Könyvekről mindenkinek

 Történelmet írni sokféleképpen lehet. A történetírás történetéről nagyon vastag és bonyolult könyveket írtak már. A 21.században előtérbe kerülnek azok a történetírói irányzatok, melyek az egyes csoportok, közösségek, nemzetek globális kapcsolatait elemzik, kitörnek az endogén történelemszemlélet fogságából, s a história exogén személetét próbálják elterjeszteni. A Laczó-Vadas-Varga szerkesztőhármas Magyarország globális története a kezdetektől 1868-ig című könyv kitűnően sikerült, professzionális megvalósítása ennek a koncepciónak. Remek szakemberek tollából születtek olyan esszék, melyek újat hoznak, más paradigmán keresztül értelmezik a magyar történelmet. Megtudjuk, hogyan keletkezett a Kárpát-medence és az azzal nem egyenlő Pannon-medence. Képet kapunk arról, miért az Alföld lett Európa neolitizációjának központja, s hogy őshonosak vagy Keletről érkezettek voltak-e azok a növények vagy állatok, melyek segítették őseinket az újfajta életmód megvalósításában. Feleleveníthetjük ...

 Az eszmetörténet a magyar és európai történettudománynak az utóbbi évtizedekben óriási fejlődésen keresztülment ága. Ezt bizonyítja a Dénes Iván Zoltán szerkesztésében megjelent Liberalizmus és nemzettudat című kötet is, amely Szabó Miklós tanulmányai nyomdokán haladva tárgyalja a magyar és az európai liberalizmus történetét. A könyv második részében pedig olyan tanulmányokat olvashatunk, melyek részben vagy egészben polemizálnak a neves történésznek a liberalizmusról vallott nézeteivel, illetve jelentős pontokon kiegészítik azt. Nagyon tárgyilagos, toleráns hangvételű a könyv, mindvégig a történettuodoány legmagasabb szintjén mozog, nem alacsonyodik le a napi politikához. Ebben a rövid könyvajánlóban kísérletet trszek arra, hogy Szabó Miklós nézeteit, gondolatait továbbgondoljam- elismerve, hogy semmilyen szinten nem vagyok szakértője, kutatója a témának. Írásom tehát inkább tekinthető szubektív gondolatok halmazának, semint jól felépített recenziónak, vagy krtikának.  1. Sz...

 Erdődy Gábor kitűnő könyvének alcíme:A demokratikus polgári átalakulásért és a nemzeti önrendelkezés kivívásáért folytatott küzdelem vezéralakja Nagyon fontos, hogy történelmi nagyságainkról,államférfiainkról megfelelő életrajzok álljanak az Olvasó rendelkezésére. Erdődy Gábor: Kossuth Lajos című könyve megfelel ennek a feladatnak. Mégis, olykor vegyes benyomásaim támadtak a könyv olvastán. Éppen ezért ebben az ajánlóban kivételt teszek: a megszokott spoiler-technika helyett inkább néhány észrevételt, jót is, kicsit bírálót is, közlök. Hátha olvassa valaki... 1. Nem értem, miért ér véget Kossuth életrajzának tárgyalása a kiegyezéssel. 1867 után Kossuth közel harminc évig élt ( 1894-ben hunyt el, temetéséről már köteteket írtak szakavatott és kevésbé szakavatott, de lelkes történészek), s emigráns politikusként nagyban befolyásolta az ország népének társadalomról, politikáról vallott gondolkodását.  Különösen a falusi-kisvárosi lakosság körében Kossuth mindvégig népszerű marad...

 Miru György könyvének legnagyobb érdeme, hogy sikerült létrehoznia az annyira áhított egységet: Szerző és Olvasók a szöveg által együtt gondolkodnak. Az 1848.márciusi forradalom az újkori magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye. Következményeképp olyan új jogi szemlélet emelkedett a hivatalosság rangjára, mely közel járt a korabeli nyugat-európai polgárosult társadalom ( persze, erről a kifejezésről is rengeteget lehet vitatkozni, másképp polgárosult az angol, mint pl. a francia vagy a német társadalom) jogi ideáljához. Ugyanakkor az országgyűlés ( olyan képviselőkkel, mint Széchenyi István gróf, Batthyány Lajos gróf, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és sokan mások) működése során mindvégig megőrizte a magyar hagyományokat, az újítás sohasem járt együtt a hagyomány teljes elvetésével. Az áprilisi törvények- noha vita folyik arról, hogy nevezhetők-e alkotmánynak, véleményem szerint igen, annak ellenére, hogy számtalan kérdést nem rendezett- olyan új társadalmi-gazdasági - politik...

