbakhoz hasonlíthatót.  A sztori az, hogy adva van négy elképesztő lúzer:Néró, a túlzottan becsületes informatikus, akit megzsarolnak, Zorro, az egykor Monacot is megjárt légtornász, Zéró, valamint Boss, aki nem tanult szervezéselméletet, merthogy hidegburkoló. Ez a négy úriember elhatározza, hogy elrabolja Sobri Jóskának, az egykori betyárvezérnek, gyémántokkal kirakott mellényét. Miután rablásban nincs különösebb rutinjuk, de azért mindenre gondolni akarnak, visznek WC-papírt is a tett szí

 Robotos Imre nevét,sajnos,kezdjük elfelejteni,pedig kitűnő magyarországi születésű,de Erdélyt választó újságíró,irodalomkritikus volt. 1973-ban jelent meg A nevetés vonzásában című kön yve a Kriterion kiadásában,azaz Romániában. Mint azt az alcím is mutatja,nem iskolás,kályhától-abkakig stílusú irodalmi elemzésekről,hanem laza szerkezetű,de gondolatgazdag írásokról van esetünkben szó. Esszék tehát,irodalmi művekről. Miért bukott meg Arisztophanész Felhők című komédiája-merthogy megbukott,még ha az irodalomtankönyvek és -egyetemi jegyzetek erről nem is szívesen beszélnek. Robotos találóan mutat rá,hogy az írói szándék túlzásbavitele okozta ezt a botlást. Merthogy a felhőkben járó entellektüelek mellett az igazi bölcsekből is bolondot csinált,ezt pedig a mindenhez értő athéni közönség nem értékelte. Az utókor se nagyon...Díjazta viszont az emlékezet Cervantes Don Quijotéját,pontosan azért,mert nem bölcseket gúnyolt,hanem balgákat. Azokat az embereket-és mindnyájan ismerünk ilyeneket-aki

 Gustave Flaubert-akit az európai közönség főként Bocaryné c.könyvéről ismer-a 19.század legnagyobb francia realista írója. Munkássága fő céljának azt tekintette,hogy rádöbbentse kora emberét a tényre:illúziókban él. Bouvard és Pécuchet c.könyvében Flaubert tovább folytatja az illúziórombolást. A könyv két főhőse,a címben nevezett két negyvenes úriember hivatalnokként dolgozik Párizsban,de nem elégedett ezzel. Unják,hazugnak,rabtartónak vélik a várost,tehetségükhöz méltatlannak a hivatali munkát. Bouvard mostahaapja után örököl,régi álmát,hogy legyen saját vidéki háza,most végre valóraválthatja. Ám,mivel egyedül él,magával viszi újdonsült barátját,Pécuchet-et.  A két párizsi úr valósággal megmámorosodik attól,hogy saját birtoka van. Tudományos alapon kertészkedésbe kezdenek. Egy korabeli szakkönyvből sajátítják el az alapokat,az első évben még jó a termésük,aztán viszont sorozatban szenvedik el kudarcaikat. Nem keserednek el,belekóstolnak a 19.század egyik kibontakozó iparágába,a konze

 Szeretem,amikor egy élvonalbeli literátor ironikusan szólal meg. Mert a humor,a keserédes irónia mindvégig része a költő-író-esztéta életének. Még akkor is,ha ez az életmű nem minden darabjában vehető észre.  Veszelka Attila tudja ezt. Éppen ezért A költő,aki hülye verseket írt,szatirikussága tőbbrétegű. Kifigurázza a társadalmat,amely a költőt körülveszi. Bürokratákból agilis vállalkozók lesznek,normális emberek elképesztő hivatásokat választanak (halottsirató),van,aki nyomul,van,aki visszavonul. A zenész a szabadságot keresi,s közben függőségek rabja lesz,aki pedig nem törődik a szabadsággal,azt valósággal körbeveszi a szabadság. Ha még nem találták volna ki,a rendszerváltás időszakáról beszél nekünk Veszelka Attila,amikor is mindenki igyekezett átállítani az életét. Kinek sikerült,kinek nem.  A szatíra második rétege a költői sors,alkotói életpálya görbe tūkrön át való megjelenítése. Már a könyv címe is igencsak elgondolkodtató. Hiszen minden költő ugyanazt csinálja:"hülye&quo

 Mrs.Gaskell a 19.századi Anglia népszerű írója volt. Aztán valahogy az irodalmi kánon szélére csúszott. A kisváros című könyvéről megoszlik az értelmezők véleménye. Van,aki szerint eza regény szociográfiai hitelességgel ábrázolja a vidéki Anglia letűnt világát,mások szerint viszont egyszerű pletykafészek-irodalom,unatkozó háziasszonyok időkitöltő olvasmánya.  Mrs. Gaskell arra vállalkozik,hogy elmeséli nekünk egy vidéki kisváros,Cranford,történetét alulnézetből. Megtudjuk,hogy ebben a kisvárosban a takarékosság erény,a szegénységgel viszont nem illik dicsekedni,ezért aztán mindenki tart cselédet,mégha a bérét alig tudja is kifizetni. Az összejöveteleken pedig vékonyan kent vajas kenyeret szolgálnak fel,amit elismeréssel illik nyugtázni. Merthogy az arisztokratikus viselkedés kötelező.Cranfordból a férfiak elmennek,folyton van valami dolguk máshol,ezért aztán az asszonyok az urak. Ha feltűnik egy igazi férfi,mint a regénybeli Brown őrnagy,azt úgyis elgázolja a vonat,amely gonosz szerke

 A világhírű perui író, Mario Vargas Llosa Pantaleón és a hölgyvendégek című könyve mindent letaroló társadalmi szatíra ugyan-mégis van benne valami végtelen szomorúság,az élet körforgásának szívszorító unalma. A regény cselekménye az 1950-es évek Perujában játszódik,főhőse egy tehetséges,intellegens katonatiszt,Pantaleón Pantoja.  Felettesei előléptetik Pantaleónt századossá, és azon nyomban rá is bíznak egy titkos feladatot. Az Amazonas mentén állomásozó hadosztályok zömében újonc fiataljai egyszerűen nem bírnak magukkal. Isznak,részegen megtámadják a nőket,olykor teherbe is ejtik őket. Pantaleón azt a feladatot kapja,hogy szervezzen a katonáknak-bordélyházat. Az addig példás családi életet élő katonatiszt egy régi raktárban rendezi be a létesítményt. Több,mint kétezer lány dolgozik itt,szabályszerű nagyüzemi szervezeti formában. Csakhogy a dolognak híre megy a civilek körében is,ez pedig kikezdi a perui hadsereg becsületét. Úgyhogy felülről közbelépnek...Azonkívül főhősünk kicsi fel

 Gilbert Kaith Chesterton a 20.század első felének brit sikerírója volt, tucatnyi bestseller kötődik nevéhez. Többek között ő alkotta meg a minden bűnügybe belekontárkodó pap, Brown atya alakját. Az ember, aki Csütörtök volt című könyve nem krimi, hanem szatíra. A Rémálom alcímet viselő könyv ajánlóját úgy is kezdhettük volna:amikor az angol humor találkozik a politikai szatírával.  London egyik művésznegyedében egy Gregory nevű költő az úr.Ő a szellemi vezér, ő tart előadásokat a művészet és kultúra teremtő erejéről, a költő mindenen felül álló szabadságáról, és némi politikai anarchizmusról. A környéken lakók Gregoryt mint csúcsértelmiségit tisztelik és becsülik. Csakhogy ezt a szellemi királyságot veszély fenyegeti: odaköltözik egy Syme nevű férfi, aki pontosan ellentétes eszméket vall költészetről, politikáról, mint amiket Gregory hirdet. Syme szerint a költészet kispolgári, a jó vers kiegyensúlyozott, mértéktartó. Syme is legalább ugyanolyan karizmával rendelkezik, mint Gregory, a