 A Három nemzedék a két világháború között Magyarországon alapműnek,a középosztály soraiban szinte kötelező olvasmánynak számított. A világháború után aztán az új kurzus valósággal kiátkozta Szekfű Gyula könyvét. A huszadik század végének rendszerváltása után aztán újra megkísérelték alapművé tenni a Három nemzedéket,több-kevesebb sikerrel. Nagyon nehéz tehát tárgyilagosan ajánláni,recenzálni,elemezni ezt a könyvet. Nem is vállalkozunk részletesebb elemzésre. Inkább kiemelnénk három dolgot,melyen-véleményünk szerint-a 21.századi Olvasó vagy Újraolvasó elgondolkodhat. Az egyik kérdés a mű alapkoncepciója. Lehet-e nemzedéki alapon történelmet írni? Hiszen egy korszakban több generáció él együtt,ezek együttesen formálják az adott korszakot. Van-e olyan,hogy negyvennyolcas nemzedék,liberális nemzedék,trianoni nemzedék?Véleményünk szerint a kérdést árnyalni kell. 1867 előtti korszak magyar irányítói nagyjából egy nemzedékhez tartoztak. Bár hozzá kell tenni,hogy Széchenyi és Kossuth közö...

 Romsics Ignác,a jelenkor egyik legkiválóbb magyar történetírója Clio bűvöletében című könyvében méltó emléket állít az elődöknek és kisebb részben a kortársaknak. A magyar történetírás már maga is történelem,illetve:a magyar történetírást át-meg átszövi a történelem. Megismerhetjük a 16.századi úttöróket,Brodaricsot,Szamosközyt,sőt,a Biblia fordítóját,Károli Gáspárt,amint egyik írásában Isten büntetésének írja le a törököt. Látjuk a koraújkor jezsuitáit,más papjait,amint a nulláról indulva gyűjtik össze hatalmas kötetekben az addig senki áltál figyelemre sem méltatott okleveleket,emlékiratokat. Látjuk a reformkori nagyokat,a nemzeti ábrándokat kergető Horváth Istvánt,a sokkal szakszerűbb Horváth Mihályt,s nem tudjuk,mit érezzünk azon tényt ismerve,hogy a ragyogó tehetségű,de radikális forradalmi szemléletű,sokszor irracionális Vasvári Pál elhunyt az erdélyi harcokban.  Bevallom,jómagam nem az elejétől kezdtem olvasni Romsics Ignác könyvét. Hanem Hómanra és Szekfűre voltam kív...

Németh László: Széchenyi című drámája a magyar történelmi-lélektani drámaírás egyik csúcsa.Ráadásul 1946-ban mutatták be, s komoly aktuálpolitikai utalások találhatók benne, melyeket az egyre erősödő kommunista irodalompolitika észre is vett. Németh László színpadi művében két kérdésre keresi a választ: 1. Miért lett öngyilkos a Legnagyobb Magyar? 2. Hogyan alakul igazság és hamisság viszonya egy felfordult társadalomban? Az első kérdésre Németh eléggé összetett választ ad. Szó sincs arról, hogy Széchenyi István gróf annyira kiborult volna, hogy nem látott maga előtt más kiutat. Inkább arról van szó, hogy úgy érzete, már nem tud hasznára lenni a nemzetnek, ráadásul bajba kever másokat is ( lásd a házkutatásokról szóló beszámolók a 2. felvonásban). Széchenyi utolsó szava öngyilkossága előtt a következő: " Húsvét!"- de ezt olyan reménytelenül mondja. a kereszténységben húsvét a feltámadás ideje, Széchenyi pedig úgy érzi, nincs remény, nincs feltámadás. Ezért a halálba menekül....